Mostantól az Átlátszó Oktatást figyeljétek! A híreket mostantól elsősorban oda töltjük majd fel, ez a blog pedig ritkán fog frissülni. Az Átlátszó Oktatáson egy csomó más érdekességet is megtaláltok HÖK-ökről, egyetemekről, oktatásról. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint az ELTE-nek ki kell adnia, hogy az ELTE ÁJK HÖK-nél, kik és mennyit kaptak a közéleti ösztöndíjból és a hökös jutalomkeretből. A jutalom összesen havi 770 ezer forint, ehhez jön még a közéleti ösztöndíj, azaz a HÖK-ösök fizetése. Az ítélet szerint ezeket az adatokat visszamenőlegesen 2009-ig kell megkapnunk. Az ítélet nem jogerős. Azért pereltük az ELTE-t, hogy megtudjuk kihez került a havonta 771 782 forint HÖK-ös jutalom az elmúlt években, hiszen közpénzről van szó. Az adatokat az elsőfokú ítélet szerint ki kell adnia az ELTE-nek, de bíróság szerint csak olyan hallgatók adatai nyilvánosak, akik a ÁJK HÖK választott képviselői és tisztségviselői, például az elnök, alelnökök, küldöttgyűlési tagok valamint a Jurátus főszerkesztője, tehát csak az ő adataik lesznek nyilvánosak, a "mezei" hallgatóké nem.
A zárszámadásra is kíváncsiak voltunk, de mivel a HÖK nem készít ilyet (noha az Alapszabály szól erről), ezért nem is kaphatjuk meg. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is tette a dolgát, mert a Hivatal képviselője beavatkozóként, a mi oldalunkon vett részt a tárgyaláson. A kimondottan jó HÖK-ös és kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező Jaczkovics ügyvédi iroda képviseli az ELTE-t, havonta másfél millió forintért. Az iroda egyébként az MTVA-t is képviseli az pereiben (az egyébként az Átlátszó Oktatásnak a néven kívül semmi köze nincs), nagyjából a közérdekű adatok eltitkolására szakosodott. Az első tárgyaláson, azzal vádoltak minket, hogy rosszindulatúan és visszaélésszerűen kértük ki a HÖK-től az adatokat. Előzmények 2012 tavaszán adtunk be közérdekű adatigénylést az ELTE jogi kar hallgatói önkormányzatához, hogy árulják el a HÖK-ös vezetők juttatását. Havonta hétszázezer forint jutalmat osztottak szét abban az időben a HÖK-ösök. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nekünk adott igazat, szerintük a HÖK közfeladatot lát el, a vezetők juttatása nyilvános kellene, hogy legyen.
Ahogyan az egyetem, úgy a HÖK is igyekszik a lehető legkisebbre csökkenteni a fertőzés kockázatát. A kampányt és a választásokat érintő szabályzat ennek értelmében módosult, így az Ellenőrző Bizottság úgy döntött, hogy a választások lebonyolítását kizárólag online felületen folytatja. Az időpontok tekintetében is szükséges volt némi változtatást bevezetni: a módosítás értelmében a jelöltállítás idén szeptember 10–17. -ig tartott. A jelöltállítás eredményét elnézve idén sem számíthatunk az elnöki székért folyó szoros párharcra, ugyanis a választófelületen csupán egy név van megjelölve. A regnáló elnök, Pásztor Csaba döntött úgy, hogy továbbra is maradna a pozíciójában, és lássuk be, hogy kihívó híján meglehetősen nagy esélye van erre, kivéve, ha a szavazatok száma nem éri el az érvényességi küszöböt, vagyis a 25 százalékot. Ez esetben ugyanis egy ideiglenes ügyvivő elnökség állna fel. Az elnöki pozíción kívül a politológus hallgatóknak lehetőségük van megválasztani a politológus ügyekért felelős alelnökjelöltet is.
Vadászat a Vörös Októberre Szerző Tom Clancy Eredeti cím The Hunt for Red October Nyelv amerikai angol angol Műfaj techno-thriller Sorozat Ryanverse Előző Red Rabbit Következő The Cardinal of the Kremlin Kiadás Kiadó United States Naval Institute Kiadás dátuma 1984 1984. október 1. ISBN 0-87021-285-0, 978-0-87021-285-7 A Vadászat a Vörös Októberre Tom Clancy 1984 -ben megjelent első regénye. A történet Marko Alekszandrovics Rámiusznak, egy szovjet tengeralattjáró kapitányának és John Patrick "Jack" Ryan-nek, a CIA elemzőjének összefonódó kalandjait mutatja be. A történet a Jack Ryan életét érintő 12 részes regénysorozat részét képezi. Megjelenését tekintve a sorozat első kötete, a történeti sorrendben a negyedik. A regényt sokszor említik példaként, mint a techno-thriller – a thriller és a sci-fi alkotta új műfaj – első igazi képviselőjét, amelyben különleges hangsúlyt kapnak a hadsereg és a hírszerzés műszaki és operatív tevékenységei. A fikciót a nagyszámú valósághű elem, apró részlet teszi hitelessé.
Még Rámiusz személye is a valóságból merítettnek nevezhető, hiszen számos katonatiszt menekült az Szovjetunióból az Egyesült Államokba. Magyarul [ szerkesztés] Vadászat a Vörös Októberre; ford. Barkóczi András; Európa–Dunafilm, Bp., 1990 Filmadaptáció [ szerkesztés] John McTiernan filmesítette meg 1990 -ben.
Tom Clancy bestsellere alapján, John McTiernan (Drágán add az életed) rendezésében, Sean Connery és Alec Baldwin főszereplésével készült a Vadászat a Vörös Októberre, melyből pillanatok alatt átragad a nézőre az a feszültség, amelyet a világvégét kezükben tartó férfiak éreznek. Marko Ramius kapitány (Connery) vezetésével Amerika partjai felé tart a Vörös Október, amely a legújabb szovjet technikával felszerelt atom-tengeralattjáró. Az amerikai kormány úgy véli, Ramius támadni készül. Egyedül egy CIA elemző (Baldwin) gondolja másként: szerinte Ramius szökni akar. Az ügynöknek csupán néhány óra áll a rendelkezésére, hogy megtalálja a kapitányt, és bizonyítsa igazát – mert a teljes orosz hadiflotta és légierő is a tengeralattjáró nyomában van. Indul a vadászat!