Hogy lehet az, hogy a végtelen világegyetemben a Föld az egyetlen lakott bolygó? Miért nem észleltünk még Földön kívüli civilizációkat? A Fermi-paradoxonként ismert kérdés évtizedek óta izgatja a tudósokat: ha a Naprendszer csak 4, 5 milliárd éves, fiatalabb, mint a világegyetem többi, körülbelül 14 milliárd éves része, az idegeneknek már meg kellett volna látogatniuk a Földet. A földlakók a szerencse fiai Az Oxfordi Egyetem kutatói által közzétett új tanulmány szerint a földi élet megjelenése egyedi, és a körülmények rendkívüli összejátszásának köszönhető. Vagyis óriási szerencse, hogy itt vagyunk! Érveik szerint az élet véletlenül bekövetkező evolúciós folyamatok nyomán alakult ki. Földön kívüli élet | National Geographic. Először élettelen anyagból lett élet (abiogenezis), majd következett az eukarióta sejtek, ezután az ivaros szaporodás evolúciója, végül a többsejtűség és az intelligens lét. Ha más bolygókon is létezik intelligens élet, akkor egy sor hasonló evolúciós átmeneten kellene/kellett volna keresztülmennie, ami tovább tart, mint a Föld teljes, előre jelzett 34 milliárd éves élettartama.
Az elmúlt hat évtizedben gyökeresen átalakult a tudásunk arról, hogy az élet milyen szélsőséges körülmények között is képes fennmaradni, így mindenképpen érdemes újragondolni a Drake-egyenlet feltételeit. A 60 éves évforduló alkalmából vizsgálta meg a CSFK kutatóprofesszora, hogy milyen számszerű következtetéseket lehet levonni bármilyen Földön kívüli élet valószínűségéről. Megvan, mikor lépünk kapcsolatba a földönkívüliekkel: ijesztően közeli az időpont - Terasz | Femina. Gondolatkísérletét arra az új tudásanyagra alapozta, amelyet a biológiai létformák számára lakható környezetek sokféleségéről az egyenlet megszületése óta tudunk. A földi extremofil élőlények rendkívül széles hőmérsékleti tartományban, egészen magas sótartalmú vagy szélsőséges kémhatású környezetben, erős gammasugárzás mellett is képesek életben maradni. Ezeket a kritériumokat figyelembe véve meghatározható, hogy melyek lehetnek a lakható környezetek a Földhöz hasonló kőzetbolygókon, a nagyobb kisbolygókon, a jeges holdakon és a Naprendszer számos további távoli objektumán. Az eredmények az egyre nagyobb számú, jelenleg több mint 4500 dokumentált exobolygóra is alkalmazhatók.
"A Mimas valóban impozáns célpont a további nyomozáshoz" – mondta Rhoden. ( rt /Hetek)
A kép katalógusszáma 21401e. A marsi felvételek tucatjain láthatunk különböző fegyvereket: pisztolyokat, gépkarabélyokat, légvédelmi ágyúkat, tankokat, rakétákat, bombákat is. Igaz, erről hiányoznak a vezérsíkok, de akár el is veszthette. A hossza több méter, az oldalán valamiféle jelek láthatók, ezek természete sajnos nem felismerhető. A szerkezet két végén párhuzamos bordák vehetők ki, talán a burkolat megerősítését szolgálják. A szokatlan talán az lehet, hogy mindkét vége legömbölyített. Valószínűleg nem tartály ennek ellenére sem. Bár a mérete folytán akár az is lehetne, hiszen nagyságrendileg öt méter a hosszúsága. Közvetlenül mellette, s körülötte is, számos további mesterséges eredetű tárgy látható, ezek rendeltetése teljesen ismeretlen. A Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta a CSFK kutatóprofesszora - tudomany.ma.hu. Arany László cikke teljes terjedelmében az Ufó magazinban olvasható. A korábbi magazinok megrendelhetők szerkesztőségünkben, a legfrissebb szám kapható az újságárusoknál.
A biológia robbanásszerűen fejlődő tudománya egyre több részletet tár fel előttünk: az élőlényeket alkotó molekulák rejtett világától a sejtek és az egyedek szintjén át egészen a fajok sokaságából felépülő életközösségekig. Facebook Időpont: 2016. február 24. 17:00 Helyszín: ELTE TTK Fejér Lipót-terem (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, fszt. 0-805. terem) Élő adás