A legendás Sophia Lorent mind a mai napig a filmtörténet egyik legjobb és legszebb színésznőjeként ünneplik. Íme az 5 legjobb filmje, a Rotten Tomatoes rangsorolása szerint. Az Egy asszony meg a lánya, melyért Sophia Loren 1961-ben Oscar-díjat kapott csupán az ötödik helyen végzett. A színésznő a filmben Cesirát alakítja, egy elragadó özvegyasszonyt, aki hátrahagyja római élelmiszerboltját, hogy felnevelje 13 éves lányát, Rosettát ( Eleonora Brown). Miközben a második világháború dúl, a két nő elhagyja Rómát, és Cesira szülővárosában telepednek le. Cesira figyelmen kívül hagyja egy fiatal kérő romantikus közeledését, hogy felnevelje a lányát, mielőtt a háború tetőpontján visszazarándokol Rómába. A háború kegyetlensége elől menekülő Cesira és lánya története a mai napig a filmtörténelem egyik legfelkavaróbb élménye. 4. El Cid (1961) Anthony Mann háromórás történelmi eposza, az El Cid a címszereplő spanyol katonát, Rodrigo Diaz de Vivart vagy El Cid ( Charlton Heston) életét követi figyelemmel, aki kitartóan küzd a spanyol keresztények védelméért a mórok elleni támadásban.
1943 nyarán a bombázás sújtotta Rómában járunk. Cesira, az özvegy élelmiszerbolt tulajdonos, 15 éves lányával, Rosettával él együtt. A háború rémségei elöl elmenekülnek Rómából, és egy hegyi faluban keresnek menedéket. Útközben anya és lánya megismerkednek a bátortalan, kommunista nézeteket valló fiúval, Michele-lel. Az ifjú titokban szerelmes lesz Cesirába, ugyanakkor a tizenéves Rosetta iránta kezd el táplálni gyengéd érzelmeket. A háború lassan a végéhez közeledik és a két római nő úgy dönt, visszatér az örök városba. A hazafelé vezető úton Cesira és Rosetta marokkói katonák fogságába esik, ami drámai események láncolatát indítja el. A megerőszakolt és sok szenvedésen áteső anya és lánya kapcsolatára rendkívüli hatással lesznek a tragikus élmények.
A hibbant csavargónak egykori családjával és az emlékekkel való szembesítése az egyik, s a Therésetől elrohanó, egy száguldó autó előtt megtorpanó, neve kiáltására kézfeltartással (a foglyok és áldozatok örök tragikus,, kezeket fel" mozdulatával! ) válaszoló férj tudaton túli, görcsberánduló félelme a másik nagy jelenet. Ezen a ponton szól bele a filmbe, fülsértőén erős és mégis hallhatatlan szirénabúgással, géppuskaropogással a lelkeket felőrlő, boldogságot tipró és még a legforróbb szerelemnél, az asszonyt hűségnél is hatalmasabb erő: a Háború, Amely ott él minden ember emlékében, idegeiben és zsigeredben, s amelynek nemcsak a hallottak, de a túlélők között is vannak menthetetlen áldozatai… Ezeknek állít emléket ez a két művészi filmalkotás. Földes Anna Nők Lapja 1962/18. (Forrás: Nők Lapja archívum) Kiemelt kép: Getty Images