Jány Gusztáv Vezérezredesi rangban a II. világháború alatt a 2. magyar hadsereg parancsnoka. 1942 őszén felmentését kérte Horthy Miklós kormányzótól, tiltakozásul a német hadvezetés által a magyar hadseregtől megkövetelt, végrehajthatatlanul nehéz feladatok miatt. Kérelmét Horthy elutasította. Jány bátor katona volt, azonban hiányzott belőle a körülmények megkövetelte politikai érzék. Közvetve és közvetlenül is felelősség terheli a hadsereg rendkívül súlyos veszteségeiért a sztálingrádi csatához kapcsolódó hadműveletekben. január 24-én, hadseregének felbomlása után kiadta hírhedt, "A 2. magyar hds. A 2. magyar hadsereg helytállása a Donnál [2.] - Történelmi blog. elvesztette becsületét…" kezdetű parancsát. Hazatérése után visszavonult, további harcokban nem vett részt. A szovjet megszállás elől családjával Németországba távozott. A háború végén az amerikaiak felajánlották neki, hogy a Horthy-csoporttal menjen spanyol-portugál területre, de a következőt mondta: ha egyetlenegy magyar, ártatlanul vádolt katonának könnyíti a sorsát azzal, hogy odahaza megtudják az igazságot a második hadsereggel kapcsolatban, akkor bármi történjék is vele, azt szívesen és örömmel vállalja.
2013. 10. 20:27 Még a cenzúrázott jelentéseket is hamisították a Don-kanyarból Az erősen cenzúrázott magyar sajtó csak jelentős késéssel, a valós veszteségeket elhallgatva számolt be a második hadsereg Don menti katasztrófájáról. A brit és szovjet híradásokat elhallgatták, helyette német és olasz győzelmi jelentéseket visszhangoztak. A Filmhíradó egyes bejátszásainál az is jól kivehető, hogy az orosz síkság helyett valahol Magyarországon forgatták le a jeleneteket. 2011. 12. 07:06 MTI / Doni katasztrófa: rehabilitálnák az elpusztult hadsereg parancsnokát Schmitt Pál köztársasági elnöknél kérvényezték, hogy rehabilitálja a 2. magyar hadsereg egykori parancsnokát. A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Don-kanyarban. Jány Gusztávot 1947-ben jogsértően ítélték el és végezték ki - írja a szerdai Magyar Nemzet.
1946-ban, felesége halála után önként hazatért, és feladta magát a magyar hatóságoknak. A szovjet hadsereg által megszállt, így meglehetősen korlátozott szuverenitású Magyarországon a népbíróság a háborúban betöltött szerepe miatt golyó általi halálra ítélte, ám 3:2 arányban kegyelemre méltónak minősítette Jányt. Tildy Zoltán köztársasági elnök a kegyelmi kérvényt elutasította, s az ítéletet 1947. november 26-án végrehajtották. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság Jányt az ellene emelt vádak alól többek által vitatott érveléssel felmentette. "Akik értünk haltak …" Esztergomban január 12-én, 11 órától a Hősök terén emlékeznek a Don kanyar áldozataira. Tisztelegjünk azok előtt, akik megfagytak, akik megsebesültek, kiknek segélykiáltásait senki sem hallotta. 2 magyar hadsereg nevsora. Tisztelegjünk azok előtt is, akik fogságba estek, majd ezrével pusztultak el valahol a szibériai hómezőkön és útközben. Tisztelegjünk azok előtt is akik példátlan hősiességgel harcoltak a támadók ellen. Mert ők is sokan voltak, akik bátorságukkal kivívták még a szovjet katonák elismerését is.
A Hadtörténeti Intézetben dolgozó dr. Szabó Péter hadtörténész több évtizeden át kutatta a Don-kanyarban vívott harcok történetét. Szerinte közkeletű tévhit, hogy a magyar hadsereget a lehetőségekhez képest rosszul felszerelve "halálba küldték". 2. magyar hadsereg | hvg.hu. – A magyar katonai vezetés, ahogy a korabeli hadi okmányokból kiderül, a lehető legjobban igyekezett felszerelni a hadszíntérre elvonuló csapatokat. 1942 tavaszán a szovjet csapatok kudarcait tapasztalva még nem lehetett megjósolni, hogy a 2. hadsereg sorsa tragédiába torkollik – mondta a Blikknek a történész. Hozzátette: a kemény nyári harcok során a harcedzett frontkatonák létszáma 1943 január elejére már erősen megcsappant. Lovas szánnal közlekedő magyar honvédek 1942-ben, még a szovjet áttörés előtt / Fotó: Fortepan / Gádoros Lajos – Az őszi és a téli hónapokban kiküldött menetszázadok állománya többnyire tartalékosokból, illetve 30-45 év közötti, gyengén kiképzett póttartalékosokból állt. Frissen kiképzett állományt a magyar hadvezetés semmiképpen sem szándékozott a keleti hadszíntérre küldeni – jelentette ki.
Rendelkeztünk ugyan még 50 mm-es lövegekkel is, de ezekből mindössze 77 db volt bevethető. Birtokunkban voltak még kis hatótávolságú tüzérütegek, 40 mm –es légvédelmi ágyúk, illetve 184 db páncélozott jármű is, melyek közt 22 db Panzer IV –es harckocsit tudtunk bevetni. A magyar katonák német szövetségeseiktől kaptak még 108 db, 37 mm –es löveggel rendelkező, csehszlovák T-38 –as könnyű harckocsit, melyekkel viszont semmire nem mentek a szovjet tankokkal szemben. Felszereltségünkbe tartoztak még Csaba páncélgépkocsik, Nimród páncélvadászok, illetve Toldi könnyű harckocsik, de sajnos mind nagyon kis tűzerővel rendelkeztek. A korabeli, második világháborús magyar harckocsiállomány tűzerejét szemlélteti a fenti képen látható, 18 tonnás Turán harckocsi - melyet a doni harcok után nem sokkal állítottak hadrendbe - és amelyet csak egy 40 mm -es löveggel látták el, amivel reménytelennek bizonyult szembeszállni a szovjet T-34- esekkel. A Donnál voltak még vadászgépeink is (26 db) illetve bombázóink (az ilovszkojei reptéren), sőt teherautók, fogatok, melyekből nagy számban használtunk.
