Viszont – s ez kétségtelenül nem a szokvány –, sajátos gyógymód fűszerezi meg hősnőnk érzéki vadvágtáját. Kezelő orvosa egyéni receptúrát követ. Kemoterápia helyett "ágykúrát" alkalmaz. Szeretkeznek agyba-főbe, fittyet hányva annak az etikai szabálynak, miszerint az orvos nemigen kezdhet szexuális viszont páciensével. Ez esetben ez nem érvényes, mintegy aláhúzandó "a kivétel erősíti a szabályt" igazságát. S mit ad Isten, a "testre szabott" gyógymód működik. S még akkor is, ha Marley kedélyváltozásai a partneren csattannak, merthogy a doktor már csak szakmai rutinból is tisztában van e betegség efféle fordulataival. Azzal viszont már aligha, hogy egy ilyen tragikus látlelet misztikus iróniával intézi el az egészet. Ami filmes trükknek tán érdekes, korunk jajszavának visszhangjaként viszont majdnem cinikus. Szóval, miként annyiszor, a mi kis mennyországunknak lőttek ezúttal is. Marad a ránk szabott mindennap, s kissé elborzadva kell tudomásul vennünk, hogy lassan világunkban már az a vígjáték, ha valaki magában hordja a végzetet – egyébként mindannyian ott hordjuk –, a házassága gajra ment, legszűkebb családja a boldogtalanság étcsokiját fogyasztja mindennap, s ha akar némi örömöt, az ágy egyetlen mítoszához menekül.
Parkolni közvetlenül a ház mellett tudtok.
A leány tiszta szerelemmel fordul a férfi felé. A helyi lelkész kezdeti szimpátiája hamar megfordul, mikor észreveszi feleségén a kántor iránt megnyilvánuló lelkesedését, és féltékenykedésével ellene fordul. Siv, az egyik vénkisasszony is zsigerből támad Daniel ellen, mert féltékennyé teszi a férfi népszerűsége és őszinte megnyilvánulásai. Folyamatosan jelent a lelkésznek, "Szodoma és Gomorra" jelzővel illeti az önfeledt boldog csütörtöki ének- és táncmulatságaikat. A kórus szeretete tartja a lelket Danielben; lassan kivirágzik a férfi is. Megnyílik a kórus tagjai felé. Megtanul kerékpározni Léna segítségével, és 145 nap után elfogadja Léna szerelmét is. A lelkész vad, féltékeny dühében elbocsátja kántori állásából Danielt, a kórus válaszul otthagyja a templomot, és megjelenik Daniel házában, hogy tovább gyakorolhassanak együtt. Daniel befogadja magához Ingert, a lelkész feleségét, aki az otthoni rideg valóságból keres nála menedéket, válaszul arra, amit a férje tett a kórus ellen. Gabriella, a rendszeresen megalázott feleség is elhagyja erőszakos férjét, miután egy sikeres fellépésük után ismét összeveri a hazatérő asszonyt.
Az utcán próbáltak túlélni, miközben munkát kerestek, ami büntetendő "bűncselekmény". Túl gyakran megtörténik, hogy a kiskorúakat jogellenesen tartják fogva, vagy letartóztatták kisebb szabálysértések miatt és a végtelenségig bebörtönözték, hivatalos tárgyalás nélkül. Sajnos az is rossz, hogy sokuknak nincs családja, amely követelné a méltányos bánásmódot, vagy akár, hogy látogassa őket és erkölcsi támogatást nyújtson. A szalézi misszionáriusok már 2001 óta szolgálnak Sierra Leonében, akkor a korábbi gyermekkatonák rehabilitációján kezdtek el dolgozni. Azóta a Don Bosco Fambul nevű szalézi program egyike lett az ország vezető gyermekjóléti szervezeteinek, ahol élelmiszert, ruházatot, lakást, oktatási lehetőségeket és családegyesítési tanácsadást kínálnak. 2014-ben, Sierra Leone kormánya kérésére a Don Bosco Fambul egy külön menedéket nyitott, ahol száz Ebola árvát gondoztak óriási erőfeszítéseket tettek, hogy tájékoztassák a közvéleményt és megakadályozzák a betegség terjedését. Ezt a legújabb kezdeményezést 2014-ben indították el a börtönben, együttműködve a katolikus karitatív szervezetekkel és a Sierra Leone-i börtönszolgálattal, logikus kiegészítéseként a szalézi szolgálatnak.
7 éves koráig élt itt az édesanyjával, ahol a környékbeli gyermekek rendszeresen megalázták és megverték a már akkor hegedülni tanuló kisfiút. Megveszi a régi iskola épületét, és beköltözik; lassanként beszivárognak hozzá a falu furcsának tűnő, olykor erőszakos lakói. Örülnek a sztárkarmester felbukkanásának. Némelyek csodálattal és kíváncsian fürkészik, mások gyanakvóan tekintenek reá. Daniel elvállalja a templom kántori állását, ami a helyi kórus vezetésével is együtt jár. Óriási lelkesedéssel és figyelemmel veti magát bele a munkába, a zene megváltó erejét tolmácsolja önmaga és hallgatói felé. A kis csapatot belső hangjainak megtalálására ösztönzi különböző módszerek segítségével. Hónapokon keresztül próbálgatják különböző technikákkal a képességeiket, de csak tavasszal énekelnek együtt közösen a kórus repertoárjából. A csütörtöki próbák skálázásokkal kezdődnek, de szép lassan az összes tag személyisége is megismertetik. Láthatunk egy családanyát, Gabriellát, akit rendszeresen ver a férje, a magányos, de csupaszív Lénát, aki sírásból bármelyik pillanatban tiszta nevetésbe vált, és hangja őszintén megigézi a mestert.