Wikizero - Péter Esterházy Függő Nádas Péter szerint "Esterházy regényével [Egy nő (1995)] a magyar irodalom egy nagy könyvvel lett gazdagabb, és végre nagykorú". A Harmonia caelestis (2000) előtti, az Egy kék haris című könyvében publicisztikákat olvashatunk. Megjelenése óta a Harmonia caelestis és a Javított kiadás (2002) Európa- és világszerte nagy sikert aratott. A 2003-ban jelentek meg Esterházy válogatott esszéi, A szabadság nehéz mámora címmel. Biológia 8 Osztály Munkafüzet Megoldókulcs. A 2004-ben újból napvilágot látott, immár harmadik kiadásban a Bevezetés a szépirodalomba, valamint A halacska csodálatos élete című esszékötet. 2004 őszén, megjelenésének 25. évfordulója alkalmából ismét megjelent "kisssregény"-e, a Termelési-regény. Az ezt követő évben kerül piacra az az Esterházy-hangoskönyv, amelyen a szerző olvassa fel az Egy nőt. 2006-ban, a világbajnokság évében a futballal kapcsolatos élményeit, gondolatait Utazás a tizenhatos mélyére címmel, valamint Esterházy három "dramolettjét" Rubens és a nemeuklideszi asszonyok címmel közölte a Magvető.
Magvető Kiadó Bevezetés a szépirodalomba · Esterházy Péter · Könyv · Moly Összefoglaló "Élt egyszer egy Író, maga is Olvasó. " Esterházy Péter először 1986-ban közreadott, nagy ívű "szöveggyűjteménye" a fontosságára és a népszerűségére való tekintettel immáron harmadik kiadásban jelenik meg az idén. A könyv - melyben helyet kaptak a Függő, a Kis Magyar Pornográfia, a Fuharosok, A szív segédigéi és egyéb, az első megjelenésük idején nagy visszhangot kiváltó és azóta is sokat emlegetett írások - gazdagon szemlélteti az ezredvég egyik legjelentősebb magyar írói teljesítményét. Bevezetés a szépirodalomba. Ezzel a kötet a főszöveg és a kommentár megváltozott viszonyát tematizálja, ugyanis előbbi intertextusként eleve az eredeti művek (a Bibliá tól Füst Milán Feleségem történeté ig) kommentárja lehet. A Függő, amely a hagyományhoz írt függelék volt, ekképpen függőbeszéddé és a hagyományt bizonyos mértékig felfüggesztő művé válik, hovatovább úgy szolgál az egész Bevezetés a szépirodalomba poetikai elveinek függelékeként, hogy az abban található többi szöveggel kerül függő viszonyba.
Jól van akkor, a kurva anyádat. " Az egyik novellából származik az idézet a könyved közepe tájáról. Hogy is mondjam, az irodalomhoz fűződő eltérő közelítésmódok jelennek meg itt. Nagyon mellélövök, ha a társadalom és a mű, illetve a művész viszonyának ironikus-realista verzióját olvasom ki ebből? PSA: Biztosan nem, viszont mindig zavarban vagyok, amikor értelmezésekkel szembesítenek, nagyon nem biztos, hogy a szerző a legjobb értelmezője a saját szövegeinek. Persze vannak hiperreflektált és elképesztően okos kollégák, akik imponálnak és idegesítenek is egyszersmind, de én a magam részéről csak egyetértőleg tudok bólogatni, amikor a különféle olvasatokat hallom. ESTERHÁZY Péter: Bevezetés a szépirodalomba. | 39. könyvárverés | Szőnyi Antikváriuma | 2017. 11. 18. szombat 10:00 | axioart.com. Ugyaninnen van egy másik, hasonló kétmondat is (avagy nem gyakran idézek magamtól, csak kétségbeesésben): "Szeretsz olvasni, mi? Nem baj az, csak felesleges. " Egyébként neked mit jelent a groteszk, mennyire passzol a 21. századhoz ez a fajta világlátás? PSA: Ha meghallom ezt a szót, akkor egyből Örkény portréja ugrik be valamelyik Körkép ből.
»Fülszöveg, avagy a posztmodern kelgyó enfarkába harap. Élt egyszer egy Olvasó. Szegényt ide-oda vezették – kelet-európai Olvasó volt –, ám nemcsak az orránál fogva, hogy tudja meg, mi a dörgés, a zörgés, hogy merre hány centi, hogy hol lakik az Úristen, hogy merről esik az ajtó sarka, merre a lakatja, hogy fedőként tudja, mi fő a fazékban, s tudja a járást, mint tarka macska a házhíján, és nemcsak a Szépséges Irodalomba, hanem már a bevezetésbe is kezdték bevezetni.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány fehér feliratos, a kiadó dombornyomott emblémájával ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta előzéklapokkal, hiánytalan, jó állapotban. A kötet szerzője Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14. ) író, publicista, a magyar posztmodern próza kimagasló képviselője. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Matematikusként végzett az ELTE Természettudományi Karán 1974-ben, majd néhány évig a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott alkalmazott matematikusként. 1978-tól szabadfoglalkozású író. Intertextualitás, gyakori idézetek, sajátos töredékesség és mozaikszerűség jellemző műveire, amelyekben ekképp a hangsúly a történés helyett inkább magára az utalásokban, átemelésekben gazdag szövegre helyeződik át. Magyarországon több száz tanulmány, kritika jelent meg munkáiról, számos rangos irodalmi díjban részesült bel- és külföldön egyaránt. Regényeit és elbeszéléseit több mint húsz nyelvre fordították le, külföldön is széles körben elismerik.