Az észak-vietnámi hadsereg és a dél-vietnámi Vietkong 1975 áprilisában egész Vietnámot elfoglalta. A vietnámi háború 40 éve, 1975. április 30-án Saigon feltétel nélküli kapitulációjával ért véget. A vietnámi események ma is erősen megosztják a társadalmat, a katonákat, és alapjában változtatta meg az egész amerikai nemzetet. A távol-keleti országban a második világháborús japán megszállás után, 1945. szeptember 2-án kiáltották ki a Vietnámi Demokratikus Köztársaságot, amelynek Ho Si Minh lett az elnöke. Kennedy: "Kimondhatjuk, hogy ez az Ő háborújuk. Ők azok, akiknek győzniük vagy veszíteniük kell. Segíthetjük Őket, felszereléseket adhatunk nekik, küldhetünk oda embereket, tanácsadókat, de nekik – a vietnami embereknek – kell megnyerni a kommunisták elleni háborút. Felkészültünk arra, hogy tovább segítsünk. De nem hiszem, hogy a háború megnyerhető, ha az emberek nem támogatják ezen erőfeszítéseket. Véleményem szerint az utóbbi két hónapban a kormány elvesztette a kapcsolatot az emberekkel. "
2018. augusztus 29. 09:56 Múlt-kor 1. Az 1955-től 1975-ig tartó vietnámi háború az USA történelmének leghosszabb fegyveres konfliktusa volt, amelyben 58318 amerikai katona esett el. 2. A legnagyobb antikommunista haderőt az Egyesült Államokon kívül Dél-Korea vonultatta fel a vietnámi háborúban: 320 ezer dél-koreai katonából 5099-en vesztek oda a délkelet-ázsiai konfliktusban. 3. A háborúban bevetett, de fel nem robbant lövedékek és aknák mind a mai napig szedik áldozataikat Vietnámban, ahol a háború 1975-ös lezárása óta 42 ezer ember halt meg, az egykori hadszíntereken hagyott lőszerektől, aknáktól és lövedékektől. 4. A közhiedelemmel ellentétben a vietnámi veteránok nagy része nem vált hajléktalan drog fogyasztóvá. 85 százalékuknak mindenféle probléma nélkül sikerült újra beintegrálódnia a civil életbe. Ami pedig a droghasználatot és annak gyakoriságát illeti, ugyanazon korcsoporton belül gyakorlatilag nem volt különbség a Vietnámot megjárt katonák és az otthon maradottak között. 5. A háború alatt Kanada vált az amerikai dezertőrök Mekkájává.
A szerződés alapján 1956-ig választásokat kellett volna tartani és egyesíteni a két országrészt. A délen mind nagyobb befolyást szerző Egyesült Államok azonban ezt megakadályozta, és Dél-Vietnámban kikiáltották a köztársaságot, amelynek élére Ngo Dinh Diem került. 1960-ban megalakult a Dél-Vietnámi Nemzeti Felszabadítási Front (DNFF), amely 1961 közepén megkezdte a partizánharcot Diem rendszere ellen. A déli elnököt 1963-ban meggyilkolták, ezt követően számos vezető váltotta egymást Saigonban, 1965-től Ky tábornok, majd 1967-től Nguyen Van Thieu lett az államfő. A kommunisták erősödésétől tartva az amerikaiak 1961-62-ben vitték első nagyobb harci egységüket Vietnámba. Az 1964. augusztus 2-i úgynevezett tonkini incidens (három észak-vietnámi őrnaszád állítólag megtámadott egy amerikai rombolót a Tonkini-öbölben) után az Egyesült Államok légitámadásokat indított Észak-Vietnám ellen, majd augusztus 7-én a Kongresszus szabad kezet adott Lyndon B. Johnson elnöknek a haderő bevetésére. Az amerikai katonák létszáma 1964 és 1968 között 25 ezerről 525 ezerre nőtt, de sem napalmmal, sem a legkorszerűbb fegyverekkel nem tudták megtörni a vietnámi nép ellenállását.