Munkaidőkeret alkalmazásánál, amennyiben túl sokat dolgozna egy dolgozó, túllépné a 3 havi keretben meghatározott óraszámot azzal, ha szabadságra küldöm és szabadságot írok ki neki, megoldottam azt, hogy ne legyen a munkaidőkereten felül ledolgozott órája? Nem egészen értem, hogy a szabadságot bele kell-e érteni, illetve számolni a ledolgozott órákba? SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: A kérdés szerinti esetben a munkavállalók készenléti jellegű munkakörben kerülnek alkalmazásra. A készenléti jellegű munkakör fogalmát tekintve arra az esetre, amikor a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, tipikus példa a recepciós vagy a portás munkakör. E körben a rendes munkaidő alatt munkavégzés nélkül töltött időszak hosszának hosszabb időszak alapulvételével való meghatározásának van jelentősége, a munkavállaló munkaköre sajátosságai és a munkáltató működése jellegének alapján. Munkaügyi Levelek #182 / 2019. június 24. | Munkaügyi Levelek. Mindez független az esetleges munkaszervezési hiányosságoktól, illetve a megrendelés vagy anyaghiánytól.
Az egyik lehetősége a munkáltatónak, hogy munkanapban tartja nyilván, és abban is adja ki a szabadságot, akként, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaszüneti napot és a heti pihenőnapot. Ha például egy munkavállaló a heti öt munkanapból az egyik héten négy napon át 8 órát dolgozik, az ötödik napon nem végez munkát, míg a következő héten egyetlen napon dolgozik 8 órát, a heti négy, illetve heti egy munkanapján dolgozza le a munkaidejét. Ekkor szabadságot nem csak arra a napra kell kiadni a munkavállalónak, amikor be volt osztva 8 órára, hiszen a fennmaradó egy napja (első héten) nem pihenőnap és nem is munkaszüneti nap. Munkaidő, munkarend, munkáltatói utasítások - MOT - Magyar Oktatási Tájékoztató: Képzések, iskolák, szakmák. Lényeges, hogy a szabadságnapot ebben az esetben a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a távol töltött szabadságnapra hány órára lett volna beosztva. Ha a munkáltató a másik lehetőséget választja, akkor egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadásakor órákban kell számolni. Ekkor a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló a munkaidőbeosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani, azaz olyan óraszámban, ahogy a távol töltött szabadságnapra be volt osztva a munkavállaló.
A munkavégzés rendszerint fizikailag és szellemileg megterhelő tevékenység. Nem vagyunk gépek, ezért nem várható el a munkavállalótól, hogy 8-10 órát pihenés és megszakítás nélkül dolgozzon le. Ezt figyelembe véve a jogi szabályozás is kötelező szabályokat tartalmaz a munkavégzést megszakító szünetek tekintetében. Melyek a munkaközi szünet alapvető szabályai? A munkaközi szünet A munkaközi szünetről a Munka Törvénykönyve rendelkezik. Melyek a munkaközi szünet alapvető szabályai? - Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda - Megbízható Ügyvédi Iroda - Munkajog - Jogi tanácsadás, jogi képviselet, ügyvéd, ügyvédi iroda. A munkaközi szünet a munkavégzés olyan rövidebb időtartamú megszakítása, amelynek célja, hogy a munkavállaló például pihenni, étkezni tudjon. A szünet időtartama alatt a munkavállalót nem terheli a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. Ebből egyrészt következik, hogy a munkaközi szünet a munkavállaló munkaidejébe nem számít bele, és erre az időre munkabérre sem jogosult. Kivételt képez a készenléti jellegű munkakör, ahol a munkaközi szünet is a munkaidő része. A többi esetben sincs akadálya annak, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjanak arról, hogy a munkaidőbe a munkaközi szünet ideje is beleszámít.