Egy ismert vers különös története Hamvas Béla: Isten tenyerén ébredtem | Kárpátalja Visegrad Literature:: Hamvas Béla: Isten tenyerén ébredtem Látva a futótűzszerű terjedést, a Hamvas Béla Hagyatékkezelő közleményt adott ki néhány évvel ezelőtt, ennek ellenére a művet sokan a mai napig Hamvas-idézetként osztják meg. Földes Lívia nem foglalkozik azzal, hogy másnak tulajdonítják a verset, attól viszont vérzik a szíve, ha hibásan látja. "A »Láttam az óceánt gyermekként ragyogni« sor helyesen úgy van, hogy »gyémántként ragyogni«, és a vers címe is csak Isten tenyerén. Csórics Balázs színész gyönyörűen elszavalta versekkel foglalkozó oldalán a művet, csak sajnos hibásan. Ezt már nem akartam hagyni, ezért írtam neki pár sort és megkértem, hogy vegye le. Később elmondta újra, és a videónak mára majdnem kétmillió megtekintése lett. Néhány hónapja felhívtak a Luther Kiadótól, hogy a jövő évi kalendáriumukban szeretnék megjeleníteni, Magda Dávid orgonaművész pedig azzal keresett meg, hogy megzenésítené vegyes karra" – magyarázta Fö eset kiválóan rámutat arra, hogy legyen szó versről, regényről, képzőművészeti alkotásról vagy zeneműről, a közösségi média világában komoly nehézségekbe ütközhet a szellemi tulajdon megvédése.
/ Láttam sok-sok mosolyt, és láttam a reményt, / láttam az Embert, és láttam a Zenét. / Láttam a Földet szeretetben élni, / láttam a csöndet a széllel zenélni. / Láttam Istent, amerre csak néztem, / miközben éppen az ő tenyerében ültem, / s az ő hangján szólt a szél, / mint anya, ki gyermekének mesél: / Millió apró tükörben láthatod magadat, / hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy. 2019. augusztus 15., 12:16, 968. szám Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre, Sugaraiban álmos hajnal mosakodott. Láttam az óceánt gyermekként ragyogni, Láttam a csöndet a széllel zenélni. Láttam Istent, amerre csak néztem, Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy! Amennyiben rutinosan tisztázzuk a körülményeket, hogy igen, szerzőnk neve Hamvas Béla, versének címe pedig Isten tenyerén ébredtem, elsőre talán föl sem tűnik, mi a szokatlan szerző és cím összefüggésében. De aztán, kisvártatva, jön a rácsodálkozás. Hát Hamvas Bélánk verseket is írt, miközben csakis tudós esszé- és prózaíróként van számon tartva?
I saw the Sun rise reflected in winding rivers, i n its rays the drowsy dawn bathed with glimmers. I saw the ocean shining bright like a child, s eagulls dancing with the clouds above them high, I saw peace in the depth of all people's hearts, I saw forests being washed in the bright light. Látva a futótűzszerű terjedést, a Hamvas Béla Hagyatékkezelő közleményt adott ki néhány évvel ezelőtt, ennek ellenére a művet sokan a mai napig Hamvas-idézetként osztják meg. Földes Lívia nem foglalkozik azzal, hogy másnak tulajdonítják a verset, attól viszont vérzik a szíve, ha hibásan látja. "A »Láttam az óceánt gyermekként ragyogni« sor helyesen úgy van, hogy »gyémántként ragyogni«, és a vers címe is csak Isten tenyerén. Csórics Balázs színész gyönyörűen elszavalta versekkel foglalkozó oldalán a művet, csak sajnos hibásan. Ezt már nem akartam hagyni, ezért írtam neki pár sort és megkértem, hogy vegye le. Később elmondta újra, és a videónak mára majdnem kétmillió megtekintése lett. Néhány hónapja felhívtak a Luther Kiadótól, hogy a jövő évi kalendáriumukban szeretnék megjeleníteni, Magda Dávid orgonaművész pedig azzal keresett meg, hogy megzenésítené vegyes karra" – magyarázta Fö eset kiválóan rámutat arra, hogy legyen szó versről, regényről, képzőművészeti alkotásról vagy zeneműről, a közösségi média világában komoly nehézségekbe ütközhet a szellemi tulajdon megvédése.
