Önök küldték 2021. 12. 01. Kovács Attila National Geographic Magyarország Az 1833-ban üzembe helyezett hortobágyi Kilenclyukú híd Magyarország leghosszabb kőhídja, amely korunkban is aktív közlekedési kapcsolatot jelent a 167 km hosszú Hortobágy folyó két partja között közlekedők számára.
Meglepő felfedezést tettek a Magyarország és Szlovákia között épülő új határhíd földmunkái során: Ipolyhídvég községnél a folyóparti vastag szemétfeltöltés alól szinte teljes épségben került elő egy régi kőhíd első nyílása. A hídrom nemcsak ritka és értékes közlekedéstörténeti emlék, hanem történelmi idők tanúja is: hajtottak rajta csordát, volt trianoni határhíd, látta a második világháború csatáit. Hortobágyi kilenclyukú hidayah. Igazán kár, hogy nem maradhat meg. A szlovákiai Ipolyhídvég és a magyarországi Drégelypalánk lakói több mint 70 éve várnak a második világháború végén felrobbantott Ipoly-híd újjáépítésére, hogy a két szemközti falu lakóinak ne kelljen húsz kilométeres kerülőt tenni Ipolyság felé, ha át akarnak menni egymáshoz. Ez a régi álom nemsokára teljesül, mert egy 2019-es államközi megállapodás nyomán megindult a híd építése, de a munkálatok hoztak egy egészen váratlan felfedezést: az ipolyhídvégi oldalon a folyópartot borító szemétfeltöltés és bozót alól előkerült az egykori kőhíd szélső íve. Mégpedig szinte teljes épségben, még az eredeti, szabálytalan kőből rakott útburkolat is megmaradt a tetején.
A Hortobágyi csárda és a Kilenclyukú híd Oktatás Adatok exportálása:
A megmaradt íven látszik, hogy vaskapcsokkal erősítették meg. Az ipolyhídvégi hídfő és az ártéri első nyílás most felfedezett maradványa (fotó: Zsuppán András / Válasz Online) Hídvég és Drégelypalánk ma a világvége, elfelejtett peremvidék két ország határán, de valaha fontos országút vezetett itt át a folyón, amely összekötötte az északi, felföldi területeket Váccal és Pesttel. Ez az út Drégelypalánk mellett találkozott a mai 2-es út elődjével, amely az ország közepe felé teremtett kapcsolatot, északra pedig továbbment Ipolyság felé. Főként ezért építettek az oszmánok Drégely középkori váracskájának elfoglalása után a romos, elavult hegyi erődítmény helyett egy nagy palánkvárat a lapályon, a két országút kereszteződésében. Az Ipolyon mindig állt itt híd: erre utal a település ősi neve (1252-ben említik először), és egy Drégely várát ábrázoló 1617-es metszeten is látszik a két települést, Palánkot és Hídvéget a lápos ártéren át összekötő hosszú fahíd. Hortobágyi kilenclyukú hip hop. Az áradások az ilyen hidakat pár évente elsodorták, ezért nagy előrelépést jelentett, amikor valamikor a 19. század első felében felépült a klasszicista kőhíd, amely egy 1852-es kataszteri térképen már látható, és egészen 1944-ig szolgálta a közlekedést.
Korán reggel tizenhat kerékpáros fiatalember jött át Drégelypalánkára, nemzetiszínű zászlókért és kokárdákért. Az útlevelüket már nem kérte senki. A csehek azzal voltak elfoglalva, hogy a környék minden vagyonát, értéket, elmozdítható ingóságát teheautókra rakják és mentsék azt, ami menthető. Az óriási cseh kaszárnyában már csak egy-két finánc lézeng: a katonák a »csomagolással« vannak elfoglalva. " A hidat tehát nem robbantották fel, sőt november 8-án már ezen át vonult be a magyar hadsereg az első bécsi döntés után visszakapott felvidéki területekre. Az átadás-átvétel rendezetten és békésen zajlott, reggel 9-kor három csehszlovák parlamenter érkezett gépkocsin a faluba, akik a hídnál várták a magyar csapatokat. Miért pont kilenclyukú? – A Hortobágyi Kilenclyukú híd legendája második oldal. Mindkét oldalon nagy tömeg gyűlt össze, Ipolyhídvégen fellobogózták a házakat, és a hídtól száz méterre zászlókkal díszített díszkaput állították. Ünnepélyesen kiásták a csehszlovák határkövet, majd 11-kor a magyar erők átvonultak a hídon. A híd romjai egy 1965-ös légi felvételen, ekkor még mindkét hídfő és a két mederpillér is megvolt, de a következő évtizedben a magyar oldali romokat elbontották.
A híd építése nem zajlott teljesen simán, és eseménytelenül sem. Már rögtön 1827 decemberében a királyi kamara felfüggesztette a hídépítést, és felszólította Debrecen városát a tervek módosítására, mert úgy ítélte meg, az átfolyási szelvényt növelni kell. A továbbépítésről szóló engedély 1828 augusztusában érkezett meg, váltóforinttal együtt, ami a kamara hozzájárulása volt a hídhoz. Tudod, hogy miért épült meg a hortobágyi kilenclyukú híd?. 1831-ben elkezdődött a boltozatok építése, de kiderült, hogy a helyi homok alkalmatlan a célra, valamint az építőmester és a kőfaragók között elmérgesedett a viszony, így a faragott kő megérkezése is csúszottTokajból várásoltak követ, de a tokaji kő elszállítása szerencsétlenül alakult, ugyanis a kővel megpakolt hajó még a tokaji kikötőben elsüllyedt. Majd még 1833 tavaszán elkezdték a kocsipálya kövezését, de a munkát nem megfelelően végezték, így azt fel kellett bontani. Nagy nehezen 1833. június 24-re elkészült a legendás Kilenclyukú híd, ami azóta már egy felújításon is átesett, ami az eredeti építésnél gördülékenyebben alakult!
