A fúrott kutak vize olcsó alternatívát kínál a vezetékes vízzel szemben, így nem csoda, hogy egyre többen döntenek a kútfúrás mellett Fennmaradási engedély Egy másik típusú engedély az úgynevezett kút fennmaradási engedély, melyet a létesítési engedély nélkül épített kutakhoz lehet utólagosan igényelni a megfelelő állapotfelmérés, kútvizsgálatok elvégzése, állapotfelvételi terv elkészítése után. Mentesül a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól az, aki 2023. december 31-ig kezdeményezi az engedély nélkül létesített kút fennmaradási engedélyezési eljárását, és hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a törvénytelen kútfúrás 2016. június 4. előtt valósult meg. A fennmaradási engedélyre is ugyan az vonatkozik, mint a létesítési engedélyekre, azaz, ha a fentebb is felsorolt kritériumok érvényesülnek, akkor elegendő a jegyzői engedély, nem kell a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz fordulni. Fúrt kút fennmaradási engedély. Érdemes azonban vigyázni és sietni, mert aki legkésőbb 2023. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-jétől vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. törvény 29. §-a szerint: (4) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély nélkül, vagy a végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Vízjogi fennmaradási engedély tájékoztató. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény megvizsgálása után – az eset összes körülményeire is figyelemmel – a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. (5) A vízgazdálkodási bírságot – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a vízimunka, vízilétesítmény kivitelezőjével szemben kell kiszabni. (6) A vízgazdálkodási bírságot a vízimunka, vízilétesítmény létesítőjével szemben kell kiszabni, ha a) a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, vagy b) a kivitelező személye nem ismert.
A kutak üzemeltetéséhez és fennmaradásához vízjogi engedéllyel kapcsolatos kérelem benyújtásakor csatolni kell: fényképfelvételt a kútról és környezetéről; ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredményét igazoló dokumentum; a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23. ) KvVM rendelet 13. §-ban leírtak szerinti, a képesítést igazoló okirat másolatát. Amennyiben fúrt kúttal rendelkezik, a kérelmet szakember segítségével kell kitölteni, melyet a kút tulajdonosának, és a szakembernek is alá kell írnia, bélyegzővel ellátnia. A 2020. január 1. Fúrt kút: Bírság vagy engedély? 2020.. napját követően indult eljárások során, bármely képesítéssel rendelkező kútfúró szakember aláírhatja, függetlenül attól, hogy mely szakember végezte korábban a kútfúrást. Ásott vagy vert kút esetében szakember bevonására nincs szükség, viszont az ingatlantulajdonosnak ezeket a típusú kutakat is be kell jelenteniük a kérelemnyomtatvány kitöltésével és saját kezű aláírásával.
library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Napjainkban ismét egyre népszerűbbek a saját, otthoni felhasználású fúrt kutak létesítése és üzemeltetése a költséghatékony vízellátás okán, azonban azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy a fúrt kutak engedélyeztetése egy olyan kötelező procedúra, melynek hiányában komoly büntetésekre, szankciókra lehet számítani. Engedélyek típusai Magyarország ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik, azonban ezek az erőforrások végesek, így mindenképp törekedni kell a vízkészlet egyensúlyban tartására. A fenntartható vízgazdálkodást azonban megnehezíti és veszélyezteti a több százezer engedély nélkül létesített és üzemeltetett kút. A kontár módon kivitelezett kutak elszennyezhetik Magyarország tiszta vízadó rétegeit. Magyarországon a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22. ) Kormányrendelet értelmében minden kút létesítése engedélyhez kötött. Az 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény 28. § (1) bekezdés értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges.
Kiskerti öntözőkút: Házi vízigények kielégítésére, kizárólag talajvíz felhasználásával az első vízadó rétegből táplálkozó kutak, évente maximum 500 köbméter vízfogyasztásig, a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jegyzőnél kell bejelenteni a kiskerti kútfúrás igényét. A jegyzőtől kapott űrlapokat a kútfúróval kell kitöltetni, (kútfúró jogosultságát, a fúróberendezés érvényes műszaki vizsgáját kell igazolnia és a készülendő kútról tervrajzot kell készítenie) valamint egy térképmásolatot kell kérni a földhivataltól. A kérelem díja 5000 Ft, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni. A földhivatal 4000 Ft. ellenében adja ki a térképmásolatot. A térképen be kell jelölni a fúrandó kút helyét, amit később ellenőrizni kell, EOV. koordináták alapján. Ez azt jelenti, hogy egy kis utánajárás és 9000 Ft. költség megtérítése után elvileg megkapjuk az engedélyt a kútfúrásra. Azért elvileg, mert a kútfúrás helyszínének is meg kell felelnie bizonyos feltételeknek.
