Szolgalati ido lekerdezese – Jogi Fórum Szolgálati idő lekérdezés lépésről lépésre - BSPL Könyvelőiroda Szolgálati idő lekérdezése ugyfelkapu keresztül Szolgálati idő: nem egyszerű az elektronikus adategyeztetés - Adó Online Szolgálati idő elismerés helyett adategyeztetési eljárás 2013 Kihagyás Szolgálati idő elismerés helyett adategyeztetési eljárás 2013-tól A korábbi szolgálati idő elismerési kérelem helyett januártól adategyeztetési eljáráson lehet tájékoztatást kérni a biztosítottaknak jogviszonyukról. Az eljárás célja, hogy összegyűjtsék a nyugdíjazáskor figyelembe vehető valamennyi jogviszonyt, szolgálati időt, keresetet és levont nyugdíjjárulékot azért, hogy az ügyfél az esetleges hiányosságokat pótolhassa. Az eljárás menetéről készítettem az alábbiakban összefoglalót. Szolgálati idő elismerés Az új eljárás a szolgálati idő megállapítására indulhat kérelemre vagy hivatalból is. Kérelemre ügyfélkapun keresztül kell az eljárást elindítani. 2015-ig az 1955-1959 között született korosztálynak hivatalból indítanak eljárást, 2016-tól az 1959-et követő 4 évben születettekre.
A tényállás tisztázását követően határozattal döntenek az elismerhető szolgálati időről és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényekről. A határozat ellen jogorvoslatnak van helye. Amennyiben az adatok a valóságnak megfelelnek, abban módosításra nincs szükség, a kimutatásban foglaltakkal egyetért, lehetősége van a közölt adatok jóváhagyására. Amennyiben az előírt határidőn belül a nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé észrevételt nem tesz, vagy az adatok módosítását, kiegészítését nem kezdeményezi, az illetékes igazgatóság ezt az információt jóváhagyásnak tekinti, és a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hoz. Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. 2013. január 1-től megszüntették a Szolgálati idő elismerési kérelmet. A nyugellátásra jogosító szolgálati idő, vagy egyéb kedvezményt biztosító időtartam megállapítására elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) van lehetőség, ami azonban nem is olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. §-a értelmében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat a biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti. Ezt lehet kérelmezni, illetve ettől az évtől a fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai a törvényben meghatározott rend szerint hivatalból kezdeményezik. Hivatalból az 1955. és 1959. között született biztosítottakkal történő adategyeztetési eljárások indulnak. E korcsoport számára az adatok tisztázása 2013. január 1. és 2014. december 31. között történik. Az 1960-ban vagy azt követően született biztosítottak esetében az egyeztetési eljárást 2015. január 1-jétől ötéves korcsoportonként indítják meg. Problémaként jelentkezik, hogy azokra nem gondoltak, akik születési időpontjuk miatt (például: 1951-ben születettek) előbb mehetnek öregségi nyugdíjba.
A kivonat kérhető a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában található összes adatra, vagy egy meghatározott időszakra, illetve konkrét foglalkoztatóra vonatkozóan is. A kivonatot az arra irányuló kérelem beérkezését követő 15 napon belül ki kell adni. A kivonat kiadására irányuló kérelmet személyesen vagy postai úton lehet benyújtani, illetve elektronikus úton, saját Ügyfélkapun keresztül a honlapon a Nyomtatványok/Nyomtatványtár menüpontban található K70 számú, "Kérelem a nyugdíjbiztosítás által nyilvántartott adatokra vonatkozóan" elnevezésű űrlap beküldésével. A kitöltött kérelmet az érintett személy lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete részére kell megküldeni vagy személyesen a kormányhivatal ügyfélszolgálatán benyújtani. Elérhetőségükről részletes információ található a Magyar Államkincstár honlapjának Nyugdíjbiztosítás szakmai aloldalán, az Ügyintézés/Elérhetőségek címszó alatt. OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy az adatok lekérdezésekor milyen esetekben kell hatósági bizonyítványt kérni, továbbá hogy kérhetők meg a külföldi biztosításra vonatkozó adatok!
chevron_right Nyugdíjbiztosítási nyilvántartás – így juthat hozzá adataihoz hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Winkler Róbert nyugdíjszakértő 2020. 10. 09., 06:15 Frissítve: 2020. 08., 19:50 A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási jogviszonyainknak megismerésére, lekérdezésére több eljárás keretén belül nyílik lehetőségünk. Az erre irányuló kérelmek elbírálására általános esetben, a lakóhelyünk szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalok rendelkeznek hatáskörrel. Az egyik ilyen eljárás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény ( Tny. ) 96. § (8) bekezdése szerinti, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba bejelentett adatainkról történő kivonatot kérése, mely kérelmet az érintett személy vagy képviselője terjesztheti elő a nyugdíjbiztosítási szervnél. Milyen adatokat tartalmaz a kivonat? Az érintett személynek a kérelem időpontjában a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján mely foglalkoztatóknál milyen időszakban állt fenn biztosítási jogviszonya, valamint kérelmezni lehet a kereseti/jövedelmi adataink feltüntetését is 1988. január 1-jétől kezdődően.
