Alapadatok: Születési idő: 1970 Születési hely: Nagykanizsa Lakcím: Budapest Iskolák: Landler Jenő Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola - érettségi Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola – katonai híradástechnikai üzemmérnök Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem – biztonság- és védelempolitikai szakértő Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola 2004-2007. Társadalmi szervezeti tagságok: Magyar Tudományos Akadémia köztestületi - tag Magyar Hadtudományi Társaság - tag Felderítők Társasága - tag
október 1. (ma: Kispesti Deák Ferenc Gimnázium, 1923-tól Deák Ferenc Főgimnázium) A debreceni, volt Landler Jenő Ipari Szakközépiskola 1968–1993 (ma: Brassai Sámuel Műszaki Szakgimnázium) Landler Jenő Gimnázium 1957–1990 (ma: Batthyány Lajos Gimnázium) [4] [5] Nagykanizsa Művei [ szerkesztés] Egy mindnyájunkért, mindnyájan egyért; Népszava Könyvkereskedés, Bp., 1918 ( Szocialista agitációs iratok) Válogatott beszédek és írások; összeáll., bev. Gadanecz Béla, Szabó Ágnes; Kossuth, Bp., 1960 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon II. A szokásokat, a sport és a kulturális élet hagyományait azonban továbbra is megőrizték. A nyolcvanas tanévre létrejött az iskola új könyvtára, mely valóban méltó körülményeket biztosított az elmélyült munkához. A további években kettős cél jellemezte az iskolát: felzárkóztatni az ide érkező közepesebb képességű diákokat és eljuttatni őket az érettségihez, illetve külön foglalkozásokkal segíteni a tehetségesebbeket, versenyekre és a továbbtanulásra felkészíteni őket.
1919 május elején, amikor a román csapatok előrenyomulása a Tanácsköztársaság létét veszélyeztette, minden energiáját a magyar vöröshadsereg átszervezésére fordította. A megindított ellentámadás során átvette a harmadik hadtest parancsnokságát, és hadteste: "a Landler hadtest" győzelmet győzelemre aratva egymásután foglalta vissza a fejvesztetten menekülő ellenségtől a felvidéki városok egész sorát. Az áruló Bőhm Vilmosnak júliusban bekövetkezett lemondása után a forradalmi kormányzótanács Landler elvtársat nevezte ki a vöröshadsereg főparancsnokává. Nem rajta és nem a hazájukért és főparancsnokukért tűzbe-vízbe menő lelkes vöröskatonákon múlott, hogy a fényes győzelmek ellenére a nagyhatalmak parancsára vissza kellett vonulniok és a Tanácsköztársaság elbukott. Az öldöklő...
Gergely Ernő: Az Országos Munkásjogvédő Iroda története. Bp., Országos Ügyvédi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara, 1985. Révai Új Lexikona. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Dormándi László, Juhász Vilmos. Bp., Dante-Pantheon, 1936. Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 70–71. o. ISBN 963-547-414-8 Zalai életrajzi kislexikon. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994. Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor és mások. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005. m v sz Osztrák és magyar politikusok az első világháború kezdetétől a trianoni békeszerződésig Az OMM külügyminiszterei Leopold von Berchtold (1912–15) Burián István (1915–16) Ottokar Czernin (1916–18) Burián István (1918) ifj. Andrássy Gyula (1918) Az OMM hadügyminiszterei Alexander von Krobatin (1912–17) Rudolf Stöger-Steiner von Steinstätten (1917–18) Magyar miniszterelnökök Tisza István (1913–17) Esterházy Móric (1917) Wekerle Sándor (1917–18) Hadik János (1918) Károlyi Mihály (1918–19) Berinkey Dénes (1919) Garbai Sándor (1919) Peidl Gyula (1919) Friedrich István (1919) Huszár Károly (1919–20) Simonyi-Semadam Sándor (1920) Magyar honvédelmi miniszterek Hazai Samu (1910–17) Szurmay Sándor (1917–18) Magyar államfők I. Ferenc József (1848-1916) IV.
A szokásokat, a sport és a kulturális élet hagyományait azonban továbbra is megőrizték. A nyolcvanas tanévre létrejött az iskola új könyvtára, mely valóban méltó körülményeket biztosított az elmélyült munkához. A további években kettős cél jellemezte az iskolát: felzárkóztatni az ide érkező közepesebb képességű diákokat és eljuttatni őket az érettségihez, illetve külön foglalkozásokkal segíteni a tehetségesebbeket, versenyekre és a továbbtanulásra felkészíteni őket. Megőrződött a diákönkormányzat kiemelt szerepe, a fiatalok érdekképviselete, mint a demokráciára való nevelés fóruma. Az iskolát bizonyos szabad szelleműség jellemezte, mely teret adott a kísérleteknek, szakmai jellegű újításoknak. 1986 körül egyre erősebben lépett fel a változtatás, a megújulás igénye, melyek megvalósítása azonban már a következő korszakra estek. l