MÁJUSTÓL Mindenkit sok szeretettel vár a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítóegysége. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (közismertebb nevén szentendrei Skanzen) Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma. 63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg a látogatók előtt. A múzeum állandó kiállítása eredeti és áttelepített, illetve hiteles másolatban megépített épületek - lakóházak, gazdasági melléképületek, malmok, templomok - segítségével mutatja be a régmúlt vidéki örökségét tájegységekre tagolva. Az állandó szabadtéri kiállítás a 18. század közepétől a 20. század közepéig tartó időszakot öleli át. A skanzenek története 1891-ben kezdődött az első szabadtéri múzeum megnyitásával. Artur Hazelius (1833-1901) álmodta meg azt a múzeumtípust, amely eredeti, áttelepített építmények segítségével mutatja be egy-egy régió falusi és városi építészetét, lakáskultúráját és életmódját. Azonban Hazelius a puszta ismertetésnél is többet valósított meg: egy olyan, életmódot és társadalmat is bemutató intézményt, amelyben a korabeli hármas feladatrenden túl (gyűjtés, megőrzés, bemutatás) a tanítás és szórakoztatás is lehetőséget kapott.
Bár megszervezésére csak év közben került sor, munkájukhoz máris négy olyan építmény elkészítése fűződik,... Kedves Vendégünk! Szeretettel köszöntjük Önt 1992. nyarán az idén 24 éves Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Kívánjuk, hogy kikapcsolódása kellemes legyen, s élményekben gazdag órákat töltsön el nálunk! A tájékozódásban az irányító táblák és a bejáratnál kapható képek,... Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felső-Tiszavidék tájegysége [antikvár] Részlet:"A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az ország központi gyűjteménye, ahol a múzeumlátogató közönség elé kívánjuk tárni a XVIII-XIX. századi falusi és mezővárosi építészet és életforma tárgyi emlékeit. Az építményeket ill. a berendezéseket nagytáji... Utak a térben (dedikált példány) [antikvár] SZILÁRD KLÁRA VASSZOBRAI Nem nehéz kimutatni, hogy az idők folyamán - a rozsdamentes acéllal szemben - a rozsdás vashoz a pusztulás, az elmúlás képzete kapcsolódott. A magyar közelmúltból számunkra először Fejes Endre Rozsdatemető című regénye ötlik elő, hozzá... Meg is mosakodjál!
A kedvező földrajzi fekvésű (utak találkozásánál fekvő) Nagyvázsony élénk kereskedelmet lebonyolító település volt, amely a múlt században még mezővárosként hat országos vásárnak adott helyet. Fejlett kézművesipari központként 1848-ban tíz céh talált itt megélhetést. A század második felében tizenkét céhnek adott otthont e település. Gyenge termőképességű határa a szántóföldi földművelésnek nem kedvezett, jelentős volt viszont állattartása (sertés, birka). Mivel a vasútépítés elkerülte a települést, ezért fejlődése megtorpant, kereskedelme visszaesett, majd a 19. század végén a gyáripar megerősödésével kézműves ipara is lehanyatlott. A mezőváros a falvak sorába esett vissza. Nevezetes maradt viszont pálinkafőzdéje és olajütője. A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható.
20 éves a Hagyományok-Ízek-Régiók védjegy Jubileumi ülés a szentendrei Skanzenben Legyél a Skanzen Vonat önkéntese Múzeumunk önkéntes programja egyedülálló, ingyenes képzést indít a vasút és a régmúlt kedvelőinek. Több mint múzeum... Éves Skanzen Kártya Váltson Skanzen kártyát, hogy egész évben ingyen látogathassa a Skanzent, és élvezze a Skanzen Kártyához kapcsolódó további előnyöket! Új! Faműves nyári tábor Várjuk a 13 év feletti érdeklődőket új, Faműves kézműves nyári táborunkban! Szolgáltatások Csapatépítők a Skanzenben Csapatépítő programok - profi szervezés, teljeskörű lebonyolítás, garantált jókedv! Várjuk céges és más csapatok jelentkezését!
A versenyfilmes programot pódiumbeszélgetések és közönségtalálkozók kísérték, a zsűri pedig folyamatosan konzultált a filmesekkel. (Fotók: Racskó Tibor) Hirdetés
Hogy a gyermekirodalmat még mindig mostohán kezeli – ki is? hát úgy nagyjából mindenki, a sajtó, a kritika, olykor a kiadó, olykor maga az író – amikor nem ír gyerekeknek, amikor ezt a terepet irodalmon kívülieknek ereszti át –, arról már szóltunk, s az írókonferencia küszöbén ismét szólni illenék. Hogy a Bajor Feliciánja, a Fodor gonosz törpéje vagy a Veress mackója méltó követőkre találjon. Véget ért a XII. Bujtor István Filmfesztivál − íme az idei díjazottak – kultúra.hu. Ennek érdekében a hagyományokat is meg kellene kissé szellőztetni. Fura dolgok derülnek majd ki. Például az, hogy Benedek Eleket szinte kizárólag csak mesegyűjtőként tartjuk számon, pedig érdemes lenne megnézni egy-egy olyan könyvét is, mint az Ötsike nadselű gondolatai (ha jól emlékszem), vagy azokat a furfangos tréfáit, amelyeknek már a címére sem emlékszem (talán Nagyapó tréfái…), pedig mekkora érdeklődéssel forgattam őket annak idején. Még rosszabbul állunk a költőkkel. Ha jól megnézzük egyetlen klasszikusunk van csak: Móricz Zsigmond. Annak is csak az icikepicike macskája meg a tehenekkel konfliktusba kerülő Mehemedje közismert.
