A járvány nyomán kialakult helyzetben rendkívüli intézkedések sorát vezették be. Ennek következtében lehetőség nyílt arra is, hogy a jogi képviselő nélkül bíróság elé álló magánszemélyek munkajogi igényeiket az előírt nyomtatványok alkalmazása nélkül érvényesítsék. A látszólagos könnyítésnek azonban nem csak előnye, de hátránya is van. Leírjuk, mit jelent ez. A koronavírus okozta vészhelyzet miatt elrendelt korlátozó intézkedések a vállalkozásokat nehéz helyzetbe hozták. A munkavállalók a hirtelen kialakult helyzetben olyan intézkedéseket is választhatnak, amelyek a munkajog szabályaival nem egyeztethetőek össze. A vészhelyzet idejére a Kormány lehetővé teszi, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek az előírt nyomtatványok alkalmazása nélkül érvényesítsék munkajogi igényüket bíróság előtt. Ez azt jelenti, hogy munkaügyi pert most egyszerűbb feltételek között lehet indítani. A nyomtatvány kitöltése egyébként közel sem könnyű. Ráadásul jelenleg nem elérhetőek a bíróság ügyféltámogató ügyfélszolgálatai sem, amelyek segítséget nyújthatnának a jogkeresőknek.
Milyen ügyekben érdemes pert indítani? A munkavállalók kezdeményezése alapján indított munkaügyi perek többsége a munkabérrel és a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosak. A munkáltatóknál tipikus hiba, hogy nem fizetik meg a munkavállalót megillető munkabért (pl. túlórát, pótlékokat); hogy kicsúsznak a próbaidőből, mégis azonnali hatállyal indokolás nélkül szüntetik meg a munkaviszonyt; vagy jogszerű indok nélkül szüntetik meg a munkaviszonyt rendes felmondással. Ilyen esetekben jó eséllyel pereskedik a munkavállaló. Újabb trend a munkaügyi perekben, hogy a munkavállalók a személyes adataik kezelésének jogellenessége miatt is pert indítanak. Előfordul, hogy más jogellenesség nem állapítható meg, sőt maga a munkavállaló járt el jogszerűtlenül a munkáltatóval szemben, az adatkezelés jogszerűtlensége miatt mégis felelősséggel tartozik a munkáltató, akár sérelemdíjat is fizetnie kell. Mit követelhet egy munkaügyi perben a munkavállaló? 2012-ben jelentős változáson esett át a munkajogi szabályozás a munkavállaló hátrányára abból a szempontból, hogy milyen kompenzációt követelhet a munkavállaló a munkáltatótól jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén.
A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon! Munkajog, közszféra munkajoga Munkaviszony, munkaszerződés Munkaügyi per A munkaidő A munka díjazása A közszféra munkajoga A közalkalmazotti jogviszony Közszolgálati jog – köztisztviselői jogviszony Közszolgálati jog – kormányzati szolgálati jogviszony Közszolgálati jogvita Munkajogi audit A munkajogi igény bíróság előtti érvényesítésének joga Alaptörvényben biztosított alkotmányos alapjog. Mind a munkavállaló mind a munkáltató a munkaviszonyból, a Munka törvénykönyvéből, illetve a kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. A munkaügyi perben elsőfokon a megyei szinten működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el. A munkaügyi perek közé 2018. január 1-jétől kizárólag az alábbi jogviszonyokból származó munkaügyi igények érvényesítése tartozik. munkaviszonyból (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. )
A munkaügyi perekre különösen igaz az, hogy a perindítás oka gyakran érzelmi alapú, bármelyik fél is indítja a pert, akár történt tényleges jogsérelem, akár nem. De vajon érdemes egyáltalán pereskedni? Milyen költségei vannak egy pernek? Meddig tart? Milyen esélyeink vannak? Mit nyerhetünk vele? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe kétrészes cikksorozatunkban. Hol indíthatunk munkaügyi pert? A munkaügyi jogviták rendezése általában munkaügyi perrel történik, kivételesen a munkáltató fizetési felszólítással is érvényesítheti az igényét, de erről majd a következő cikkünkben írunk részletesen. Munkaviszonyból származó pénzkövetelés esetén elvileg nemcsak peres eljárást indíthat a munkavállaló, hanem fizetési meghagyással is érvényesítheti a követelését, ami egy közjegyző előtt indított eljárás. Ha a munkáltató nem vitatja a követelést, ez egy gyorsan lezáruló, egyszerű eljárást jelent. Ha azonban vitatja, akkor ebből az eljárásból ugyanúgy per lesz, mintha eleve bíróság előtt indult volna. Fizetési meghagyással nem lehet azonban pénzkövetelést érvényesítni akkor, ha a per tárgya a munkaviszony keletkezése, módosítása, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény, ezért a fizetési meghagyás munkaügyi vitákban nagyon ritka.
A bírosági peres eljárást elindító nyomtatványok alapvetően tartalmazzák azokat a témaköröket, amelyeket meg kell válaszolni a perindítás során. Ha esetleg valamely tárgykör nem került részletesen kifejtésre, akkor a bíróság a keresetlevelet és azzal együtt a perindítást visszautasíthatja, ha nem sikerül az előírt hiányt pótolni. Ha a magánszemély a jogi képviselő nélkül indította el a peres eljárást, akkor előfordulhat, hogy az által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza azokat a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, amelyeket a Polgári Perrendtartás előír. Ebben az esetben a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a magánszemély által benyújtott keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie. A bíróságnak részletes, a magánszemély jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ha a részletes hiánypótlás, jogi kioktatás ellenére sem sikerül a keresetlevelet megfelelően benyújtania, akkor eredménytelensége esetén a perindítási beadványa visszautasításra kerül.
A nyertes ajánlattevő "A" cég lett. Az ajánlatkérő második helyezettként hirdette ki "B" céget. A Döntőbizottság jogerős határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési jogsértést követett el, mert a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. A Döntőbizottság határozata ellen közigazgatási per nem indult. [36] A "B" cég, mint a polgári peres eljárás felperese ezek után keresetet terjesztett elő a felmerült tényleges kára és elmaradt haszna megtérítése iránt. A Kúria VII. Gfv. 30. 220/2013/4. ítéletében a tényleges kár jogalapja tekintetében helyt adott a keresetnek, ugyanakkor az elmaradt haszon iránti kereseti kérelmet elutasította. A bíróság ítéletében kifejtette, hogy "[a] felperesnek mindehhez azt kellett volna tudni bizonyítania, hogy ha nem történik jogszabálysértés, akkor az I. r. alperes [1] a felperes ajánlatát nyilvánítja ki győztesnek és így vele kötötte volna meg a szerződést. A jelen per tényállása alapján ezt minden kétséget kizáróan, ítéleti bizonyossággal megállapítani nem lehetett.