Tixa // Tudomány és Technika Háza
A mai Tudomány és Technika Házának otthont adó zsinagógát a kecskeméti zsidó felekezet építtette 1864 és 1868 között. Kecskemét egyik kulturális központja eredetileg neológ zsinagógaként funkcionált a zsidóság 1740-es évekbeli betelepedésekor. A hívek számának növekedésével azonban felmerült az igény egy új épület iránt, így az 1860-aas években elkészítették az erre vonatkozó terveket, néhány éven belül pedig a kivitelezéssel is végeztek. Az akkori öntöttvas, és festett oszlopokat már csak képeken láthatjuk viszont, az 1911-es földrengés után ugyanis ezek az elemek elvesztek. A romantikus stílusú épületet ma a Tudomány és Technika Házaként ismerik, amely Michelangelo 15 híres szobrának gipszmásolatával fogadja a látogatókat. Nézze meg a Tudomány és Technika Házat! Mozgassa a képet az egérrel (mobilon az ujjával). A nyilakra kattintva új helyszínre jut. Iratkozzon fel értesítéseinkre, hogy ne maradjon le a fürdőkkel és Kecskemét látnivalóival kapcsolatos legfontosabb információkról! Kattintson az alábbi gombra...
Tudomány és Technika Háza (az egykori zsinagóga) A "mózes vallásúak", egészen 1746-ig, hivatalosan még ideiglenesen sem tartózkodhattak Kecskeméten. A korlátozás ellenére folyamatosan nőtt a létszámuk, ami talán leginkább annak volt köszönhető, hogy többségük főleg kereskedelemmel (bőrrel) foglalkozott. Az 1801-ben alakult hitközség korábbi, lakóházból kialakított imaterme helyett s a tilalmak ellenére 1818-ban épült fel az első 252 székhelyes klasszicizáló zsinagógájuk, amely még ma is látható a most tárgyalandó emlékünk közelében. (A tervezője talán Fischer Ágoston lehetett. ) Az 1850-es évek végére azonban olyannyira megnőtt a kecskeméti izraeliták létszáma (1857-ben 1211-en, 1868-ban már 1424-en voltak), hogy egy nagyobb, 600 imaszékes zsinagóga megépítését tűzték ki célul Fischmann Simon Henrik főrabbi (Fényes Adolf festőművész édesapja) kezdeményezésére. Először Wechselmann Ignácot, a pesti nagyzsinagóga kivitelező építészét kérték fel 1861–62-ben. Miután ez nem elégítette ki a hitközség igényeit, 1863-ban a neves pesti építészcsalád egyik képviselőjét, ifj.
Népszerű úticélok még a régióban: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Baja, Bugac, Kalocsa, Makó, Ópusztaszer, Orosháza, Akasztó, Bácsalmás, Battonya, Békés
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) "sütik": Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg. Analitikai vagy teljesítményfigyelő "sütik": Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a "sütikkel" biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika) Funkcionális "sütik": E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások.
Látnivalók a környéken Városháza Kecskemét A kecskeméti Városháza a város főterén, a Kossuth tér 1. szám alatt található. 1893 és 1897 között épült, szecessziós stílusban. Tervezője Lechner Ödön és Pártos Gyula. Nagytemplom A kecskeméti Urunk mennybemenetele társ-székesegyház (közismert nevén nagytemplom) 1993 óta a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye társ-székesegyháza, a város és a Kiskunság legnagyobb temploma. 1774 és 1... Cifra Palota A Cifra Palota egy kecskeméti szecessziós épület, volt bérház, jelenleg képtárként és múzeumként üzemel. Kecskeméti Vadaskert A Kecskeméti Vadaskert, területileg az ország legkisebb állatkertje. Az intézmény létesítése az I. Vadászati Világkiállítással kapcsolódik össze, amelyet a fővárosban rendeztek ugyan, de az ott bemuta... Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely 15000 múzeális érték, csigacsont, népi, gyári játékok. A mozaikrejtvény játék Francois Boucher műalkotás alapján nyomtatott metszet. Cserépsíp gyűjtemény - román-magyar fazekas mesterek munkája.
Látnivalók a környéken Diósgyőri vár Miskolc Miskolc belvárosától mintegy 8 kilométerre, a Bükk hegység lábánál, gyönyörű természeti környezetben található a Diósgyőri vár, melyet rangos hely illet meg Magyarország műemlékei között. Avalon Park Az Avalon Park Miskolctapolcán, a Bükk szívében felépült családi szórakoztató és élmény park. Herman Ottó Múzeum Kiállítási Épülete Az épület 1899-től múzeum, magja valószínűleg a XV. században épült. Mai arculatát több átépítés és bővítés során nyerte el. Állandó része Szász Endre hagytékának bemutatása. További látnivalók Zorall koncert án 19:30 óra Ady Endre Művelődési Ház További programok