A beteg ember fokozottan érzékeny és sérülékeny. Gyakran érzi úgy - joggal vagy ok nélkül -, hogy az őt ellátó egészségügyi személyzet nem megfelelő hangon szól hozzá, nem kap elég törődést, figyelmet, nem informálják kellőképpen egészségi állapotáról: vagyis sérülnek betegjogai. Csaknem másfél évtizeddel ezelőtt éppen az ilyen, betegeket érintő és helyben is könnyen orvosolható panaszok kivizsgálására és elintézésére hozták létre a betegjogi képviselet intézményét. OMIII - Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet. Az ott dolgozó felkészült, elkötelezett betegjogi képviselők segítenek a betegek eligazodásában, vitás ügyeik rendezésében - egy szóval megkönnyítik a kommunikációt a beteg és az egészségügyi intézmény között. A betegjogi képviselők eredetileg a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány égisze alatt végezték tevékenységüket, majd annak megszűnése után a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal lett a "gazdájuk. " Valóban, ez év január 1-től következett be ez a változás - mondja Pósfai Gábor, a hivatal főigazgatója.
A betegjogi képviselő jogosult: az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni, a vonatkozó iratokba betekinteni, a dolgozókhoz kérdést intézni. A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, valamint a beteg személyes adatait bizalmasan kezelni. A betegjogi képviselő a külön jogszabály szerinti szervezet keretei között látja el feladatait. Nem állhat jogviszonyban azzal az egészségügyi szolgáltatóval, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt. Az egészségügyi szolgáltató biztosítja, hogy a kezelendő betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személyt, illetve személyeket és elérési módjukat megismerhessék. Ha például egy páciensnek nem az indokolt fogát húzzák ki, vagy ha valaki úgy érzi, orvosi mulasztás miatt hunyt el egy hozzátartozója, ilyenkor szakértői vizsgálatot kezdeményezhetek az ügyben, segítve a probléma tisztázását – mondja Kristóf Péter hozzátéve, hogy a példaként említett esetek szerencsére ritkán fordulnak elő.
Az egyik, a mindennapok témájaként talán leggyakrabban előkerülő betegjog a tájékoztatáshoz való jog. A betegnek joga van ahhoz, hogy megismerje saját egészségi állapotát, a javasolt vizsgálati és kezelési módszereket valamint azok előnyeit, hátrányait, kockázatait és alternatíváit, az ellátás és terápia folyamatát és várható eredményeit, a javasolt életmódot. Információk a betegnek A tájékoztatás az ellátott személyt akkor is megilleti, ha egyébként nem szükséges az adott kezelésbe beleegyeznie, vagy 16. életévét betöltötte és képes kapcsolatot teremteni környezetével. Tehát nem feltétele a felvilágosításnak sem a cselekvőképesség, sem a tiszta tudat vagy ép elmeállapot. Az információkat olyan módon kell az érintett tudtára adni, hogy az számára érthető legyen, így figyelembe kell venni a beteg, vagy a hozzátartozó életkorát, iskolázottságát, lelkiállapotát, arra vonatkozó kívánságát, hogy miről szeretne, illetve miről nem kíván információt kapni. A páciensnek joga van az őt ellátó személyek nevét, szakképesítését és beosztását megismerni.