A csernobili katasztrófa megmutatta a világ szemében a diktatúra gyengeségeit, felszínre hozta a túlzott kommunista bürokrácia és protokoll értelmetlenségét, és nem utolsó sorban a tekintélyelvű berendezkedés által kitermelt naivitást, félrenézést és a cselekvésképtelenséget. A sorozat legnagyobb erénye, hogy ezt, a katasztrófa eszkalálódását elősegítő rendszert domborítja ki. Főhőseinek pedig azokat a kutatókat teszi meg, akiknek az észérveire nem, vagy csak késve hallgatott a politika, és akiknek szembe kellett szegülniük a pártvezetéssel ahhoz, hogy egy minden társadalmi szabályt szükségszerűen felülíró katasztrófánál ne csak a politikai érdekek domináljanak.
Végül egy film elkészült a történetről, Csernobil 1986 címmel, amit a nemzeti Cinema Foundation finanszírozott és április 15-én debütált Oroszországban. Július 21-én a Netflix kínálatába is bekerült, mely magyar felirattal is megtekinthető. A filmet Danila Kozlovsky rendezte, aki emellett a főszerepet is játssza. A történet szerint Alexey Karpushin tűzoltóként dolgozik Pripjatyban, de miután újra találkozik a rég elveszett szerelmével Olgával (Oksana Akinshina), úgy dönt visszavonul, hogy új életet kezdjen Kijevben. Sokkoló részleteket meséltek az HBO szakértői a csernobili atomkatasztrófáról | Femcafe. Azonban ekkor a csernobili katasztrófa váratlanul ismét veszélybe sodorja őt. Kénytelen visszatérni a városba, ahol megmenti társait az üzem tetejéről és kinyitja a reaktor alatti vízszelepeket, hogy megakadályozzon egy újabb robbanást. 26. heti nézettség - Két negatív rekorddal búcsúzott a Doktor Balaton új évada Leállítják az HBO Max globális bevezetését, új streaming szolgáltatón dolgozik a médiavállalat Soha nem látott A mi kis falunk ismétlésáradat lesz az RTL Klub főműsoridejében Kiderült, hogy meddig tart az RTL Klub egyik legismertebb amerikai sorozatának 4. évada Kiderült, hogy meddig tart a Mestercukrász 2. évada az RTL Klubon Ezek az újdonságok érkeznek júliusban a Disney+-ra
Bemutatja, hogy kik hallgattak akkor, amikor nem kellett volna, hogy a késlekedés, a tájékozatlanság és a szándékosan visszatartott információk hármas kombinációja közvetetten több ezer ember halálát okozták. A főszereplő a később öngyilkosságot elkövető Valerij Legaszov akadémikus (Jared Harris), akit annak idején a csernobili baleset kivizsgálásával bíztak meg, és aki rámutatott az erőmű konstrukciós hibáira, de az emberi mulasztásokra is. Csernobil sorozat h.o.p. Legaszov nyomoz az igazság után, ki akarja deríteni, hogy mi történt pontosan április 26-án hajnalban. Maga mellé tudja állítani az észérvekre eleinte nem igazán hallgató politikust, Borisz Scserbina mentési munkálatokért felelős kormánybiztost (Stellan Skarsgård), és az ő oldalán harcol Ulana Khomjuk (Emily Watson) fizikus is azért, hogy a pártvezetés, de legfőképp Gorbacsov komolyan vegyék a balesetet. Ulana Khumjuk egyébként kitalált karakter, Mazin szándéka szerint ő szimbolizálja azokat a tudós nőket, akiknek a számottevő munkája láthatatlan volt a Szovjetunió patriarchális társadalmában.
