A különböző rablósztorik mindig is nagyon népszerűek voltak, ám a valóság sokszor még az írók és a rendezők fantáziáját is felülmúlta. Az alábbi cikkben négy olyan rablást mutatunk be, ami beírta magát a történelemkönyvekbe. Az antwerpeni gyémántrablás A 2003-as bűntényt, az antwerpeni gyémántrablást sokan az "évszázad rablásának" nevezik, amely során több mint 100 millió dollár értékű drágakövet loptak el. Miután a rablók összeszedték a millió dolláros drágaköveket, szétváltak, hogy visszaszökjenek Olaszországba. Elkövettek azonban egy súlyos hibát: nem égették el a rablásból származó szemetet, amely a számlákat és az ékszertáskákat is tartalmazta. Ettől függetlenül az ellopott gyémántok nagy részét a mai napig nem sikerült visszaszerezni. Hova tűnt a Mona Lisa? Zach Dyson / Unsplash Leonardo da Vinci Mona Lisa című festményének elcsaklizását a történelem legszenzációsabb műkincslopásának tartják. A képet egy volt alkalmazott, Vincenzo Peruggia lopta el a Louvre-ból, 1911-ben, a festményt azonban később sikerült visszaszerezni.
A stúdió ennek megfelelően a portré hátterét is "bejárhatóvá" tette. A Mona Lisa: Beyond the Glass címet viselő kiállítás jövő február 24-ig látogatható. A múzeumban tizenegy sisakot helyezett el a HTC és egy külön paravánt is felállított, ahonnan az érdeklődők – egymást nem zavarva – figyelhetik a jobbra-balra mozgó Mona Lisá t. Aki nem jut el Párizsba, a HTC előfizetés szolgáltatásán, a Viveport Infinityn is hozzáférhet a különleges tartalomhoz, így azonban meg kell vásárolni otthonra a HTC VR-sisakját. Idén tavasszal a Samsung is a Mona Lisával demonstrálta tudását: a deepfake technológiát és a mesterséges intelligenciát használták a nőalak megszólaltatásához. Egy francia tudós pedig korábban 11 évet töltött a világ egyik legismertebb műalkotásának tanulmányozásával, egy különleges, fényvisszaverődésre épülő technológiát alkalmazva. A szakember rájött, hogy a a női portré mögött egy másik alak portréja található, melyet itt nézhet meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A tolvajt feljelentették a rendőrségen, majd elfogták és letartóztatták. Vincenzo Peruggia azzal védekezett, hogy tettét hazafiasságból követte el, úgy gondolta, hogy a Mona Lisa (bár törvényes úton került francia tulajdonba) Olaszországot illeti. Az olasz közvélemény hősként tisztelte Peruggiát. A lopásért 12 hónapot kapott, melyből csak 7-et kellett letöltenie. A Mona Lisát néhány hétig az Uffizi képtárban állították ki, majd visszakerült a Louvre-ba. Vincenzo Peruggia (1881-1925), a Mona Lisa elrablója A sokat megélt Mona Lisa ezután sem "unatkozott", a második világháborúban el kellett rejteni a nácik elől, 1956-ban restaurálásra szorult, mert egy vandál savat fröcskölt rá, majd egy másik rongáló egy követ hajított hozzá. 1963-ban egy időre a New York-i Metropolitan Múzeumba vitték, ahol több mint egy millióan láthatták. A korábbi esetekből tanulva úgy döntöttek, hogy a festményt golyóálló üveggel védik. Így nem esett baja, amikor 1974-ben, Tokióban vörös festéket akartak rá önteni, vagy 2009-ben, amikor egy orosz nő egy csészével dobta meg a festményt.