I saw the Sun rise reflected in winding rivers, i n its rays the drowsy dawn bathed with glimmers. I saw the ocean shining bright like a child, s eagulls dancing with the clouds above them high, I saw peace in the depth of all people's hearts, I saw forests being washed in the bright light. Vagy lehet, hogy legnagyobb művei – például zseniális esszékötete, a közel nyolcszáz oldalas Patmosz, a szent tudományt összefoglaló óriási könyve, az ezer oldalas Scientia sacra, esetleg páratlan epikája, a Karnevál – nem prózai művek? Dehogynem – jön az ugyancsak szokványos választ. Majd érkezik egy friss felismerés is: ezeket a műveket valóban egyfajta költői gondolkodás hatja át. Költői momentumok hozták őket létre. Ezek nélkül nem is igen érthető Hamvas Béla gondolkodásának egyik meghatározója: az időtlen öröklét és az emberi élet lepergő idejének összefüggése. Aztán pedig – mire végigolvassuk az Isten tenyerén ébredtem rímes-asszonáncos szép gondolatvezetését – felismerhetővé válik szerzőnk másik lényeges vonása, amely mind a Patmoszt, mind a Scientia sacrát vagy a Karnevált áthatja.
Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre, Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre. Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot, Sugaraiban álmos hajnal mosakodott. Láttam az óceánt gyermekként ragyogni Sirályokat felette felhőkkel táncolni, láttam a békét az emberek szívében, Láttam az erdőket fürödni a fényben. Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt, Láttam az embert, és láttam a zenét, Láttam a földet szeretetben élni, Láttam a csöndet a széllel zenélni. Láttam Istent amerre csak néztem, Miközben éppen az Ő tenyerében ültem, S az Ő hangján szólt hozzám a szél, Mint anya, ki gyermekének mesél, Millió apró tükörben láthatod magadat, Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy! Hamvas Béla Forrás: Ajánlott bejegyzések Jin és jang - Te melyik típusba tartozol? A harmónia kopogtat az ajtódon. Engedd be! A boldogság virága – Hagyd, hogy álmaid beteljesüljenek! 5 jel, ami megmutatja, hogy hamarosan megváltozik az életed. Te felismered őket?
Egy ismert vers különös története Hamvas Béla: Isten tenyerén ébredtem – Biblioterápia Sóron Ildikóval | Irodalmi Jelen Hamvas Béla: Isten tenyerén ébredtem | Kárpátalja Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég! Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél! Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel - A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél! HÓTALAN A HEGYEK INGE Nagy Gáspár verse Ez a tél még megváltatlan, nincs rá mentség: fehér paplan, se hó, se hold nem világol – amíg fölragyog a jászol hordjuk szívünk szakadatlan, kormos arcot száz darabban, nincs ajándék, semmi tömjén – rí Boldizsár, Menyhért meg én. Az indul el akaratlan kinek angyala jelen van, hótalan a hegyek inge – el kell érnünk Betlehembe! Az ünnep azé, aki várja Szabó T. Anna verse Aki magot szór ablakába és gyertya vár az asztalán. A várók nem várnak hiába. Egy angyal kopogott talán? Szárnysuhogás az ablakon túl – vigyázz! Kinézni nem szabad! Künn az angyalhad térül-fordul, egy pillanatra látszanak. A karácsonyfát hozzák – hallod?
Helyszín és időpont: 2017. június 29. (csütörtök) 17 óra Központi Könyvtár – Arany szalon Tűzre dobhatsz, Kertész, mert nem terem meg korcs ágaimon más, mint a halál? Amikor jelek lepik el a mennyet, álmunkból kelni itt az óra már. De ha hozzám jössz, pedig megüzented, angyalod mégis álomban talál. Meg akartál rajtam teremni, rossz fán; Nem voltál rest naponta jönni hozzám. Ajtóm bezártam. Ágam levetett. Éjszakámból feléd fordítom orcám: boríts be, Bőség! Irgalom, hajolj rám! Szüless meg a szívemben, Szeretet! Ez az angyali üzenet. És be is mehetsz – vár az ünnep, és minden zárt ajtót kitár. A fa alatt angyalok ülnek – az ünnep azé, aki vár. Karácsony felé Juhász Gyula verse Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, …Bizalmas szívvel járom a világot, S amit az élet vágott, Beheggesztem a sebet a szívemben, És hiszek újra égi szeretetben, …És valahol csak kétkedő beszédet Hallok, szomorún nézek, A kis Jézuska itt van a közelben, Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, S ne csak így decemberben.