A túraszakasz megszakításakor és újrakezdésekor is kell pecsételni. Felismerhető – a pontot és személyt együtt ábrázoló – fotók ugyancsak igazolásul szolgálhatnak. A túra teljes távjának bejárása után a füzetet a lakóhely szerinti illetékes megyei, illetve budapesti természetbarát bizottsághoz/szövetséghez kell eljuttatni, ahol a teljesítést ellenőrzik, igazolják és a jelvény kiadásáról intézkednek. Kéktúra jelvény: a túra útvonalának teljesítője elnyeri az MTSZ Kéktúra jelvényét, amelyet az érvényes MTSZ igazolvánnyal rendelkezők térítésmentesen kapnak meg. Érvényes igazolvány hiányában, a teljesítőknek a jelvény mindenkori önköltségi árát kell megtéríteniük. A jelvény: szabálytalan négyszögben hegyek felé vezető út kék útjelző táblával, alul piros sávban "Országos Kék-túra MTSZ" felirat. A jelvényt az MTSZ adja ki. Átadásáról – lehetőleg ünnepélyes keretek között – gondoskodik. A teljesítőkről nyilvántartást vezet. Az Országos Kéktúra többször is teljesíthető. Többszöri teljesítés esetén a jelvényt külön kell megvásárolni.
Ezt azonban szervezési problémák miatt nem sikerült megvalósítani, így a rendezvényt 1938-ra halasztották. A jubiláris eseményt – Szent István király halálának 900. évfordulójára tekintettel – Szent István túrának, illetve Szent István turistavándorlás nak nevezték el. Írott-kőről március 20-án, a Tolvaj-hegyről egy héttel később indult el egy-egy túracsoport, hogy Pünkösd hétfőjén, Dobogókőn találkozzanak. A túra esztergomi zárórendezvényén elhatározták ugyan, hogy 5 évenként hasonló eseményt rendeznek, azonban erre csak 50 év múlva, 1988-ban került sor, Szent István Emléktúra néven. A KÉKTÚRA MOZGALOM LÉTREJÖTTE A II. világháborút követően a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya adott jelentős lökést a "Kéktúrázás" mozgalommá fejlődéséhez, amikor 1952. évi programját az országos kék jelzés útvonalára szervezett túrákra építette fel. Tagjai számára meghirdette a Tapolcától a Tolvaj-hegyig terjedő, összesen 25 szakaszra osztott 852 km-es útvonalat. Egy évvel később jelent meg a Lokomotív Sportkör kiadványa, az első Kék-túra füzet, és ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért.
Ez új magyar rekordnak számít, hiszen egyszerre egy azonos napon az Országos Kékkörön ennyien még sohasem kéktúráztak szervezetten. 2021. 08. Utolsó infók a túra előtt Már csak egy nap és itt a Kéktúrázás napja! Ennek kapcsán szeretnénk összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat, információkat. A szervezők A Kéktúrázás Napja főszervezője a Magyar Természetjáró Szövetség. Az MTSZ 1961 óta koordinálja a kék sávval jelzett, az Írott-kőtől Hollóházáig tartó, Magyarország középhegységeinek legmagasabb pontjait összekötő útvonalon zajló jelvényszerző túramozgalmat, az Országos Kéktúrát, mely útvonalat először, rendezvény keretében az 1938-as Szent István Vándorlás alkalmával jártak be. A szervezők 2020-ban első alkalommal, de tervezetten egy sorozat részeként rendezik meg a túranapot, melyet a következő években a KékKör mindhárom túraútvonala követ majd.
Milyen tájegységeket érintünk a túraútvonal teljesítése során? Lássuk! Kőszeg-Kemeneshát Balaton-felvidék Bakony Vértes-Gerecse Pilis-Budai-hegység Börzsöny-Cserhát Mátra Bükk - Aggteleki-hegység Cserehát - Zempléni-hegység A látnivalókra igazán nem lehet panasz, hiszen kis hazánk legnevezetesebb tájait foglalja magába, így a vizeket, hegyeket, dombokat, alföldi szikes tájakat kedvelők is megtalálhatják a magukhoz illő látnivalókat a túra folyamán! Mit vigyünk magunkkal, ha belevágunk az Országos Kéktúrába? Mielőtt belevágunk a kiszemelt szakasz teljesítésébe, lássuk mit kell becsomagolnunk a túracsomagba, hogy a túrázás valóban egy élmény lehessen minden időben! Interaktív térképes applikáció Töltsd le a Természetjáró applikációt a telefonodra, amely Magyarország online, interaktív térképes digitális útikönyve gyalogtúrázóknak, kerékpárosoknak és vízitúrázóknak egyaránt! Az applikáció tartalmaz egy beépített túratervezőt, a látnivalókról feltöltött részletes ismertetőket, és számos fényképet is!