A Leuveni kódex 1982: csereegyezmény alapján került a leuveni egyetemi kvtárból az OSZK tulajdonába, ahol MNy 79 jelzeten őrzik. M. E. Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei, Bp., 1980. - Vizkelety András: "Világ világa, virágnak virága... " Uo., 1986. - Martinkó András: Az ~ hazai és eu. tükörben. Uo., 1988. Nagyhét – Ómagyar Mária-siralom – Igei útravaló Hazafiaknak. - Tarnai-Madas 1991:320. A betűhű szöveget az alábbi kötetből közöljük: Simon Györgyi, Szemelvények a magyar nyelvemlékekből, Tankönyvkiadó, Budapest, 1991, 13-14. ).
Ezt a korai datálást azonban a prédikációk irodalomtörténeti vizsgálata sem ajánlja. Más kérdés természetesen az ÓMS keletkezésének ideje, hiszen a verset jóval keletkezése után is bemásolhatták a kódexbe. A hang- és szótörténeti vizsgálatok alapján azt tételezhetjük fel, hogy a vers mintegy fél évszázaddal korábban, azaz a 13. század derekán keletkezett, mint amikor lejegyezték (BENKŐ 1980, 26). Az első magyar vers témája, a 'lírai helyzet', az Istenanya fájdalma fia, Krisztus szenvedése láttán. A korai középkornak szorosan a liturgiához kapcsolódó közösségi áhítatossága a 11. század folyamán lassú átalakulásnak indul, egyre nagyobb szerepet kapnak az individuális érzelmek kifejezésformái, virágzásnak indul egy új Mária-kultusz. Ómagyar mária siralom keletkezése. Ennek az új vallási igénynek jele volt, hogy a mise liturgiájában is helyet kaptak az ünnep tárgyához kapcsolódó énekelt lírai betétek, a mise olvasmányát ('szentleckét') követő szekvenciák, amelyek a 12. század közepe felé párhuzamos strófákká rendeződnek, két-két versszak azonos versformában és dallamban felelget egymásnak.
A becses kötetet az antikvárius 1910-ben vette Olaszországban – ezért feltételezték, hogy a verset olasz egyetemen tanuló magyar diákok írták bele a kódexbe. A második világháborúban a Wehrmacht ezúttal szándékosan, előre elhatározott terv szerint semmisítette meg az egyetemi könyvtárat. Előzőleg azonban egy véletlen során, a későbbi feldolgozás szándékával pár kéziratot és kódexet – köztük a Leuveni kódexet is – egy vastag falak között lévő fémszekrénybe zártak el, s csak a romok eltakarítása során derült ki, hogy ezek a relikviák túlélték a pusztítást. Ómagyar mária siralom műfaja. Fotó: Ráfael Csaba /MTI Nagy nehezen sikerült megszerezni A vallon–flamand ellentétek a nagy hírű, 1425-ben alapított egyetemet sem hagyták egyben, 1968-as kettéválásakor a kódex a francia nyelvű Louvain-la-Neuve-i Katolikus Egyetem tulajdonába került. A könyvtár kettéosztásában egyszerű elvet követtek: a páros katalógusszámú darabok az egyik, a páratlanok a másik intézményé lettek. A mindenkori magyar kormányzat 1923-tól igyekezett megszerezni a becses kulturális ereklyét.
A szerzőnek is jó beleérző képessége lehetett, mert hitelesen közvetíti, hogy mit érezhetett Mária akkor, amikor Krisztust keresztre feszítették. Úgy van megírva a szöveg, mintha Mária mondaná, és teljesen átélhető. Erősen eltér a középkori misztikus Istenanya-kultusztól, mivel a fájdalomnak nagyon is evilági, emberi megfogalmazását adja. Ómagyar Mária-siralom - A Turulmadár nyomán. Elrugaszkodik a középkor gondolatától, miszerint az ember vállalja örömmel a földi szenvedést a túlvilági boldogság reményében. A Bibliában gyökerező szenvedéstörténet itt nagyon is humánus színezetet kap, és nagyon líraivá válik. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!