Az 1942 októberében a 197 ezres létszám 20 százalékát a nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát a zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A hadsereg élére az 59 éves Jány Gusztáv vezérezredes került. A fegyverzet és felszerelés hiányos és korszerűtlen volt, a vezetés a megígért német kiegészítésre számított. A csapatok 1942. június 28-án kapcsolódtak be a harcokba, és július 7-én érték el a Dont. Itt a kifáradt egységek védelembe mentek át, Voronyezs és Pavlovszk között 208 kilométer hosszú szakaszon. A nyár folyamán sikertelenül kísérelték meg a folyó nyugati partján megmaradt hídfők felszámolását, a harcokban 30 ezer embert vesztettek. A hadsereg vezetése már ekkor felismerte, hogy képtelen a hosszú szakasz védelmére, de sürgetése ellenére sem kapta meg a beígért fegyverzetet és felszerelést. 1942 novemberében, a sztálingrádi csata miatt a németek fokozatosan kivonták csapataikat a doni térségből. A szovjet 40. hadsereg támadása 1943. január 12-én, 30-35 fokos hidegben kezdődött meg az urivi hídfőből kiindulva, az első napon 8-12 kilométer mélyen ékelődtek be a magyar védelembe.
Dobó esküje egri csillagok 1 Dobó esküje egri csillagok az Mp4 converter letöltés ingyen magyarul Dobó István sorsa az egri várostrom után [47. ] - Jegyzettár Októberben, a hadműveletek 30. napjától kezdődően már a törökök élelme is elfogyott, sőt járvány ütötte fel fejét táborukban, ráadásul az októberi első éjszakai fagyok szokatlan próbatétel elé állították a nyári hadviseléshez szokott ázsiaiakat. Dobó esküje (Nézz ránk Európa!) - Egri csillagok musical; Gárdonyi - emléknap, Győr (2013.10.09.) - YouTube. Az utolsó nagy rohamok október közepén már napkeltétől napnyugtáig tartottak, de az egriek - bár alig álltak már a lábukon és szinte mindenki megsérült - Dobó biztatásának hatásárára kitartottak. Ahmed nagvezír végül október 17 -én feladta a harcot, elégedetlenkedő seregét elvezette a vár alól. Eger az elkövetkező 44 évre magyar kézen maradt (egészen 1596-ig, amikor már főleg külföldi zsoldosok szolgáltak a várban és az ő bátorságuk nem közelítette meg az egriekét, így feladták az erődítményt). Dobó élete az ostrom után Az 1552 -es hatalmas magyar diadal az egri hősök, köztük Dobó István érdeme volt.
Okostankönyv Dobó István és a várvédők esküje | Olvasónaplopó Egri csillagok film megnézése Dobó István sorsa az egri várostrom után [47. ] - Jegyzettár Grdonyi Gza: Az egri vitzek eskje Déva, Szamosújvár), birtokokkal jutalmazta, sőt kinevezte Erdély vajdájává (a tisztséget meg kellett osztania Kendy Ferenccel, akivel többször komoly vitába keveredett). Hat évvel az ostromot követően Dobó újra harcba szállt a törökkel, amikor Szamosújvárt védte, ám ezúttal a szerencse elpártolt tőle: a túlerő legyűrte és az erődítmény az oszmánok kezére került. Rövid időre Dobó az erdélyiek foglya lett. Ekkoriban Erdély és a Királyi Magyarország viszonya inkább ellenséges volt, hiszen a fejedelemség Izabella királyné alatt szultáni hűbérben "létezett", míg a Habsburgok uralta Magyar Királyság állandó harcokat vívott az oszmánokkal. Ám a még mindig harcias Dobó visszaszökött a Habsburg területekre, ahol újra elismerés várta: a király kinevezte a felvidéki Bars vármegye főispánjává. Dobó esküje egri csillagok teljes film. Dobó bukása I. Ferdinánd 1564 nyarán elhalálozott, így fia I. Miksa vette át az uralkodói teendőket.
– Utolsó pont: aki a vár megadásáról beszél, kérdez, felel, vagy bármiképp is a vár megadását akarja, halál fia legyen! […] – Esküdjetek velem – mondotta Dobó. A teremben mindenki a feszület felé nyújtotta a kezét. – Esküszöm az egy élő Istenre… – Esküszöm az egy élő Istenre – hangzott az ünnepi mormolás. – …hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Dobó és az egri várvédők esküje a regény egyik legmagasztosabb pillanata. Ezt fogjuk most körbejárni egy kicsit. Figyelem! Fontos megjegyezni, hogy valójában két esküről van szó. A korban szokásos módon a végvárakba érkező és ott a szolgálatukat megkezdő katonáknak és a harcolni érkező "civileknek" le kellett tenniük egy "alap" esküt. Dobó esküje egri csillagok film. "Bornemissza érdeklődéssel hallgatta volna tovább is ezt a jelentést, de a dandárjára gondolt. Visszaült a lovára, és kiugratott a kapun, hogy bevezesse őket. Bevezette, megmutatta. Dobó kezet szorított a zászlótartóval. Átadta őket Mekcseynek, hogy mondassa el velük az esküt, mutasson nekik helyet, s adasson nekik reggelit. "