Erről bővebben itt írtunk korábban. Mi okozza a fejtörést? A vonatkozó szabályok szerint alapvetően ennek a másik országbeli adóalanynak szükséges az online számla adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni azzal, hogy a számlakiállítással megbízott és a megbízó adóalany egyetemleges felelősséggel tartozik az esetleges mulasztásokért. A kötelezettség teljesítése, annak gyakorlati megvalósítása ugyanakkor számos kérdést vet fel. Az önszámlázás online adatszolgáltatásával kapcsolatban felmerülő egyik leggyakoribb kérdés például, hogy kell-e a külföldi partner számlázóprogramján informatikai fejlesztést végrehajtani, hogy adatot tudjon szolgáltatni a kiállított számláról az adóhatóságnak vagy teljesen át kellene inkább gondolni az értékesítési láncot és a számlázással kapcsolatos procedúrát? Nav Számla Bejelentési Kötelezettség. Átmeneti szankciómentes időszak A hatóság is érzékelte az önszámlázás terén kialakult helyzet komplexitását, emiatt a Pénzügyminisztérium június 30-áig kiterjesztette a moratóriumot azokra az esetekre, amikor a termék beszerzőjével történt megállapodás alapján a számlát a beszerző állítja ki az értékesítő nevében és a termék beszerzője nem telepedett le gazdasági céllal belföldön, valamint nem rendelkezik belföldi adószámmal és nem is kellene rendelkeznie magyar adószámmal.
A jogszabály értelmében, egy belépés erős ügyfél-hitelesítése több módon is biztosítható. Az első eset, amikor legalább két olyan – csak az ügyfél által ismert – információ felhasználásával lehet belépni a bank honlapján a bankszámlára, melyek esetén az egyik feltörése nem befolyásolja a másik információ megbízhatóságát. A gyakorlatban ennek a kettős biztonsági kulcsnak az első lépése az, amikor a felhasználónevünk mellett meg kell adnunk egy olyan kódot, amit mi határoztunk meg előzetesen és mentettünk el a rendszerben. Adózóna - Adó, könyvelés, társadalombiztosítás, munkajog és cégjog egy helyen - jogszabályok, törvénymagyarázatok, kérdések és válaszok, kalkulátorok. Amikor megadjuk ezt a kódot, akkor kapunk a telefonunkra egy sms-üzenetet az úgynevezett másodlagos kódról, mely megadásával már hozzá is tudunk férni a bankszámlánkhoz. Ez tehát két lépésben valósul meg és a két kód egymás nélkül nem eredményez sikeres belépést. A rendszer zárt, és a saját mobilszámunkra kapott sms-üzenet biztosítja azt, hogy mások ne férjenek hozzá a kódhoz. Hasonlóan erős ügyfél-hitelesítésnek minősül, ha az ügyfél által birtokolt dolog, például token, vagy valamilyen biológiai tulajdonság, például ujjlenyomat felhasználásával lehet két lépcsőben hozzáférni a bankszámlához.
Eddig az időpontig az adóhatóság tehát eltekintett a mulasztási bírság kiszabásától, ha az adatszolgáltatásra kötelezett adóalany nem vagy nem megfelelően tett eleget az online jelentési kötelezettségnek, így mind a jogalkotó és mind az önszámlázás kapcsán érintett adóalanyok és partnereik haladékot kaptak a megoldás kidolgozására. Mi változik a jelenlegi módosítással? Június végére azonban megszületett a megoldás. Egyéni vállalkozásnál egy évben egy cégnek max. 1 milliós számlázás | Kérdés-Válasz - Könyvelés. A június 26-án hatályossá vált jogszabályváltozás értelmében, ha az adózó a számlakiállítási kötelezettségének meghatalmazott segítségével úgy tesz eleget, hogy ez a meghatalmazott egy olyan vevő, amely Magyarországon nem rendelkezik székhellyel és a számlakiállítás alapjául szolgáló ügylettel kapcsolatban nincs belföldön áfa szempontból regisztrálva, akkor az online adatszolgáltatási kötelezettséget nem kötelező a vevő számlázóprogramjából teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesíthető más számítástechnikai rendszerből is, feltéve, hogy az gép-gép kapcsolattal, elektronikus úton valósul meg.
törvény hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál kell bejelentenie. A lakcímbejelentésről a járási hivatal hatósági igazolványt (lakcímigazolványt) állít ki. A lakcímigazolványt a jegyző vagy a járási hivatal kézbesíteni a bejelentést tevő részére (átvehető a jegyzőnél, a járási hivatalnál, illetve a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre postázva). A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál is bejelentheti. A polgár lakóhelyének megváltozását és tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál egyidejűleg is bejelentheti.
cikke előírja, hogy ha a vámhatóságoknak alapos okuk van kételkedni …
December közepén hatályba lépett az a jogszabálymódosítás, amely az agrárdigitalizációt, illetve a környezet védelmét hivatott erősíteni. Ennek értelmében számos olyan változás történt, amely a növényvédelemre is hatással van. Kötelezővé vált többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása és az elektronikus permetezési napló vezetése. A növényvédelmi tevékenységről szóló rendelet* szerint a földhasználóknak és a növényvédelemmel foglalkozóknak tevékenységüket a jövőben az integrált növényvédelem általános elveinek megfelelően kell végezniük. Az EU még 2009-ben fogadta el a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvet**, amelynek előírásait 2011-től fokozatosan kellett alkalmazni. A mostani jogszabálymódosítás révén pedig az integrált növényvédelem alkalmazása már nem csak lehetőség, hanem előírás. A jövőben a hatóság már a növényvédelmi technológiai ellenőrzés során vizsgálni fogja, hogy a termelő az integrált növényvédelem 8 alapelvét betartva, a lehető leghatékonyabb és egyben leginkább környezetkímélő módon folytatja-e a növénytermesztést.