A vizeletet a köznép által használt nyilvános illemhelyeken és a gazdagabb polgároktól is begyűjtötték, sőt még minősítették is a folyadékot, a legerősebbnek, legjobbnak, és ezért a legdrágábbnak a mai Portugália területéről származó terméket tekintették. De hogyan kapcsolódik ehhez a magyarul is ismert mondás? Suetonius, a római történetíró, így számol be erről "... Titus, a fia, egyszer szemére vetette, hogy még a vizelés megadóztatását is kieszelte; Vespasianus erre Titus orra alá dugta az első befizetésből származó pénzdarabot, s közben azt tudakolta, "bántja-e a szaga", Titus tagadó válaszára azt mondta: "Pedig látod, ez is abból a vizeletből való. " Latinul a kérdés: "Sciscitans num odore offenderetur", a válasz: "Atqui ex lotio est". Ez a párbeszéd finomodott a későbbiekben "a pénznek nincs szaga", latinul "pecunia non olet" mondássá. Az igazsághoz egyébként hozzátartozik, hogy ilyen adót már Néró idejében is alkalmaztak vectigal urinae, azaz vizeletadó névvel, csak az utána következő császárok alatt ezt megszüntették.
A pénznek nyugtató szaga van Lopjunk! A pénznek nincs szaga | A pénznek nincs szaga A pénznek nincs saga A pénznek nincs szaga – Halálos pénz az RTLII műsorában - Blog - MinDigTV Extra Orbán: A pénznek nincs szaga, de a birtoklóinak igen - 444 AZ HIÁNYOZNI FOG. NEM KELL RÁGONDOLNI! legfrissebb videók Szép, magas lány, mégis akkora képet is festett már, amelyiknek a kisebb mérete is bő másfélszer nagyobb a testmagasságánál. Nemcsak ecsettel, hanem ollóval, tűvel és cérnával is dolgozik – ez talán eredeti szakmája miatt alakult így. Két generáció, két költő, érintőlegesen egy zenekar és egy daljáték, kalocsai kötődések és sok minden más, tizenkét percbe tömörítve. Ez várja vlogsorozatunk nézőit ezen a héten. Milyen tervei és céljai vannak a kalocsai gyökerekkel is rendelkező, itt középiskolás Kiss Lilinek, azt maga a művészetével a természetvédelem és a környezettudatosság céljait szolgáló, Trash Art művészet felé kacsingató szobrász maga mondja el videó sorozatunk második részében. Terefere Pécsi Viviennel.
A mindenkori uralkodó egy shillinget vetett ki egészen 1836-ig minden egyes négyzetjardnyi tapétafelület után (1 yard = 0, 9144 méter). Ez egy nagyobb épületrész esetén már igen borsos árnak számított, hiszen egy korabeli shilling ma kb. 3, 27 fontnak felel meg. Az eszes alattvalók viszonylag gyorsan rájöttek, hogyan kerülhetik ki az adót: egyszerű papírra rajzolt mintákkal. A vizeletadóhoz köthető a "pénznek nincs szaga" mondás A Kr. u. 69-től egy évtizeden át uralkodó római császár Vespasianus egy egészen különleges adót vetett ki, mégpedig az emberi vizeletre. Ez a melléktermékünk ugyanis rengeteg értékes anyagot, többek között foszfort, ammóniát és rengeteg ásványi összetevőt tartalmaz, aminek folytán számos tevékenységnél, így a ruhák fehérítésénél, tisztításánál és bőrcserzésnél is alkalmazták, ugyanis a levegővel érintkezve a folyadék ammóniatartalma ezeket a tevékenységeket kiválóan segítette. Az adót a nyilvános illemhelyek fenntartói, bérlői fizették. Az ókori Rómában adóztatták a vizeletet Forrás: Wikimedia Commons Az adóztatásához kapcsolódik az, hogy a vizelet kereskedelme virágzott a Római Birodalomban, írja az Adó portál.
