Azt a földet, melyről csudálatos szépeket regélt a vis... Hallottátok-e hírét Kolcvárnak? A szép Hátszeg völgyében, magas hegy tetején tündökölt ez a vár. Messze földön nem volt szebb ennél. A Kendeffy családé volt ez a vár, s abban az időben, mikor az a szörnyű tatárjárás volt, egyedül lakott e várban Kendeff... A magyarok csak nem tudtak nyugodni, harci kedvük nem lohadott a németországi nagy veszedelem után sem. Amint erőre kaptak, meg sem is állottak a görög császár városáig. Magyar honfoglalas Magyar mondák Ebben a kategóriában · Összes listázása Hol volt, hol nem volt, messze keleten volt, volt egy híres, hatalmas fejedelem. Tudom, hallottátok hírét, nevét: Nimród volt a neve. Magyar mondák röviden teljes film. Ennek előtte sok ezer esztendővel élt ez a Nimród, de híre fennmaradt. Mert Nimród volt az apja Hunornak és Magyarnak, an... A Homoród völgyében fekszik Keményfalva, egy kicsi székely falu: ott még most is emlegetik Lakatos Jánosnak s a máskaunokájának nagy vitéz cselekedeteit. A keményfalviakat is sokat sanyargatták a tatárok, de még jó szerencséjük volt a falun felül a Hollók... Krisztus urunk a földön jártában-keltében egyszer egy rác falun ment keresztül.
Eleinte eredeti tartalommal, később azonban sokat átírtak a kor igényeihez igazítva, néhány közülük már kimondottan felnőtteknek szólt. A ő meséiket vette majd írta át Benedek Elek. A mese H. Magyar mondák röviden gyerekeknek. C. Andersen nyomán alakult át gyermekirodalommá, meséi világszerte ismertek, "A rút kiskacsa", "A kis hableány", stb. Eredet szerint a meséket két nagy csoportba oszthatjuk: népmese (szerzője ismeretlen), többnyire szájhagyomány útján terjedt, és a műmese (ez estben ismerjük a szerző személyét), ami írásban terjedt el. A műmese szerzőket, sokszor kortárs íróknak is hívjuk, mint például Csukás István, Janikovszky Éva, Lázár Ervin és még sokan mások. Míg a népmesék hemzsegnek a sárkányoktól, boszorkányoktól, tündérektől és egyéb varázslatos szereplőktől és helyektől, addig a kortárs mesék mentesek ezektől, sokszor valódi szereplőkről, valódi helyekről szólnak, bebizonyítva, hogy mese így is születhet. Felhasznált forrás: Wikipedia
FONTOS! Az átmeneti változásokra kijelölt időszakot követően az Oldal ismételten kizárólag igénylések elektronikus leadására használható.
Mai értelemben, ha meséről beszélünk, mindenkinek a gyerekmesék jutnak eszébe, de ez nem volt mindig így. Az írásbeliség előtt a mesék még felnőtteknek szóltak, eredete a mítoszok, mondák, legendák. (Ma is vannak felnőtteknek szánt mesék, ezeket ma fantasynak, rémtörténeteknek hívjuk). Magyar mondák és legendák. Európa számára Aiszóposz (Ezopusz) a meseirodalom megalapítója, ma is mesélünk a gyerekeinknek állatmeséket (fabula), mint például a "Tücsök és a hangya", "Varjú és a róka"… Ezek a történetek különböző kiadásokban, formákban jelennek meg, a lényeg, hogy tanulhatunk belőle, minden mese hordoz valamilyen tanulságot (pl. lusta tücsök – szorgos hangya). Később a lovagi kultúrának köszönhetően jelentek meg a kóbor lovagok, a hősök, akik kiszabadítják a királykisasszonyt, és legyőzik a sárkányt is, ha kell. A tündérek később (17-18. század) a francia mesékben jelennek meg, magyar kultúrkörben nem jellemzőek. Legnagyobb külföldi mesegyűjtők a Grimm fivérek voltak, akik szájhagyomány által fennmaradt meséket írtak össze és adtak ki.