Ha Önnél cukorbetegséget diagnosztizálnak, háziorvosa diabetológushoz utalja, aki segíteni fog megérteni a betegség természetét és kezelésének lehetséges módjait. A rendszeres kontroll vizsgálatok alkalmával követi az Ön állapotát és figyel a cukorbetegség okozta szövődmények kialakulására. Az 1-es típusú diabéteszben a szervezet képtelen az inzulin termelésére, így ennek rendszeres pótlása jelenti a terápiát. Magyar Diabetes Társaság Számos inzulinkészítmény van forgalomban, melyek eltérő felszívódási sebességgel és hatástartammal rendelkeznek. Gyermekeket is érinthet a kettes típusú cukorbetegség. Ezen készítmények megfelelő adagja és kombinációja kulcsfontosságú, így beállítását érdemes diabetológus szakorvosra bízni. Az inzulin szájon át adagolva gyorsan lebomlik a gyomorban és ilyen formában nem tud a véráramba kerülni, ezért más úton kell a szervezetbe juttatni. Kiváló megoldás erre a bőr alá történő adagolás injekciós tű segítségével. A diabetológus szakorvos és a diabetológus szakasszisztens mindenben igyekszik megkönnyíteni Ön számára a fent említett beavatkozásoz való hozzászokást.
Inzulin hiányában a szőlőcukor nem képes bejutni a sejtekbe, melyek így éheznek. A megfelelő energia biztosítására cukor helyett zsírsavakat használnak, mely a teljes anyagcsere összeomlását eredményezheti, éppen ezért rendkívül fontos a tünetek mihamarabbi észlelése és a betegség karbantartása. A 2-es típusú cukorbetegség A 2-es típusú diabétesz eredetileg túlnyomóan a harminc év feletti korosztálynál volt jellemző, napjainkban azonban az egyre több túlsúlyos kisgyermek és csecsemő is veszélyeztetetté vált. A hazai adatok szerint a két év alatti kisgyermekek közel ötöde potenciálisan túlsúlyos vagy elhízott. A fogantatástól számított első ezer nap kulcsfontosságú a gyermekek táplálását és étrendjét tekintve, hiszen a megfelelő tápanyagbevitellel, szoptatással és helyes hozzátáplálással csökkenthető a szerzett cukorbetegség kialakulásának kockázata. Az inkontinencia, a cukorbetegség és a túlsúly kapcsolata. Tíz mozgásforma, ami cukorbetegséggel és inzulinrezisztenciával is ajánlott A mozgás segít a megfelelő testtömeg elérésében is, mely szintén hozzájárul a cukorbetegség megelőzéséhez, illetve kézben tartásához.
A vizsgált egyének egyik csoportját intenzív életstílus-váltásra bírták (diéta + személyi tréner által előírt és szigorúan behajtott edzésprogram), egy másik csoportjuk vércukorcsökkentő gyógyszert (metformin) kapott, a többiek speciális kezelésben nem részesültek (ez utóbbi kontrollcsoporthoz viszonyították a változásokat). Ebben a közel 3 évig tartó tanulmányban az életmódváltozás 58 százalékkal csökkentette az újonnan megjelenő cukorbetegség kockázatát, ezzel szemben a gyógyszeres kezelésben részesülők körében csak 31 százalékos rizikócsökkenést tudtak elkönyvelni. Egy finnországi vizsgálatban az intenzív testedzés hosszabb távú (6 év) hatását tanulmányozták, de nem csak a diabétesz "előszobájában" állókra fókuszáltak, hanem kiterjesztették a vizsgálatot 2-es típusú cukorbetegekre is. Az találták, hogy a terheléses vércukorvizsgálattal kiszűrt, de még nem diabéteszes egyének 2/3-ában a szénhidrát-anyagcsere normalizálódott, a cukorbetegek csoportjában pedig az esetek körülbelül felében a diabétesz visszafejlődését észlelték.
A felszíni kápolna elpusztult. XX. sírkamra: Az itt talált 3 sírláda közül az egyik belülről vakolva és festve volt. Az ásatáskor előkerült nagy mennyiségű freskótöredékből ítélve az egykori felszíni kápolna is festett lehetett. Nyolcszögű sírkápolna: A 4. század végére Sopianae temetője valószínűleg megtelt, így a korábban talán keresztelő kápolnának emelt épületet alakították át sírkamrává. Legmagasabb megtalált fala 3, 8 méter. Pécsi Ókeresztény sírkamrák műemlék együttes 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. Pécsi ókeresztény sírkamrák. szerk. : Cseke Ibolya CsIbi
Cella Septichora Látogatóközpont Pécsi ókeresztény sírkamrák Pécsi ókeresztény sírkamrák Cella Septichora Látogatóközpont Pécsi ókeresztény kápolnarom Pécsi ókeresztény kripta Az I. számú – Péter–Pál – sírkamrát 1782-ben fedezték fel, és a legismertebb ókeresztény pannóniai építményként tartják számon. Az északi falon Péter és Pál apostolok ábrázolása látható, amint a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisztus-monogramra mutatnak, innen kapta a nevét is. Belső felületét bibliai jelenetek freskói mellett gazdag ornamentika díszíti. Pécsi ókeresztény sírkamrák nyitvatartás. A II. – úgynevezett Korsós – sírkamrát szintén a XVIII. században, a kiterjedt pécsi pincerendszer kialakításakor fedezték fel. A kamra északi falában egy kis fülkét alakítottak ki, ebben egy korsó és egy pohár ábrázolása látható. Falán festett geometrikus és növényi díszítés, valamint rácsos motívum szerepel. Egykor mauzóleum, ma kriptakatakomba Az Ókeresztény Mauzóleum, melyet 1975-ben fedeztek fel, a római kori Sopianae temetőjének legnagyobb épülete. A kétszintes épület felszínén kápolna, alatta pedig a temetkezésre szolgáló kripta terült el.
