Megtoldotta az előcsarnokot, és új, szecessziós fő- és oldalhomlokzatot alakított ki. Az új főhomlokzat jellegzetességei: a fal síkjából kiemelkedő, három részre tagolt, gazdagon díszített homlokzatrész, fölötte a művészeteket ábrázoló sgraffitóval, ifjú Storno Ferenc alkotásával. (Sgrafittónak nevezik az egymásra felvitt, különböző színű vakolatok bekarcolásával, visszakaparásával előállt képeket, mintákat. ) Az erkélyt a Lössl-féle színházépületből meghagyott dór oszlopok tartják. Az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő rész két oldalát tömör tornyok zárják le. A színház bejárata és főhomlokzata (Jászai Csaba felvétele) Az államosított épület 1949-től a győri színház vendégjátékainak adott otthont. Az újabb, nem különösebben szerencsés átépítésre és bővítésre (Kotsis Iván) 1969 és 1975 között került sor, és ekkortól nevezték Petőfi Színháznak. – Petőfi Sándor vándorszínészként ugyan nem lépett fel a városban, de 1839 szeptemberétől 1840 márciusáig itt katonáskodott. A színház nézőtere (MTI Fotó: Hadas János) Az államosított épület 1949-től a győri színház vendégjátékainak adott otthont.
| Új társulat, nagy remények - Évadnyitó társulati ülés a Petőfi Színházban John Steinbeck Egerek és emberek című népszerű színművével kezdődik a 2012/2013-as évad október 6-án a Soproni Petőfi Színházban. A rendező a teátrum igazgatója, Pataki András. Az intézményben ma tartották az évadnyitó társulati ülést, amelyen jelen volt Sopron város vezetése is. - Nagy várakozással tekintünk arra, hogyan újul meg a Petőfi Színház, milyen lesz az első önálló társulatunk évada - fogalmazott köszöntőjében dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere a pénteki évadnyitó társulati ülésen, utalva arra, hogy szakítanak a befogadó színházi hagyományokkal, a szerződtetett színészek zöme a városba költözik, a nagyszínházi produkciók pedig Sopronban készülnek. A városvezető gondolataihoz csatlakozva dr. Simon István alpolgármester kívánt sok sikert a társulat munkájához. Az évadnyitón Pataki András a teátrum igazgatója többek között arról beszélt, hogy nagy lehetőség előtt áll ő és a város, lerakhatják a jövő soproni színházának alapjait, ezért tíz éves programot dolgozott ki.
Az oldalhomlokzatokra az építész erkélyeket tervezett; ezek egyrészt ideiglenes menekülőútvonalként szolgáltak, másrészt változatosságot vittek az elnyújtott falszakaszokba. A 17, 5 × 17, 5 méteres nézőteret háromemeletes páholysor, első emeleti erkély és karzat tagolja, eredetileg 900 férőhellyel. [3] A tetőt nyolc centiméter vastag vasbeton födém képezi, amely alá ötcentis rabic dongamennyezetet húztak. A páholyokat a szokásos rabicfalak helyett plüssfüggönyök választották el, színüket a belső tér átgondolt koncepciója határozta meg, amely a szokásos fehér-arany-bordó helyett a homokszín és a rozsdabarna felfelé világosodó kombinációjára épült. A mennyezetről a Veszprémben is alkalmazott üvegcsillárok tökéletesített változatai lógtak, a Medgyaszay által 1909-ben szabadalmaztatott foglalat nélküli izzókkal. A belsőt Zsolnay-kerámiával díszítették. Ugyancsak a tervező szabadalmát képezték a kijárati ajtózárak, amelyek csukott állapotban biztonságosak voltak betörés és léghuzat ellen, veszély esetén azonban a középen elhelyezett gomb megnyomásával azonnal feltárultak.