A tragédia nemcsak a szovjet beavatkozás számára teremtett hálás ürügyet, de egyszersmind a megtorló, majd konszolidálódó Kádár-rendszer legitimációs érvéül is szolgált. Miközben a pártházból kihurcolkodtak az ostrom után ott megtelepedő hajléktalanok, s a világsajtóban megjelent képek nyomán megindult az ostromlók azonosítása (lásd ehhez Gábor Pál filmrendező téves azonosításának esetét! ) és begyűjtése, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megemlékezései egyik fő színhelyévé avatta a Köztársaság teret. Kiégett teherautó, alatta egy összeéget holttesttel. Az első nagygyűlésre még 1957 kora tavaszán került sor, s itt az újra pesti első titkárként (is) dolgozó Marosán György az alábbiakat mondta: "Nézzetek ezekre a falakra, mint a nyitott sebre, amelyből csurgott a vér! E falaknál mészárolták le a kommunistákat. Szentté válik ez a hely, ide kell majd zarándokolniuk még sok-sok évig az embereknek, de különösen a kommunistáknak, hogy el ne felejtsék a gyalázatot. " S valóban, az ostrom első évfordulóján újabb gyűlést s emléktábla-avatást tartott a Köztársaság téri pártház előtt az MSZMP, s ismét csak Marosán némiképp hatásvadász szavait hallgathatták a megjelentek: "Azért gyűltünk egybe, hogy megfogadjuk, ha kell, tűzzel-vassal, ha kell, vérünk ontásával is megakadályozzuk, hogy október 23-a szégyene, október 30-a gyalázata még egyszer megismétlődjék!
Valaki vagy valakik azonban bedobták a Köztársaság téren még az esti órákig ott tartózkodó tömeg közé a "hírt": az ávósok elbújtak, a pártházból titkos alagút vezet a Köztársaság tér alatti bunkerba. Akkoriban még élt a közkeletű mese az emberek fejében, hogyan másztak elő a föld mélyéből a német katonák Kőbányán, akkoriban kezdődött a metró építése, és persze a kommunista államhatalomról is minden démonit el tudott képzelni a feldühödött tömeg. Mindebből a masszából keletkezhetett, hogy az ÁVH-sok az előző napok során túszul ejtett foglyaikkal ott rejtőzködnek a tér alatt. (Ezzel szemben Rainer M. János, az 1956-os Intézet igazgatója szerint a szóbeszéd a bunkerről és az oda zárt fiatal felkelőkről már napokkal előbb megjelent a téren, sőt talán ez volt a csata elsődleges kiváltó oka. ) Hatalmas ásatások kezdődtek a téren Eleinte csak kéziszerszámokkal, később még napokig erőgépekkel túrták a tér különböző pontjait. Egyes gödrökkel tíz méter mélyre is hatoltak, de semmit nem találtak.
A tűzben egy ember életét vesztette, többen megsérültek. A tüzet az esti órákban sikerült eloltani. ÁSZ-vizsgálat a volt MSZP-székház eladása ügyében Többszáz millió forintos kárt okozott a kincstárnak a Köztársaság tér 27. számú épület eladása - állítja a Fidesz. Az ellenzéki párt ezért ÁSz-vizsgálatot kér a volt MSZP-székház és a mellette álló, szóban forgó ingatlan eladása ügyében. Veres ingatlan eladásról döntött Veres János pénzügyminiszter döntött a fővárosi MSZP-székházzal szomszédos állami tulajdonú ingatlan eladásáról, a Köztársaság tér 27-es szám alatti épület a szocialistákhoz közel álló Horizont Zrt. tulajdonába került, majd a cég továbbadta egy külföldi társaságnak. Bombát ástak ki a Köztársaság téren A Köztársaság téren robbantották fel azt a második világháborús repeszromboló gránátot, amelyet délben fordítottak ki a földből a négyes metró építői. A robbanószerkezetet nem lehetett elszállítani a helyszínről. Meglepett bankdolgozókhoz költözött Gyurcsány Egy budai üzleti központba költözik két héten belül az MSZP teljes vezérkara, tagozatai és elemzői a rosszemlékű Köztársaság térről.
A VIII. kerületben található Orczy-kert a főváros egyik legrégebbi parkja, amely kis tavával több mint két évszázada töretlen népszerűségnek örvend a kirándulni, kikapcsolódni vágyó pesti polgárok körében, emellett itt található a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületegyüttese is. Az Orczy-kertnek otthont adó földterületet Orczy Lőrinc báró, magyar főispán, tábornok és költő vásárolta meg 1783-ban, aki korábban számtalan csatában tüntette ki magát; bátorságáért és hű szolgálatáért Mária Terézia is elismerő figyelemre méltatta. Leszerelése után polgári pályán folytatta hazája szolgálatát, Abaúj vármegye főispánjaként működött, mígnem az 1780-as években életkora miatt lemondott tisztségéről. Nyugdíjas éveit Pesten, illetve Tarnaörsön töltötte, a későbbi Orczy-park ligetes, nádasos területe pedig ideális vadászterületnek tűnt a visszavonult államférfinek, amihez még messzire sem kellett utaznia. A park kialakítását fia, a császári és királyi kamarásként, illetve szintén főispánként szolgáló Orczy László kezdte el: célja egy aprólékosan megtervezett, hatalmas angolkert kialakítása volt, amihez 1794-től 300 ezer facsemetét ültettek el.