Találatok Rendezés: Ár Terület Fotó Spread Nyomtatás új 500 méter Szállás Turista BKV Régi utcakereső Mozgás! Béta Nyíregyháza, Magyarvég utca overview map Budapest Debrecen Eger Érd Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Pécs Sopron Szeged Székesfehérvár Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg | A sztori Kérdések, hibabejelentés, észrevétel Katalógus MOBIL és TABLET Bejelentkezés © OpenStreetMap contributors Gyógyszertár Étel-ital Orvos Oktatás Élelmiszer Bank/ATM Egyéb bolt Új hely
Fő utca, 7 4551 Nyíregyháza Telefon: +36 42 480 069 Fax: +36 42 480 070 email: Nyitvatartási idő: Mo 09:00-11:30, 13:00-18:00; Tu-Fr 09:00-17:00 egyéb Vizet inni - 188m - Magyar utca Vizet inni - 305m - Táltos utca Vizet inni - 208m - Takarék köz Vizet inni - 377m - Deák Ferenc utca Temető - 1226m Izraelita Temető (Oros) (jewish) Csillám utca 4551 Nyíregyháza Telefon: +36 30 490 0084 An old closed cemetery is maintained by the community of Nyíregyháza. A graveyard with a fence surrounded by fence, with about 35 tombs. Piactér - 987m Zöldséges
A második gyógyszertári engedélyt a vármegyétől 1834-ben kapta meg Balla Sámuel, aki 1835. július 12-én nyitotta meg officináját a város akkori kuriális épületének egy részében. A jól induló vállalkozás később csődbe jutott, az 1842-ben tartott árverésen a kezességet vállaló édesapa vásárolta meg és rögtön tovább is adta Benczúr Vilmos patikáriusnak, aki 1847-ig üzemeltette. Egy 1844-ben keltezett számlán először fedezhető fel a patika cégére "Gyógyszertár a magyar koronánál Nyíregyházán" felirattal, alatta a Szentkorona rajza, legalul pedig Benczúr Vilmos aláírása. Ebben a mai Kossuth tér déli sarkán található házban látta meg a napvilágot 1844-ben Benczúr Gyula, ahogyan ezt az épület helyén álló üzletház falán elhelyezett emléktábla is hirdeti. Magyar utca, Nyíregyháza (Oros). A városból elköltöző Benczúr Vilmostól Matthaidesz Gusztáv vette meg az épületet és a patika üzemeltetésének jogát. Tőle 1867-ben Bertalan Rezső, majd 1873-ban Bertalan Pál vásárolta meg, 1875-ben pedig Bydeskuthy Bertalan tulajdonába jutott.
Õ 1880-ban adta el dr. Léderer Manó orvosnak, aki a működtetését fiára, Léderer Ignác gyógyszerészre bízta. A tulajdonosváltozást egy hirdetésben is megörökítették, amelyben az új tulaj biztosította a vásárlóit, hogy "dús raktárt" rendez be "kül- és belföldi gyógyszerkülönlegességekből, piperéző cikkekből, ásványvizekből", valamint készleten fog tartani "a legkitűnőbb hamisítatlan aszú borokat is". 1898-ban a Szopkó család üzemeltette, majd 1901-tõl 1911-ig Török Gyula. Utolsó tulajdonosai Lányi Dezső és Gonda Mihály voltak. Ekkoriban már Lányi és Gonda gyógytár, illetve gyógyszertár néven illették a patikájukat. Nyíregyháza magyar utca 3. A páros együttműködése 1933-ig tartott, ekkor Gonda Mihály a tulajdonában lévõ Angyalhoz címzett patika bérleti szerződését Haisinger Viktorral felmondta és személyesen vitte tovább. Lányi új társát Székely Rezső patikusban találta meg. Az épület 1944-ben leégett. Helyén Juhász József hentes épített egy barakkszerű üzletházat, a patika pedig a szomszédos Häuffel–Babicz-házban kapott helyet.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
Legyen nálunk folyadék, esetleg némi ennivaló is, bár Dobogókőn étterem és büfé is üzemel. Az útvonalak jól követhetőek, ezért turistatérképre csak akkor van szükségünk, ha letérünk ezekről, vagy ha egy kicsit komolyabb erdőjáró képében akarunk tetszelegni a szembejövők előtt. A Rám-szakadékot Dobogókőről a sárga jelzésű úton érjük el. Ebből az irányból a szakadék felső pihenőhelyére jutunk. Innen a zöld jelzés vezet végig a szakadékon. Kirándulás a Börzsönyben. - Fotójáték - édenkert.hu. A szurdokban nem egyszerű az előrejutás, nem véletlenül tartják a Rám-szakadékot az ország legnehezebben járható jelzett turistaútjának. Összesen 112 méteres szintkülönbséget kell letudnia az itt túrázóknak, az út során, több helyen kiépített kapaszkodók, létrák segítik a haladást, így itt még a magashegységekben megszokott via ferrátákat is kipróbálhatjuk. Nem teljesen ugyanaz mint a Tátrában, de nehéz, igazi élményt nyújtó túra végigmenni ezen a szakaszon, s ha sikerül sérülés nélkül megúszni még büszkélkedhetünk is másnap a kollégáknak.. Kismaros, Királyréti Erdei Vasút A fővárosi kocatúrázók másik, igaz talán kevésbé felkapott célpontja a Börzsöny, azon belül is a legkézenfekvőbb kiindulópont Kismaros.
Ahol ámuldozva beláttuk, hogy mindezt a fáradtságot érdemes volt bevállalni ezért a panorámáéért: Visszatérünk a Szent Mihály nyeregbe, és az országos kéktúrára rátérve Nagymaros felé vettük az irányt. Ezen az útvonalon a csöndes erdei ösvényen nem túl elegánsan átpöfögő motorost leszámítva egy teremtett lélekkel nem találkoztunk, igaz, a nap már lenyugvóban volt. A végtelen, szinte érintetlen, nyugodt tölgyesben sétálni egészen elképesztő élmény; a szél is elállt, és ide már nem szűrődtek be a Börzsöny aljában száguldozó járművek zajai. Délután 2-kor indultunk Zebegényből, és hat órával később, este 8-kor léptünk ki Nagymaros szélén az erdőből. Ugyanitt visszafelé is kell kapaszkodni, és ez a gondolat nem sokat javít az ember hanyatló optimizmusán. A Remete-barlangokban állítólag laktak római légionáriusok is, és kering egy legenda egy remetéről, akinek egyetlen szamara hordta fel a vizet a Dunából, és mikor az állat megfulladt, gazdájának is befellegzett. A kilátás megkapó: szemben Dömös, mögötte a Prédikálószék látszik, és míg itt pihenünk, legeltethetjük a szemünket hegyeken, a Dunában úszó luxushajókon és a kis kajakokon is.