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. április 11-én (131. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2586 […] (3) bek. Rendkívüli munkaszüneti nap time. ]. Rendes munkaidő munkaszüneti nap ra csak akkor osztható be, ha a munkavállaló részére munkaidőkeretet (egyenlőtlen munkaidő-beosztást) rendeltek el, és a munkavállaló a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjelleggel, a megszakítás nélkül, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, vagy külföldön történő munkavégzés során kerül foglalkoztatásra [Mt. 102. § (2) bek. Munkaszüneti nap on rendkívüli munkaidő nem rendelhető el annak a munkavállalónak, akinek a rendes munkaidejét […]
Lényeges, hogy a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében. De mit is takarnak az egyes fogalmak? A munkaszüneti nap fogalmát az Mt. meghatározza, munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. A rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató vagy munkakör fogalmát szintén meghatározza a jogszabály. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. Rendkívüli munkaszüneti nap.edu. Idényjellegű a munkáltató tevékenysége, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.
Ugyanakkor nincs mód a munkavállalót hátrányosan érintő kerekítés alkalmazására, a munkavégzés pontos időtartamát kell rögzíteni és elszámolni. Ilyen módon az egy órát el nem érő, percekben kifejezhető munkavégzést is nyilván kell tartani, majd a bérfizetésnél kerekítés nélkül elszámolni. Nincs ugyanis olyan szabály, ami felhatalmazna arra, hogy a munkavállaló tényleges teljesítésétől a munkavállaló hátrányára eltérve fizessen bért a munkáltató. Hasonló szankció csak – kollektív szerződés, ennek hiányában munkaszerződés felhatalmazása alapján alkalmazott – fegyelmi büntetésként képzelhető el, miszerint késés esetén a munkáltató félórányi bérnek megfelelő pénzbüntetést alkalmaz (Mt. 56. Rendkívüli munkaszüneti napster. §). Hangsúlyozom, hogy a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy az általa rendszeresített elektronikus beléptető és/vagy munkaidő-elszámoló rendszer legkisebb egységként csak fél órát tud kezelni. A programokat kell ugyanis a jogszabályokhoz igazítani, nem pedig fordítva. Nincs akadálya viszont a munkavállalóra kedvező kerekítéseknek, a munkavállalóra javára történő eltérés ugyanis megengedett.
Azonban munkaszüneti napra szigorúbb feltételek esetén rendelhető el munkavégzés, hiszen ez a nap – mint a neve is mutatja – olyan nap amikor munkavégzés nem folyik. Munkavégzés munkaszüneti napon - Adó Online. Munkaszüneti napra akkor osztható be rendes munkaidő, ha a Munka Törvénykönyve megengedi: a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű munkavégzés esetén, a megszakítás nélküli tevékenység esetén, a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, külföldön történő munkavégzés során. Munkaszüneti napra túlóra, azaz rendkívüli munkaidő akkor rendelhető el, ha ezen a napon egyébként rendes munkaidőben is foglalkoztatható lenne a munkavállaló. Ezen a napon elrendelhető rendkívüli munkavégzés akkor is, ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében szükséges. A munkavállaló díjazása munkaszüneti napra Azt a munkavállalót, akit munkaszüneti napon rendes munkaidőben foglalkoztatnak, az alapbére felett 100%-os bérpótlék illeti meg.
145. § (2) bekezdés]. A szabály azonban csak félmegoldást jelent, hiszen bár a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék fizethető átalányként, az arra az időre eső alapbér nem, azt mindig tételesen el kell számolni. A rendkívüli munkaidő másik típusa az az eset, amikor a munkáltató már eleve több órát osztott be a munkaidőkeretben, mint amennyire a munkavállaló szerződött. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. Például, az alábbi négyhetes munkaidőkeretben nincs munkaszüneti nap, a munkavállaló napi munkaideje 8 óra. Ebből a beosztható óraszám: 8 óra x 20 munkanap = 160 óra. Rendkívüli munkavégzés elrendelése munkaszüneti napra. A munkáltató azonban végül ennél többet, 180 órát rendelt el. Nincs szó arról, hogy ez a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő lenne, mivel az egész havi beosztást már előre, az egyhetes közlési határidőt tiszteletben tartva adta meg a munkáltató.
Míg a vasárnap rendeltetése elsősorban a pihenés, és a családi kapcsolatok ápolása, addig a munkaszüneti napok értelme a nemzet életében jelentős eseményekről való megemlékezés. Habár mindkét napon korlátozott a munkavégzés lehetősége, a munkaszüneti napok esetében éri el a korlátozás a maximumát. A törvényben meghatározott munkaszüneti napra rendes munkaidő a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi (Mt. ) 102. Milyen díjazás jár munkaszüneti napra? - HyperCortex. §-a alapján akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, vagy külföldön történő munkavégzés során történik. A munkáltató vagy a munkakör pedig akkor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény (pl: hotel) alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása (pl.