47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″ Koordináták: é. 19° 03′ 08″ A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom témájú médiaállományokat. Budapesten, a Március 15. téren található Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (gyakran emlegetik még: Belvárosi plébániatemplom néven) a Contra-Aquincum erődítmény falaira, annak helyén épült. Története [ szerkesztés] Legkorábbi emlékei a román kori, ma már nem fellelhető előtemplomig nyúlnak vissza. 1046 -ban ide temették Gellért püspököt. A 14. Nagyboldogasszony templom budapest. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták, ennek emléke egy mihráb (imafülke) a szentély délkeleti falában. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre, Pauer János György (1692–1752) építőmester vezetésével.
A freskó felfedezése a 2010-es restaurálási munkálatok folyamán történt. A fülke oldalfalán püspökszent ábrázolása látható. A szentély-körüljáró gótikus ülőfülkéi a XV. században freskódíszítést kaptak. Ekkor került átépítésre a templom, mégpedig gótikus stílusban. Az ülőfülkék eredeti kőelemein helyenként látszanak a középkori festés maradványai, melyen Krisztus szenvedéstörténete látható. A templomban megtalálható a három magyar szent ereklyéje is. 1507-ben Pest város által adományozott pasztoforium a hazai reneszánsz művészet kiemelkedő emléke, amely Szent László ereklyéjét őrzi. Budapest egyesített címeréhez szolgált mintául az alján található címerábrázolás. A templom főhajójának másik oldalán kapott helyet a pasztofórium párja. Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje található mindebbe. A különös értékkel bíró ereklye állít emléket az 1211-ben 4 évesen thüringiai Hermann őrgróf által eljegyzett Erzsébetnek. Nagyboldogasszony templom budapest 2022. A harmadik ereklye a szembemiséző oltár belsejében látható. Szent Gellért püspök testét a legenda szerint 1046-ban vértanúhalála után a pesti templomba, a mai templomunk elődjébe temették.
1828-ban a templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra Kultsár Istvánt, a felvilágosodás korának nagy színházszervezőjét. [1] 1839-ben a támpillérek közeit árusító bódékkal építették be, ezeket 1932-ben bontották le. Ekkor találták meg a gótikus ablakokat és az ikerkapuzatot. [2] Többször restaurálták: 1805–1808 között Hild János, 1889-ben Steindl Imre, 1945 után Gerő László vezetésével. A templombelső festését 1976–77-ben felújították. 2010-ben a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori trónoló Szűz Mária -freskót találtak, meglepő épségben. A templom külseje elhanyagolt állapotban volt, mígnem 2011-ben az előtte lévő park megújítása után a homlokzatot is renoválták, Mezős Tamás építész tervei szerint. [3] A 2014-2016 között elvégzett régészeti feltárások alkalmával megtekinthetővé vált a táborparancsnok szobája, valamint kialakításra került egy altemplom is. A felújítást követően 2016. Fotókon mutatjuk a Mátyás-templom csodás színes cserepeit, neogótikus csipkéit. augusztus 15-én dr. Erdő Péter bíboros jelenlétében adták át a hívek és látogatók részére a templomot.