2022. február 18. 18:05 Múlt-kor A különféle adók az emberiség történelmének hajnala óta jelen vannak az életünkben. Ahogy Benjamin Franklin fogalmazott: "Semmi sem biztos ezen a világon, csak a halál és az adók. " Már az ókori Egyiptomból, i. e. 3000 környékéről vannak feljegyzések egy "aratási adóról", illetve gyakorlatilag adóként a főhatalom számára végzendő munkáról. Bár a központi vagy helyi hatalom ökölszabályként mindig az adóra kötelezettek tevékenységeinek eredményéből követelt részt, de időről időre megjelentek más, szokatlan alapon kivetett adók is. Az alábbiakban a történelem során bevezetett meghökkentő adóformák néhány képviselőjét tekintjük át. Ifj. Pieter Brueghel: Az adószedő hivatalában A pénznek nincs szaga Kr. u. 70 körül Vespasianus római császár ismét életbe léptette a Nero által korábban bevezetett vectigal urinae t, vagyis a vizeletadót. A Róma nyilvános illemhelyeiben összegyűjtött vizeletet számos célra használták: bőrök cserzésére, gyapjú előállítására, illetve ammóniaforrásként a tógák tisztítására, fehérítésére.
2008 januárjában a japán kormány bevezette a "metabo" néven közismert törvényt (a metabolikus szindrómából rövidítve). Ebben előírták, hogy a 45 és 74 év közötti állampolgárok éves orvosi felmérésének részeként a derékbőséget is meg kell mérni. Férfiaknál 33, 5 hüvelyk, nőknél 35, 4 hüvelyk fölött (85, 1 és 89, 9 cm) az érintetteknek munkaadójuk vagy a helyi kormányzat táplálkozási tanácsadást nyújt. Azok a munkáltatók vagy kormányzati szervek, amelyek nem érnek el bizonyos kijelölt célszámokat a hozzájuk tartozó polgárok derékbőségének csökkentésében, pénzbírságot fizetnek. Az NEC informatikai cég 2008-as pesszimista becslése szerint ez esetükben akár 19 millió dollárra, 5, 9 milliárd forintnak megfelelő összegre is rúghatott volna. (Arról nincs adat, hogy végül ténylegesen fizettek-e büntetést. ) A törvény megosztónak bizonyult otthon és külföldön is: sok japán durva állami beavatkozásként élte meg, mások viszont örömmel csatlakoztak a hamarosan felbukkanó "metabo"-zenékre tartott edzésekhez.
2006. 12. 19. 00:00 2013. 01. 15. 00:00 Rekordot döntöget az utcalányok szexadója az idén Kölnben: 828 ezer euróra (bő 200 millió forintnyira) hág szorgalmuknak köszönhetően a város kéjbevétele. Köln a világ éllovasa az örömlányok átalányos megadóztatásában. 2004-ben vezette be, hogy havonta mindegyik prostituált 150 eurót - szűk 40 ezer forintot - köteles fizetni a városkasszának. Korábban becsületkassza volt: az örömlányok önkéntes bevallás alapján adóztak. Nem is volt ekkora a bevétel... Az év elején egyébként tovább finomítottak a rendszeren a kölni városatyák, mert a "részmunkaidős" örömlányok tisztességtelennek találták, hogy az ő bukszájukból is havi 150 euró adót préseljenek ki. Az ő kedvükért vezették be a 6 eurós napi lányátalányt. ) Olvassa el aktuális cikkeinket! Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fronthatás: Nincs front Maximum: +27, +32 °C Minimum: +10, +15 °C Északkeleten is csökken a felhőzet, sok napsütésre készülhetünk, csapadék kis eséllyel északkeleten alakul ki.
Az uralkodó arcképét először Salamon király pénzein láthattuk és III. Béla idejében már megjelent a pénzérméken a kettős kereszt, ami a mostani címerünkben is látható. Az Árpád-házban országunk csak dénárokat illetve obulusokat készített, melyek rendkívül sokfélék voltak, amit a következő évi pénzcserével, és az ezzel járó új veretek kibocsátásával lehet magyarázni. A pénzverés reformja Károly Róbert 1323. január 1-i rendeletével kezdődött, ugyanis elrendelte a királyi báni dénárok verését, nyolcadrészig égetett ezüstből. Zsigmond király korában megjelent a négyelt címer az új pénzén, a fityingen. A Habsburg-kor A Habsburg uralom alá került ország pénzverését 1548 után az alsó-ausztriai kamara ellenőrizte, és ebben a korban II. Rudolf híres éremvésnökének, Abondiónak jóvoltából igen szép tallérok készültek. A tallérokat az aranyforintoknak, és a dénároknak, tehát a régi magyar pénzrendszernek a folytatásaként verték. Dénárt utoljára Mária Terézia veretett, 1766-ban, 1786-ban az aranyforintok verését is megszüntették.