A zsűri külön díjazta a legjobb filmes alkotói munkákat. A játékfilmek és fikciós kísérleti alkotások között a legjobb forgatókönyv a Mióta velem jár című filmé lett, amely Szeleczki Rozália munkája. Az utómunkáért vehetett át különdíjat Százados Miklós és Kádas Péter A Kilépő (Outbound) című film vágása és vizuális effektjei révén. Bujtor István szellemiségéért kapott különdíjat a Szimpla manus, Magyar Attila rendezésében, Hajdu Steve és Szőlőskei Tímea főszereplésével. A legjobb kísérleti filmért járó különdíj kapta a Pirofita naplók, amit Farkas Marcell rendezett. A legjobb szórakoztató rövidfilmért az Útszél rendezője, Urbán Gergő vette át a különdíjat. Az operatőri munkáért a Szeurum című filmet díjazta a zsűri (rendezte: Farkas Marcell, operatőr: Csillag Marcell). Petőfi sándor befordultam a konyhára. A legjobb drámai férfi alakítás díját Jászberényi Gábor kapta, az Aracsi Norbert által rendezett Elfelejtett nemzedék című filmben mutatott játékáért. A vígjátékban nyújtott alakításáért a legjobb férfi főszereplő díjat Kálloy Molnár Péter vehette át, Mázló Imre Tízpertíz című filmben nyújtott színészi alakításáért.
De a témák között szerepel a kamaszbarátság (Atommese, Réka) és az első szerelmi próbálkozások is (Farsangi előkészületek, Séta a ligetben). Ahogy nem maradhatnak ki egy költői lelkületű kamaszlány felnőttkori életével kapcsolatos vágyálmai, fantáziálásai sem. A jövőbeli képzelgésekben vagy Adyhoz ( Estéim otthon) és Louisa May Alcott Kisasszonyok című regényének hősnőjéhez, Jo March-hoz hasonló bohém művészpálya lebeg a kamasz hősnő lelki szemei előtt ( Így élek majd), vagy Petőfi példáját követve a szabadsághős szerepében tetszelegne ( Írtam egy verset). Bár a versek a mai tinilányok anyukáinak korát idézik, a témák örökzöldek: a testvérviták, a kamaszbarátságok és szerelmek, a kamaszábrándok mit sem változtak az elmúlt harmincöt év alatt. Szent Mór Iskolaközpont » Szélkiáltó koncert volt iskolánkban. A mai tinik is ugyanúgy tudnak ezekkel azonosulni, sőt talán magukban még jókat is vigyorognak azon, ha felfedezik, anyukáik is ugyanolyan kamaszok voltak. Ők is feleseltek szüleikkel, verekedtek, veszekedtek a testvéreikkel, ők is elmentek bulizni szülői engedély nélkül, ők sem szívesen segítettek otthon a házimunkában, és néha ők is szemtelenül viselkedtek a tanáraikkal.
[4] Az alapkövetelmény az volt, hogy a film ugyanazt a_hatást_ érje el, mint az eredeti (vagy mint a János vitéz esetében, az elismert adaptációs) mű. Befordultam a konyhára elemzés. Ez egyrészt azt feltételezte, hogy létezik a_hatás, vagyis egy bizonyos, mindenki által ismert, a műalkotás által kiváltott közösen és egyénileg is ugyanúgy megélt élmény, tehát adott mű adott rekaciót vált ki, másrészt viszont annak a hangsúlyozását eredményezte, hogy ezt a bizonyos ugyanolyan hatást a film merőben más, vizuális eszközökkel éri el, mint az alapjául szolgáló irodalmi szöveg. Erre a hagyományra játszik rá a Kukoricza, ami ezért nem egy adaptáció, egy átirat, vagy feldolgozás, hanem az irodalomra támaszkodó filmes hagyomány és az abból kinövő filmes eszközök irodalmi manifesztációja, egyfajta fordított filmtörténet: az irodalmi műnek ugyanazt a hatást kell kiváltania az olvasóban, mint a filmnek a nézőben. A fejezetcímként értelmezhető verssorok végén vessző vagy pont van, az utána következő szöveg tehát újra és újra a maga módján folytatja az adott szövegrészt.