Másrészt a katasztrófa péntekjén a vezérlőteremben a 4-es blokkon kísérletet hajtottak végre úgy, hogy nem volt jelen magasan képzett műszaki ismeretekkel rendelkező szakember. Ráadásul sem a műszakvezető sem a technikusok nem voltak kiképezve arra, hogy mit kell csinálni, ha nem megfelelő a reaktivitás szintje, a téves következtetés pedig elindított egy olyan eseményláncolatot, ami végül a robbanásokat előidézte. Még mindig van sugárzás A beszélgetés résztvevői kitértek az atomerőműben történtek korabeli, és a mai napig tartó hatásaira is. Csernobil - Hamu és Gyémánt. A sugárterhelésből a legtöbbet arányosan Belorusszia kapta, a Csernobiltól északra lévő Vörös-erdőben pedig egyszerűen elégtek a fák "Iszonyatos erőforrások árán, de sikerült megmenteni a világot végül" – mondta Perger. Bár nemrég került egy második szarkofág is Csernobilba, a szakemberek szerint "csak" újabb száz évet nyertünk a sugárzás ellen. Káros hatások Máig kérdéses, hogy az élővilágban pontosan mennyi kárt okozott a katasztrófa, és milyen mértékű összefüggés van például a daganatos betegségek, nemzőképtelenség, szürkehályog, vagy a kitelepítettek körében fellelhető, nagy arányú depresszió, alkoholizmus és a sugárszennyezettség között.
Pedig a Csernobil nagy erénye pont az, hogy bárki készíthette volna, nem jellemzően amerikai vagy brit, és annak ellenére, hogy az írója korábban csak taplóvígjátékokon dolgozott, nagyon jól megfogta a lényegét ennek a történetnek, aminek főbb alkotóelemeit az egész világ ismeri: az emberi tényezőt. Azokat az arctalan hősöket, akik az erőmű tetejéről lapátolták a grafitot nyolcezredmagukkal, a bányászokat, akik szó nélkül ástak az erőmű alatt, vagy azt a három önkéntest, aki pontosan tudta, hogy mivel jár a szivattyú manuális beindítása a reaktormag közvetlen közelében. A hivatalos Oroszország szemében, írja a Moscow Times, ezek az emberek nem számítanak hősnek, Európa kvázi megmentése nem olyan nagy truváj az állam szerint. Putyin a Kreml weblapja tanúsága szerint a csernobili túlélőket és hősöket kétszer emlegette, egyszer 2011-ben, a katasztrófa 25., majd 2016-ban, a 30. Csernobil 1. évad kritika: Egy horrorsorozat, megtörtént események alapján - SorozatWiki. évfordulóján. Olyan ez az egész, mint az a béna balfasz unokatestvér, akit ránk lőcsöltek a szülei, és el kell vinnünk magunkkal bulizni, pedig legszívesebben elfelejtenénk hogy létezik, és akit simán letagadunk, ha megkérdezik, ismerjük-e. Persze nem Putyin Oroszországában lennénk, ha nem lenne ebben a történetben még egy csavar.
Pedig valószínűleg a sorozat akkor is működne, ha nem hallanánk kiselőadást az urán 235-ös izotópjáról. A papírízű mondatok és a történelmi hűségre való görcsös törekvés eléggé behatárolja a karakterek mozgásterét is, amitől azok a sorozat elején kissé kétdimenziós figuráknak tűnnek. Szerencsére a harmadik rész környékén egyre több jelet látni arra, hogy a készítők nemcsak arcot adtak a valaha élt, történelmi szereplőknek, de a saját fantáziájukat megdolgoztatva tovább is gondolták a karakterek lehetséges mozgásterét. Nagyon eltalálták például a tökös tulai bányászok vezetőjének figuráját, aki magasról tesz minden protokolláris szabályra, és pofátlan módon vállon meri veregetni, szenes kezével össze meri tapicskolni a hozzá kirendelt öltönyös minisztert. Ha a felszínességi problémákon felül emelkedünk, akkor pedig át tudjuk engedni magunkat a pörgő eseményeknek. A készítők nagyon jól ráéreztek arra, hogy az atomerőmű-baleset olyan tragédia volt, amikor tényleg minden másodperc számított.