Az augsburgi vallásbéke zárta le a Német-római Birodalomban a 16. században dúló vallásháborúkat. A szerződésben a lutheránus vallást a római katolikussal egyenjogúvá tették. A birodalom belső egyensúlyát megteremtő schmalkaldeni háború lezárását követően az 1555-ben tartott augsburgi birodalmi gyűlésen a Habsburgok engedményre kényszerültek, és V. Károly császár képviseletében I. Az augsburgi vallásbéke - BaHír. Ferdinánd szeptember 25-én békét kötött a rendekkel. Ez gyakorlatilag az evangélikus rendek egyenjogúságának és a Német-római Birodalom felekezeti megosztottságának elismerését jelentette.
1555: megegyezés V. Károly német-római császár és a birodalmi rendek között a lutheránus vallás szabad gyakorlatáról az uralkodó osztály (birodalmi lovagokig bezárólag) körében. A Fuggerek nyomában – Augsburg – GeoMetodika. Az alattvalók vallásának meghatározását a tartományurakra bízták (cuius regio, eius religio: "akié a terület, azé a vallás"). Előmozdította a birodalom részállamainak elkülönülését és az egyes részállamokban a központi császári hatalommal szemben álló fejedelmi hatalom megerősödését. Szerkesztette: Lapoda Multimédia Kapcsolódás V. Károly lutheránus Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
A Szűz Mária tiszteletére épített dóm, amelynek alapjai a 8. századból származnak (fotó: Bálint M. ) A város életében több patríciuscsalád játszott fontos szerepet, de a legmeghatározóbb a Fuggereké volt. A család története Augsburgban a 14. századra vezethető vissza, ekkor tagjai a takácscéhben és a textilkereskedelemben tevékenykedtek. A Fugger-dinasztia legjelentősebb tagja Jakob Fugger volt, aki a közép-európai bányakincsek kiaknázása, az érckereskedelem, majd banki ügyletei révén mesés vagyonra és hatalomra tett szert. Jakob Fugger, azaz "Gazdag Jakob" mellszobra a Fuggerei területén (fotó: Bálint M. ) A dinasztia befolyása hercegekre, fejedelmekre, a pápára és a német-római császárra is kiterjedt, így nem egyszer avatkoztak bele az európai nagyhatalmi és a magyar politikába. Így például II. Lajos magyar király a felvidéki ércbányák miatt került velük konfliktusba és tőlük függő helyzetbe. Kereskedelmi és pénzügyi (uzsorás) tevékenység révén a család mérhetetlen vagyont szerzett, ami a firenzei Mediciekéhez volt hasonlítható.
1788-tól pedig szabad volt már az utcára nyitni a templom ajtaját is. A protestánsok több helyen, így Nagybányán is kérték a katolikusok által korábban elfoglalt imaházaik visszaszolgáltatását vagy felújítását is. A türelmi rendelet hatása különösen megmutatkozik az újonnan alapított gyülekezetek számában: 1787 végéig például 218 anyagyülekezet és hasonló számú leánygyülekezet létesült. Új!! : 1555 és Március 23. · Többet látni » Miksa magyar király Habsburg Miksa vagy Ausztriai Miksa (Bécs, 1527. július 31. – Regensburg, 1576. október 12. ), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II. Új!! : 1555 és Miksa magyar király · Többet látni » Németek A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép. Új!! : 1555 és Németek · Többet látni » Nostradamus Nostradamus (1503 – 1566) Michel de Nostredame, vagy latinosított nevén Nostradamus, (Saint Rémy, Franciaország, 1503. december 14. – Salon, Franciaország, 1566. július 2. )