A Cella Septichora Látogatóközpontban nyolc kétszintes sírkamra – köztük a Péter-Pál és a Korsós-, és két nagyobb egyterű épület (Cella Septichora és az V. számú sírkamra) tekinthető meg. A pécsi ókeresztény sírkamrákról bővebben is olvashatsz a wikipédiában. Pécsett járva ne hagyd ki a Havi-hegyi templomot és híres mandulafáját.
Világörökségünk az ókeresztény emlékek Az UNESCO világörökséggé nyilvánított pécsi ókeresztény síremlékek páratlan élményt kínálnak a látogatóknak a pécsi Dóm tér alatt. Az ókeresztény emlékek három különböző helyen tekinthetők meg, a Cella Septichora modern látogatóközpontja a Dóm téren, a legnagyobb bemutatóhely, a mauzóleum a Szent István téren, és egy kisebb kiállítás az Apáca utcában. Az ókeresztény emlékek története Az ezen a környéken élő ókeresztény közösség a 4. század körül számos fontos sírépítményt emelt, amely gazdagsága és nagysága a világon a második legjelentősebb az olaszországi nekropoliszok után. Pécs (a római Sopianae) városában, a római kori településtől északra már több mint 200 éve folytatnak régészeti kutatásokat, az elsőt, a Pál-Péter sírkamrát a 18. század végén találták. Azóta 16 sírkamrát, több száz sírt és még több késő római tárgyat tártak fel a kutatók. Pécsi ókeresztény sírkamrák - Falusi turizmus. A sírkamrák falfestése leginkább Róma katakombafestészetéhez hasonlítható. Ókeresztény szimbólumok, Krisztus-monogramok, eucharisztia (oltáriszentség) szimbólumok, bibliai jelenetek láthatóak itt.
Az épületek közt vannak kétszintesek, ezek egyszerre temetkezési és szertartási helyként is szolgáltak. A Cella Septichora Látogatóközpont betekintést nyújt hat kétszintes kamrába, és két nagyobb egyterű épületbe. Az I. számú (Péter-Pál) sírkamra különlegessége, hogy mind a falak, mind a dongaboltozat díszesen festett, az északi oldalon egy krisztogram (Krisztus-monogramm) dominál. A krisztogramra oldalról két férfialak mutat, őket Szent Péterként és Szent Pálként sikerült azonosítani, innen kapta nevét a cella. Ókeresztény sírkamrák - Az 1600 éves föld alatti csodák Pécsen. A II. számú (Korsós) sírkamrát 1939-ben tárták fel, és részben hasonló az I. számú sírkamrához. A kamrába eredetileg egyetlen sírládát helyeztek el a falmélyedés alá, de később egy második sír is bekerült, ezzel teljesen befedve a kamra belterületét. A falfestmények a boltozat kivételével rekonstruálhatóan fennmaradtak. A falak vörös és kék sávokkal alsó és felső részre tagoltak, és többek közt rácsszerű kerítés, virágmotívumok, szőlőindák, illetve az északi fülkében egy boroskorsó – melyről a nevét kapta a sírkamra – fedezhetőek fel a szekkókon.
1975-ben, mikor az addig itt lépcsőzetesen folyó vízesés javítási munkálatai folytak, bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett épületre. A sírkamra festményei részben felületkitöltő díszítések, részben pedig figurális ábrázolások. A keleti fal tengelyében, a mennyezet alatt Krisztus szimbólumát, a krisztogramot látjuk. Az alatta lévő fülkében búzakalász ábrázolással és pálmaággal övezett trónuson ülő, vörös ruhás alak torzója szerepel. Cella Septichora: A hétkaréjos későrómai épület az egész Duna vidéken egyedülálló alaprajzú, a 4. században épült. 4-6 méter mélyen, az egykori római járószintre ereszkedve láthatjuk a falakat, melyek néhol 2 méter magasan is megmaradtak. Pécsi ókereszteny sírkamrák . III. sz. sírkamra: Felszíni építmény valószínűleg nem állt felette. Boltozata beomlott, szarkofágjának tetejét a sírkamra egykori kirablói összetörték. XIX. sírkamra: A 2004-ben feltárt sírkamrában két sírládát találtak. A két sírt csak egy téglarács választotta el egymástól, mely az odatemetettek összetartozására utal.
Ókeresztény sírkamrák Pécs Pécs–Villány turisztikai térség Pécs ókeresztény sírkamrái az ókori Itálián kívüli legnagyobb összefüggő kora keresztény temetőegyüttes, amely lenyűgözően mutatja be a késő római temetkezési gyakorlatot és halotti kultuszt. Sopianae és a korai keresztény civilizáció Pécs ókeresztény sírkamrái a város északnyugati részén, a Mecsek hegység déli lankáin, a pécsi székesegyház területén találhatók. A IV. századból fennmaradt régészeti bemutatóhely 2000. november 30. óta az UNESCO Világörökség része. Sopianae – a római kori Pécs – városát a II. század elején alapították, és a III. századra már virágzó várossá és a kereszténység egyik jelentős központjává emelkedett. A sírépítmények két részből állnak: a föld alatti részük egy kripta – maga a sírkamra –, amelyben az elhunytakat téglasírokba vagy szarkofágokba helyezték. Ezeknek belsejét gyakran bibliai jelenetekkel és ókeresztény szimbólumokkal díszítették. A sírkamrák felé emlékkápolnát emeltek. A kétszintes építmény főként tehetősebb családok temetkezési helyeként és szertartások céljára is szolgált.