Ehhez később még további tudnivalókat, trükköket olvashatsz. Oldjuk meg a következő egyenletet! Elsőként mindig gondolj arra, hogy ez egy találós kérdés: melyik számhoz kell 2-őt adni, hogy 5-öt kapjunk? Az egyenletek megoldásának alapjai - Tanulj könnyen!. Ezt fejben hogyan számolod ki? Az 5-ből kivonod a 2-t, igaz? Meg is kaptuk az eredményt, a 3-at. Matematikai nyelven: Az egyenletek megoldásának alapjai Az egyenletek megoldásánál a következőkre figyelj: Az egyenletek rendezésénél mindig az egyenletben feltüntetett művelet ellenkezőjét végezzük el. Egyenletekben lévő művelet Így rendezd az egyenleteket Összeadás Kivonás Szorzás Osztás Hatványozás Gyökvonás A műveleti sorrendet itt is be kell tartani, ezért a következő sorrendben végezzük el az egyenletekben a műveleteket: Zárójelen belüli részben elvégezhető műveletek Zárójel felbontás (ha több zárójel van, mindig kívülről haladuk befelé) Hatványozás, gyökvonás Szorzás, osztás (balról jobbra) Összeadás, kivonás (balról jobbra) Amikor az egyenleteket rendezed, akkor az egyenletek mindkét oldalán el kell végezned ugyanazt a műveletet, különben felborul az egyenlőség.
Ábrázoljuk a függvényeket! Most is két metszéspontunk keletkezett: ${x_1} = \left( { - 6} \right)$ és ${x_2} = 2$. Ellenőrizzünk! Ha ${x_1} = \left( { - 6} \right)$, akkor $\frac{6}{{\left( { - 6} \right)}} = 0, 5 \cdot \left( { - 6} \right) + 2$ $\left( { - 1} \right) = \left( { - 3} \right) + 2$ $\left( { - 1} \right) = \left( { - 1} \right)$ Ha ${x_2} = 2$, akkor $\frac{6}{2} = 0, 5 \cdot 2 + 2$ $3 = 1 + 2$ $3 = 3$ Mindkét megoldás jó. Végül nézzük a harmadik egyenletet! ${x^2} - 2 = 2x - 5$ A két függvény ábrázolása után azt tapasztaljuk, hogy nincs metszéspontjuk. Grafikus megoldás alkalmazásakor jól látszik, ha egy egyenletnek nincs megoldása. Hajnal Imre – Számadó László – Békéssy Szilvia: Matematika a gimnáziumok számára 11. Egyenletrendszer megoldása gyorsan és problémamentesen [Mádi Matek] - YouTube. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. Borosay Dávid: Algebra a középiskolák számára. Szent István Társulat, Budapest, 1917. Czapáry Endre: Matematika III. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1996.
A továbbiakban az előzőekhez hasonló példákat láthatsz, most már szöveges feladat nélkül. Vizsgáljuk meg, hogy hányféle megoldást várhatunk egy-egy esetben! Oldjuk meg grafikusan a következő egyenleteket! 1. példa: ${x^2} - 3 = \left| x \right| - 1$ (x négyzet mínusz három egyenlő x abszolút érték mínusz egy) Ábrázoljuk az egyenlet két oldalát, mint két függvényt! A grafikonok két pontban metszik egymást, ezért az eredeti egyenletnek is két megoldása van: ${x_1} = \left( { - 2} \right)$ és ${x_2} = 2$. Mindkét gyököt ellenőrizzük. Ha ${x_1} = \left( { - 2} \right)$, akkor ${\left( { - 2} \right)^2} - 3 = \left| { - 2} \right| - 1$, azaz $4 - 3 = 2 - 1$, vagyis $1 = 1$ Ha ${x_2} = 2$ akkor kettő a négyzeten, mínusz három, egyenlő kettő abszolút-érték, mínusz egy azaz $4 - 3 = 2 - 1$, vagyis $1 = 1$ Igaz állításokat kaptunk, tehát mindkét megoldás jó. 2. példa: $\frac{6}{x} = 0, 5x + 2$ (hat per x egyenlő nulla egész öt tized x meg kettő). A bal oldalon egy fordított arányosság függvény, a jobb oldalon egy lineáris függvény van.
Iratkozz fel hírlevelünkre Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról! Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót Sikeres feliratkozás Valami hiba történt!