A kormány ezért lemondott, Károlyi Mihály köztársasági elnök pedig a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot bízta meg a kormányalakítással. A párt Landler Jenő vezette balszárnya azonban március 20-án megegyezett a bebörtönzött Kun Béláékkal a proletárdiktatúra megalakításában. A puccsot másnap reggelig végre is hajtották, szétkürtölve Károlyi lemondását. Ez nem felelt meg a valóságnak, bár az államfő végül is belenyugodott eltávolításába (tehát nem ő adta a hatalmat Kun Béláék kezébe). 1919. március 21-én Budapesten plakátok hirdették a Garbai Sándor (gyakorlatban Kun Béla külügyi népbiztos) vezette Forradalmi Kormányzótanács megalakulását, az első szovjet mintára létrehozott európai állam születését. 1919. március 21. Archívum | 888.hu. A tanácsköztársaság 133 napja alatt megpróbált Leninék példája után kormányozni: megkezdte a földek és üzemek állami tulajdonba vételét, diktatúrát hozott létre, harcot indítva a "régi rend", főként a nemesség, a gazdag polgárság, parasztság és az egyházak ellen. Az "osztályharc" a szovjet Cseka mintájára létrehozott terrorkülönítmények vezetésével folyt, amelyek a vidéket járva "bíráskodtak" a gyanús elemek felett, gyilkolásztak és túszokat szedtek a lakosság köréből.
Az is csak utólag "hívta" be a ruszkikat, jöttek azok maguktól is ő csak utánnuk sunnyogott:-))) Hazaáruló volt mind a kettő a mai fogalmaink szerint. Előzmény: Törölt nick (251) igen7 257 elég érdekes a nemzetfelfogásod, de sosem késő újra elővenni a történelemkönyveket és most nem bebiflázni, hanem megérteni KELLENE azt, ami benne van. bocs a kimaradt szóért, későn van:) 255 elég érdekes a nemzetfelfogásod, de sosem késő újra elővenni a történelemkönyveket és most nem bebiflázni, hanem megérteni azt ami benne van. Előzmény: soltika (250) 254 tudom, hogy a hozzád hasonló baloldaliaknak örömet okoz, ha hazaárulózhatnak, mint ahogy a jobboldaliaknak is örömet okozhat, ha antiszemitázhatnak. ma ez a trendi:) de a definíciód szerint Kádár is hazaáruló, na meg tulajdonképpen az 1945 utáni demokratikusan megválasztott kormányok is. a helyedben finomítanék a definíción. 1919 március 21 review. Előzmény: soltika (249) tomp 253 "Ölég snassz, de nem szokatlan, hogy ezeken kivül senki nem gondolt a honvédelemre, az ország megvédésre... ":ĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐĐ::::::::::::::: És honvédelem címén, magyar katonák vére árán (közvetlen moszkvai utasításra) a visszafoglalt területeken haverjaid megalakítják a Szlovák Tanácsköztársaság ot 1919 június 16-án... Bábfőnöknek odaültetik Antonin Janouseket, a valódi irányítás viszont Münnich Ferencé.
1919. március 21-én kiáltották ki Budapesten a tanácsköztársaságot, létrehozva a proletárdiktatúrát, ahol a hatalom a Kommunisták Magyarországi Pártját (KMP) illette meg. A kommunisták megerősödése a népköztársaság idején elsősorban demagóg ígéreteik eredménye volt, a proletár állam egyenlősítő utópiájával nagy hatást gyakoroltak a szegényebb rétegekre. Az is segítette őket, hogy a demokratikus rendszerben az őszirózsás forradalom (1918. október 31. ) kulcsproblémái megoldatlanok maradtak: nem sikerült például kielégítő földreformot végrehajtani, de szabad választások sem kerültek kiírásra. A legsúlyosabban mégis a Károlyi-féle naiv megbékélési külpolitika esett latba, amely a várt pozitív hatás helyett a március 20-án benyújtott Vix-jegyzéket eredményezte. 1919. március 21. - Munkások Újsága. Ebben az antant újabb területek kiürítését követelte a magyar kormánytól, amit a Berinkey-kormány elfogadni nem akart, elutasítani nem mert. A kormány ezért lemondott, Károlyi Mihály köztársasági elnök pedig a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot bízta meg a kormányalakítással.
Ma nem divat emlékezni a vörös tanácsköztársaságra. Ma gyalázni illik azt az időszakot, amikor megszervezték az erős honvédő, független hadsereget, munkás gyerekeket küldtek nyaralni és a magyar történelemben először valódi választójogot vívtak ki maguknak az emberek. Arról sem illik beszélni, hogy alig egy hónappal a Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919. április 28-án megindult a magyar történelem egyik legnagyszerűbb hadjárata Stromfeld Aurél vezetésével, mely az ország jelentős részét felszabadította. Ma azok a bitangok a hősök, akik az országot megszálló román, cseh és szerb csapatok mögött kullogva hatalmat kaptak a megszállóktól. Ma azok a hősök, akik a magyar történelmben addig ismeretlen brutalitással pusztították el azokat, akik a honvédő háborút vívó kommunisták mellé álltak. 1919. március 21. 1919 március 21 22. egy dátum a magyar történelemben. Lehet vitatkozni azon, hogy jó vagy rossz volt-e a Tanácsköztársaság, azonban egy dolog biztos! Az a bizonyos 133 nap nem ad okot arra a temérdek gyalázatra, amelyet a jobboldal mond arról az időszakról.
A Lenin-fiúk vérengzései, a Szamuely Tibor különítménye által vezetett "halálvonat" felbukkanása rettegéssel töltötte el az egész országot. Ugyanakkor Böhm Vilmos vezérkari főnöksége alatt állt fel a Vörös Hadsereg, amely a Vix-jegyzék visszautasítása után harcba kezdett Felvidéken, részsikerei után pedig kikiáltotta Eperjesen a Szlovák Tanácsköztársaságot. A kommunisták hadseregében a későbbi Horthy-korszak számos tisztje végzett szolgálatot. Kun Béla azonban júniusban elfogadta Clemenceau jegyzékben tett ajánlatát, aki a harc beszüntetése fejében megígérte a Tiszántúl kiürítését. 1919. március 21. címke - Ujkor.hu. A Vörös Hadsereg visszavonulása után teljesen szétzilálódott, az egyezség következtében az országos elégedetlenség – és ezzel a terror – tovább fokozódott (június 24-én a ludovikások is fellázadtak). Végül Kun Béla mégis hadi sikerekkel próbálta növelni a tanácskormány népszerűségét. Júliusban a Tiszántúlon a Vörös Hadsereg támadásba kezdett az ígéretüket megszegő románok ellen, azonban az offenzíva pár nap alatt összeomlott, az ellentámadásba lendülő antant csapatok pedig augusztus elsején elfoglalták Budapestet, véget vetve a proletárdiktatúrának.