Arany János Nagyszalontán született 1817. március 2-án. A képen Arany János szülőháza látható, melyben az ő tiszteletére Emlékmúzeumot alakítottak ki. Iskoláit 1823-1833 között végezte Nagyszalontán, majd később Debrecenben. Itt segédtanítóként is tevékenykedett. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett. 1836 februárjában színésznek állt, de ezalatt anya meghalt, apja pedig megvakult, így bűntudata miatt felhagyott ezzel. Ezután 1836 ősze és 1839 januárja közt Szalontán rektorhelyettes lett, melyről később lemondott. 1840 tavaszán másodjegyző lett. Arany jános szuletese. Jegyzői állása biztosította a családalapítás lehetőségét, így 1840-ben összeházasodott Ercsey Juliannával. Első gyermeke, Juliska, 1841-ben született, majd 3 évvel később, 1844-ben megszületett Juliska testvére is, László. Arany János 1845 júliusa végén írta meg Az elveszett alkotmány című vígeposzát, mellyel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját. Az igazi elismerést és Petőfivel való barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg.
Arany János (pályakép: ITT) 1817. március 2-án született Nagyszalontán (Bihar megye, ma Romániához tartozik) elszegényedett hajdúcsalád kései gyermekeként. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára volt. A család a Kraszna (ma Szilágy) vármegyei Nagyfaluból származott. Volt ugyan nemeslevelük, melyet I. Rákóczi Györgytől kaptak 1634-ben, de a nemességgel járó jogokat a XVIII. században elvesztették. Ezt később még perrel sem tudták visszaszerezni, így szegényedtek el az utódok. Arany szüleinek már nem volt egyebük kis házukon és csekély földjükön kívül. A költő édesapja földműves volt. A családot sok tragédia érte: tíz gyermek született, de csak kettő érte meg a felnőttkort: Sára, a legidősebb gyermek és János, a legkisebb gyermek, aki akkor jött a világra, amikor nővére már férjnél volt. Arany János : Családi kör – a születése napján -. Nyolc gyermek egymás után sorban meghalt pár napos vagy egy-két éves korában. Az egész család valószínűleg gümőkórral (tüdőbaj) volt fertőzött. Az idős szülők szépen éltek, rendezett életük volt, melyet kálvinista hitük, a Biblia és a Zsoltár irányított.
CSALÁDI KÖR Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: A gazdasszony épen az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta. Ballag egy cica is – bogarászni restel – Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel, Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen Egy iramodással a pitvarba terem. Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyűl a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. A HÉT VERSE – Arany János: Szent László | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb… a hajnali csillag. Vasalót tüzesít: új ruhája készen, Csak vasalás híja, … s reggel ünnep lészen.
Az elbeszélő feladata, hogy a kukorica hántás közben szórakoztasa a többieket, ugyanakkor erkölcsi tanítást is adjon a fiataloknak. Tuba Ferkó elhagyja a szeretőjét Dalos Esztit. A lány öngyilkos lesz, Ferkónak bűntudata támad és lezuhan egy toronyból. A büntetés most is az elme megbomlása, a hallucináció és vízió, s ennek következménye a halál. A walesi bárdok Párhuzamos szerkezet lineáris, egyszólamú Példázat jelleg (Ferenc József → cím: nem lehetett volna direktben) → nemzeti függetlenség, önrendelkezés gondolata A walesi bárdok: Történelmi ballada, ami a hatalom és a nép viszonyát mutatja be: az elnyomó uralkodó dicsőségére egyetlen bárd sem hajlandó énekelni, ezért 500-an halnak meg. Arany jános születésnapi köszöntő. A király hallucinációiban hallja a halott vértanúk énekét, felébred a bűntudata. Zenével próbálja elnyomni a belső hangot: hiába. Vörös rébék:* Alapanyag: saját falujából (Nagyszalonta) Terka és Pörge Dani, Terkát megkörnyékezi Rebeka (boszorkánysággal foglalkozik) Születik egy gyerek, de nem tudni, kié → P. Dani felmérgesedik → megöli Rebi nénit, aki visszatér kísérteni → P. Daninak bűnhődnie kell, meghal Híd-avatás (1877) az Őszikék ciklus egyik balladája (Nagyvárosi ballada) története: egy fiú kártyán veszít → le akar ugrani a hídról (Margit-híd), de kísértetek jönnek fel és újra leugranak a hídról - éjfél (a kísértetek órája) "Új híd!