A löszháton 6 és 7 tonna körüli, ami eddig példátlanul rossz termés – derül ki a NAK összegzéséből. Hozzáteszik, a burgonyatermés gyenge, néhol közepes. A megyében 10 és 30 tonna közötti a termésátlag hektáronként. A minősége rendben, azonban a gumók mérete kicsi. A hőhullámok miatt még az öntözött területeken is 50-60 százaléka az idei termés a megszokottaknak. A NAK tájékoztatása szerint mostanra már körülbelül 384 hektárra csökkent a cukorrépa vetésterülete. Ennek csaknem a negyede van betakarítva, a cukortartalma közepes. Egész évben velünk lesz a növényolajhiány - Mezőhír. Az aszály ezt az állományt is megviselte, a termésátlag 55 tonna hektáronként, s ez gyenge eredménynek mondható. Polgárné Kóti Julianna | Fotó: Napló-archív Polgárné Kóti Julianna családi gazdaságában búzát, kukoricát és napraforgót termesztenek Komádi térségében. – Itt a környéken még az elején jár a kukorica betakarítása. A termésátlag hektáronként 3 és 8 tonna közötti egyelőre. A napraforgó az elmúlt évekhez képest kevesebb lett, ez a száraz időjárásnak tudható be leginkább – számolt be a térség tapasztalatairól a szakember.
A hatásgyorsasága a diquathoz képest kissé lassúbb, de a glifozáthoz képest gyorsabb. A permetlé mennyisége hidaspermetező esetén 200-300 l/ha, míg légi kijuttatás esetén 50-80 l/ha legyen. Kitörési pont előtt áll a magyar napraforgó-termesztés. Összefoglalva elmondható, hogy a HIKARI -val történő deszikkálás biztonságos és tervezhető betakarítást ad mind a nagy felületen gazdálkodó napraforgó termesztőknek, mind a betakarítást vállaló szolgáltatóknak egyaránt. A HIKARI japánul FÉNY, Önnek MEGOLDÁS! Simon Zoltán mérnök-üzletkötő
Amennyiben nem áll helyre a rend belátható időn belül, az ellátási láncokból hiányzó több millió tonnányi napraforgó pótlására egyelőre globálisan sincs B terv" – fogalmazott a marketingvezető. Bár a 600-700 ezer hektár hazai napraforgó termőterület mögött sok munka van, de ebben a szegmensben az 1 millió hektár felett járó Románia is eltörpül a békeidőben 6 millió hektáron gazdálkodó ukránok mellett. Csakhogy ebből erősen akadozik 2-2, 5 millió hektár vetése, további egymillió hektárra pedig nem lehet ráküldeni a traktort vagy a vetőgépet, hiszen aknákkal és bombákkal vannak tele a szántóföldek. "Ukrajna elsősorban exportra termel, Európát látja el étolaj-alapanyaggal, a háborús hatást pedig hamar beárazta a piac, ezzel nehéz helyzetbe hozva a kontinens élelmiszergyártását is – jelentette ki a szakember. Alapesetben 120 ezer forint a napraforgó tonnája, az orosz-ukrán válság hatására idén azonban esetenként 400 ezer forint felett is elkértek már az ókészletért, a 350 ezer forintos árszint pedig teljesen általánossá vált.
A szántóföldi növénytermesztés során az utolsó növényvédelmi beavatkozás a deszikkálás, amely elsősorban a napraforgónál és az őszi káposztarepcénél, másodsorban a kukoricánál végzik el a termelők. A legnagyobb felületen hazánkban a napraforgót deszikkálják a termelők a vetésterület kb. 30%-án, kb. 200. 000 hektáron, mert ennél a növénynél különösen indokolt az elvégzése. Hazánkban augusztus végén gyakran csapadékossá válik az időjárás, amely a természetes szárítási folyamatot lelassítja. A gombás eredetű tányérbetegségek (Sclerotinia, Botrytis) csapadék hatására jelentős mértékű terméskiesést okozhatnak a természetes úton száradó állományban. Deszikkálás hatására a tányér és a kaszat vízvesztése felgyorsul, így tervszerűen lehet a termést betakarítani számottevő veszteség nélkül. A deszikkálás hatására a baktériumos és gombás tányérpusztulás folyamata megáll, mert a kórokozók élettere megszűnik, így a tányérok nem esnek szét és a magvak nem hullanak ki. Fontos szempont lehet az is, hogy az időben learatott napraforgó után több idő marad a talajelőkészítésre őszi kalászos vetése esetén.