Egy új kiállítás keretében most úgy lehet megnézni da Vinci Mona Lisa című festményét, ahogy korábban soha. A mutatvány a HTC és egy francia stúdió érdeme. A párizsi Louvre sok érdekes tárlat helyszíne, de ezúttal még magasabbra tették a lécet: a festőlegendáról, Leonardo da Vinciről szóló kiállításukon most úgy lehet megnézni a Mona Lisá t, ahogy korábban még nem, 3D-ben. A múzeum ehhez a HTC különleges sisakjait is biztosítja, ezeken át látni az életre keltett portrét. Ez a Mona Lisa viszont nem a keretben mozog, az alkotók ugyanis egy székre ültették, így a látogatók – a már említett headsettel – közelebbről is megnézhetik. A látványt egy virtuális valóságra alapuló fejlesztésekkel foglalkozó párizsi stúdió, az Emissive készítette, de a munkához művészeti szakértőket is bevontak. © HTC/Emissive Studios A Louvre közleménye szerint a mozgó Mona Lisa ideális arra, hogy a máig rejtélyes festményt és a rajta lévő alakot másfajta szemszögből is megcsodálhassák az érdeklődők. Az Emissive kurátorokat is felkért, hogy a nőt olyan körülmények közt tudják ábrázolni, amelyek közelítenek a valósághoz.
A korábbi Mona Lisa változat, amelyről 16. századi dokumentumokban többször esik említés, hányatott sorsot élt meg. Hosszú idő eltelt, mire akkor kapott először nagyobb figyelmet, amikor egy brit műgyűjtő, Hugh Blaker 1911-ben felfedezte a művet Anglia délnyugati részében egy vidéki nemesi házban. 1913-ban Hugh Blaker az alkotást családjának házában, és isleworth-i stúdiójába vitte. Blaker sok éven át sikertelenül próbálta hitelesíttetni a festményt, nem nevezte meg sem a házat, ahol találta, sem a kép tulajdonosait, naplói pedig, amelyekben fontos információkat jegyzett föl, elkallódtak. A korai Mona Lisa kutatói most azt állítják, találtak egy nyomot, amely szerint a művet 1856-ban kölcsönadták egy Yeovilben rendezett művészeti kiállításhoz, két évvel később pedig egy ezüstkereskedő vásárolta meg. Ennek a kiindulópontnak a segítségével sikerült rábukkanni egy dokumentumra, amelyből kiderül, hogy egy fiatal somerseti nemes, James Marwood tulajdonában volt a La Joconde című festmény, amelyet feltehetően egy itáliai utazása során szerzett be az 1780-as évek táján.
Az alkotás egy keményen dolgozó farmer házaspárt ábrázol, célja pedig az igazi amerikaiak bemutatása. Grant Wood a festmény alanyaként a húgát és a fogorvosát használta, akiket farmerruhába öltöztetett. Egy fehér gótikus házikó előtt pózolnak, amely a dél-owa-i Eldon kisvárosban található. Wood abban az időben még ismeretlen művész volt, ám ikonikus festménye nagy sikereket ért el. Reprodukciói később szinte minden iowai háztartásban ki voltak állítva, ráadásul a festményt az amerikai popkultúra is erősen parodizálta. Ma Amerika Mona Lisájaként ismerik, és a 20. század egyik legelismertebb festménye. 3. Leány gyöngy fülbevalóval (1665 körül) A holland aranykor egyik leghíresebb művésze, Johannes Vermeer legismertebb és legelismertebb alkotása a Leány gyöngy fülbevalóval. A mű egy egzotikus ruhába öltözött nőt ábrázol, aki nagy gyöngy fülbevalót visel. A festményt az különbözteti meg a többitől, hogy az ábrázolt személy egy tronie. A tronie a holland aranykori festészetben és a flamand barokk festészetben elterjedt olyan műtípus elnevezése, amely eltúlzott arckifejezést vagy jelmezes embereket ábrázol.
augusztus 8., 19:59 (CEST) [ válasz] Bocsáss meg, azt hittem, valahogy véletlenül maradt ott. -- yves 2005. augusztus 8., 20:13 (CEST) [ válasz] Előfordul nálam is, hogy félreértek, vagy elnézek valamit. Ugy, hogy semmi gond. augusztus 8., 20:24 (CEST) [ válasz] Az angol eléggé hosszú szócikk, tehát onnét lehetne fordítgatni. Továbbá felkerülhetne, akár ez a kép is -- Szabadítsuk fel a Wikit! 2005. augusztus 8., 20:16 (CEST) [ válasz] Hajrá. augusztus 8., 20:18 (CEST) [ válasz]