Mert akkor Jackék meghalnának, az elveszett világ felbukkanna, az óceánok kiöntenének, és a most ismert világnak befellegzett. Hét csoda… Jacket senki sem kérdezte meg arról, hogy hős akar-e lenni. Neki egyszerűen hősnek kell lennie. Egy srác. Egy küldetés. Egy nagy probléma. Az izgalmak A kolosszus feltámasztásával elkezdődnek, és nem is érnek véget, amíg a sorozat be nem fejeződik… + kinyit Termék kategóriák: Kaméleon könyvek, Könyveink Termék címke: 10 éves, 11 éves, 12 éves, 13 éves, 14 éves, 15 éves, A világ hét csodája, Acsai Roland, Ajánlataink felsős tanulóknak, Best Start villámakció, elragadó mágia, fantasy, fordulatos, gyermekirodalom, izgalmas, Könyvek, Papír kötetek -21% kedvezménnyel, Peter Lerangis, Pót-Könyvhét!, Raktárvásár 2022, regény, sci-fi, sorozatnyitó kötet, szórakoztató irodalom, Utánnyomás, világsiker
Az ókori világ hét csodája közül csak a gízai piramisok maradtak fenn. Az egyiptomi műemlékegyüttes azóta kiegészült: bemutatták, hogy a világméretű szavazáson milyen ember alkotta építményeket tartanak a világ legkiemelkedőbbjeinek. Az ókori hét csodát egy szidóni görög költő és utazó, Antipatrosz gyűjtötte egybe a Földközi-tenger vidékéről, s ezt a hét nagyszerű építményt tekintik napjainkban is az ókori világ legkiemelkedőbb építményeinek. Az ókori csodák közül hat mára elpusztult. A szervezők most azt szeretnék, ha korunkban is úgy tekinthetne az emberiség bizonyos építményekre, mint a világ csodáira, s a legszélesebb nyilvánosság előtt dőljön el, melyek lennének ezek. A listára korábban több millió ember építmények tömegét javasolta világszerte, ezek közül 77 került egy szakértői testület elé. A világhírű építészekből álló hétfős zsűri szűkítette huszonegyre az építmények körét. A nyerő huszonegyből kimaradt a 33. helyre sorolt magyar Országház is olyan műemlékekkel együtt, mint a pisai ferde torony, a Szent Péter bazilika, a Big Ben, vagy a pekingi tiltott város.
században is állt templomegyüttes, de az Athént megszálló perzsa hódítók i. 480-ban elpusztították a mészkőből épített, dór stílusú épületeket. Az Akropoliszt Pheidiász, a legtöbbre tartott ókori szobrász és két híres görög építész, Iktinosz és Kallikratész tervezte, Athén városának első embere, Periklész kérésére. A komplexum több nagy márvány templomból áll, ezek közül a legnagyobb a Pallasz Athéné tiszteletére emelt Parthenón. Az Akropolisz 1987 óta a Világörökség része, évente több millió turista keresi fel, bár a 19. század vége óta zajló restaurálási munkálatok miatt a belsejét nem lehet megtekinteni. Eiffel-torony Sokak szerint nem csak a francia főváros, hanem egész Európa jelképe Gustav Eiffel francia mérnök remekműve, a 19. század végén emelt Eiffel-torony. A torony építéséhez 1887. január 28-án fogtak hozzá, és két év, két hónap és öt nap múlva készültek el vele. A torony fémszerkezetéhez 7300 tonna tiszta acélt használtak fel, a 18 ezer fémdarabot 2, 5 millió szegeccsel rögzítették egymáshoz, az építmény teljes tömege több mint tízezer tonna.
Talán mostanra már egyfajta sorminta fedezhető fel: a mauzóleum vesztét is földrengések okozták, utolsó darabjait a középkorban hordták el építkezéshez. 6. Az olümpiai Zeusz-szobor Bár már ez sem létezik, kétségtelen, hogy a nagy piramis után ez a leghíresebb csoda a hét közül, hiszen mindenki hallotta hírét a történelemórákon. A híres görög szobrász, Pheidiasz alkotása a hellén vallás főistenét, Zeuszt ábrázolta egy trónon ülve, jobb kezében Niké, a győzelem istennője, bal kezében pedig egy jogar. A fa alappal, arany és márvány berakásokkal készült szobor a források szerint 12 méter magas volt, és állítólag épphogy befért a szentélybe. Több mint nyolcszáz évig róhatták le tiszteletüket az arra járók a gigász előtt, ám sajnos az idő elbánt vele is. Hogy mikor és hogyan pusztult el, nem teljesen világos, egyesek szerint a Zeusz-templom lerombolásakor semmisülhetett meg, mások úgy vélik, hogy a tűz martaléka lett. 7. Az epheszoszi Artemisz-templom Bár Szidóni Antipatrosz epigrammájában egyértelműen jelezte, hogy ez a kedvence a hét közül, az Artemisz-templom tulajdonképpen nem is egy épület, ugyanis jó néhányszor újra kellett építeni.
3. A rodoszi kolosszus A sors fintora, hogy a hét csoda közül a kolosszus volt a legfiatalabb, ám ez pusztult el először. A Héliosz napistent ábrázoló gigantikus szobrot tizenkét év kemény munka után i. 282-ben emelték, "karrierje" alig hatvan évig tartott. A fennmaradt információk szerint körülbelül harminckét méter magas volt, és i. 226-ban egy földrengés pusztította el. A leomló szobor széttört darabkáit sosem rakták össze újra, ám még nyolcszáz évig ott hevertek, ahova annak idején leborultak. Végül 653-ban szerezte meg a szigetet I. Muávija omajjád kalifa, aki beolvasztatta a darabokat. 4. A pharoszi világítótorony Az ókori Alexandria idejében járunk, amelynek kikötőjébe a hajók csak nagyon nehezen tudtak biztonságosan megérkezni a víz alatti sziklák miatt. Ám a kereskedelem miatt kulcsfontosságú volt a tengeri közlekedés, így a közeli Pharosz szigetén építettek egy világítótornyot Knidoszi Szósztratosz, a kor neves építészének tervei alapján a biztonságosabb megközelítés érdekében.
Némelyik csodának az emléke mára annyira elhomályosult, hogy azt sem tudjuk kideríteni, hol csilloghattak. Az "Ismeretlen Görög" listáján szerepel a hérakleiai színház, de hát ilyen nevű város több is volt, vagy Luna temploma – de hol? Nyilvánvaló műszaki mítosz Bellerophón vasból kovácsolt szmürnai szobra, amely erős mágnesek erőterében lebegett volna a kis-ázsiai városban. Ennyit megannyi "nyolcadik" csodáról, csak amúgy szemezgetve a csodalisták említette építmények és szobrok között. A ókori világ 7 csodájának tartjuk manapság: Név Építésének időpontja Földrajzi elhelyezkedés Pusztulásának ideje Pusztulásának oka Kép A gízai piramisok I. 2550 Egyiptom – Szemiramisz függőkertje I. 600 Babilon I. 1. század földrengés Az epheszoszi Artemisz-templom I. 550 Lüdia, Törökország I. 356 tűz Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra I. 435 Olümpia, Görögország 5 – 6. század A halikarnasszoszi mauzóleum I. 351 Bodrum, Törökország 1494 A rodoszi kolosszus I. 292 – 280 Rodosz, Görögország I. 224 A pharoszi világítótorony I.