Bárdos Lajos Általános Iskola 2020 Dunakeszi, Iskola sétány 18. Tel. : 27 341-204, 27 391-109 8301 Tapolca, Úttörő u. 1/5. : 87 510-242 Lágymányosi Két Tanítási Nyelvű Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium 1117 Budapest, Baranyai utca 16/18. : 3-810-662 Fax: 3-851-788 Bárdos Lajos Általános és Művészeti Iskola 4900 Fehérgyarmat, Bajcsy Zs. út 15. : 44 361-377 ÁAMIPSZ Bárdos Lajos Tagiskola 3400 Mezőkövesd, Hősök tere 14. : 49 411-091 7500 Nagyatád, Baross Gábor u. 4. : 82 553-616 Bárdos Lajos Művészeti Iskola - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 5400 Mezőtúr, Bajcsy Zs. út 39/a Tel. és fax: 56 350-899, 56 351-951 4200 Hajdúszoboszló, Arany János u. 2. : 52 557-495 Fax: 52 557-491 Pécsi Tudományegyetem Bárdos Lajos Zeneiskolai Tanárképző Szak 7621 Pécs, Mátyás király u. 15. Igazgató: Vida Lóránt Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium 1074 Budapest, Alsóerdősor u. 14-16. : 3427-773 Az oktatási intézmények átszervezésekor alapvető szempont volt, hogy központi és európai uniós fejlesztési támogatás elnyerésére alkalmas intézmény jöjjön létre, mivel a jövőben nagyobb méretű fejlesztési beruházásokra csak azoknak a fenntartóknak lesz lehetőségük, amelyek vállalják az intézményeik integrált szervezeti formában, társulás keretében történő működtetését.
Az intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szervként látja el a pénzügyi-gazdasági tevékenységét gazdasági csoport létrehozásával. A gazdasági szervezet élén gazdasági vezető áll. A közoktatásban bekövetkezett kedvezőtlen változások - a tanulólétszám csökkenése, a normatív finanszírozás átalakulása, a működési bevételek csökkenése, a pedagógusok kötelező óraszámának növekedése - miatti hátrányok kiküszöbölése, valamint a fejlesztési források elnyerésének lehetősége indokolttá tette a városi közoktatási struktúra felülvizsgálatát. Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2007. július 1-jei hatállyal az Egyesített Óvoda, az Árpád Fejedelem Általános Iskola, a Babay József Általános Iskola, a Bárdos Lajos Általános Iskola és a Városi Zeneiskola integrációjával, annak jogutódjaként létrehozta a Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat (Nagyatádi Közoktatási Intézmény) elnevezésű közös igazgatású közoktatási intézményt. Az intézményi átszervezés célja az volt, hogy olyan intézmény kerüljön létrehozásra, ahol az eddigi magas színvonalú szakmai munka folytatható, a kialakított szakmai folyamatok továbbvihetők, fejleszthetők, továbbá a szervezeti intézkedések és a strukturális reformok az intézményrendszer jelenleginél takarékosabb és hatékonyabb működését eredményezze.
Kor szerinti összetétel alapján inkább a több éve pályán lévő, gyakorlott pedagógusok vannak nagyobb arányban, de szerencsére a fiatal kollégák révén biztosított az utánpótlás is. Szakos ellátottságunk 100%-os. Tanulóink már az első osztálytól. osztálytól két nyelv (angol, német) közül választhatnak, amelyeket csoportbontásban tanulnak. Szintén csoportbontásban tanítjuk az informatikát, ill. a magas létszámú osztályainkban a magyar nyelv és irodalmat, valamint a matematikát. Tárgyi feltételeink megfelelőek. Iskolánk épülete felújítása hosszú idő után 2019-ben elkezdődött a tetőszigeteléssel és a földszinti öltözők, vizesblokkok felújításával, amit a nyílászárók részleges cseréje követ. Iskolánk udvara elegendő játszóhelyet biztosít a közel 400 tanuló számára, udvari sportpályáink, fűvel borított játszóterünk lehetőséget biztosítanak a szabadidő egészséges, kulturált környezetben való eltöltésére. Iskolánkat minden évben fejlesztjük külső támogatóinknak köszönhetően, így vállhatott valóra az udvari mászórendszer, ivókút felállítása, öltözőszekrények, nyitható padok, szabadtéri fitneszezközök biztosítása, szabadidős tér kialakítása.
Tehát, ha több szabadságba is kerül a munkavégzés alóli mentesülés ezeken a napokon, később következnie kell olyan munkanapoknak, amikor a munkavállalót arányosan kevesebb munkára osztják be. Így végül is a munkától távol töltött időben nem lesz különbség. Végül, még egy jellegzetességről kell szólni. Már több bejegyzésben kiemeltem, hogy az új törvény általában megengedi, hogy szabályaitól a felek kollektív szerződésben eltérjenek, akár a munkavállaló előnyére, akár hátrányára. Nincs ez másként a rendes szabadság esetén sem. A rendes szabadság pénzbeli megváltására és órákban való elszámolására vonatkozó szabályok kivételével így a rendes szabadság kiadását kollektív szerződés a fentiekhez képest eltérően, akár a munkavállaló hátrányára is meghatározhatja.
Újdonság, hogy a felek megállapodása alapján a 20 nap alapszabadság és az életkor alapján járó pótszabadság egyharmadát a következő év végéig is kiadhatja a munkáltató. Így ha a munkavállaló hosszabb tartamú távollétet tervez, a felek megállapodhatnak abban, hogy a szabadságot erre a különleges alkalomra tartalékolják. A szabadság felaprózódása ellen született az a szabály, amely szerint csak a munkavállaló beleegyezésével lehet a szabadságot úgy kiadni, hogy ne legyen egy legalább 14 napos összefüggő pihenés az év során. Talán a legfontosabb változás, hogy az új törvény szerint a rendes szabadságot nem napokban, hanem órákban kell elszámolni. Azaz, egy nap szabadság 8 óra munkavégzés alól mentesít. Ha a munkavállaló munkaidő-beosztása egyenlőtlen, és ezért bizonyos napokon 8 óránál többet, máskor ennél kevesebbet dolgozik, ezt a szabadság kiadásánál is figyelembe kell venni. Például, ha a munkavállaló hétfőn és kedden kap szabadságot, amikor 4-4 óra munkára volt beosztva, ez számára nem két, hanem egy nap szabadságot fog jelenteni.
(9) A (3) bekezdés a) pontja, illetve a (6) bekezdés alkalmazásakor kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. (10) A rendes szabadság esedékesség évében nem teljes mértékben történő kiadása esetén a munkáltató nem hivatkozhat a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve a kivételesen fontos gazdasági érdek fennállására, ha az esedékesség évéből még fennmaradó időtartamban a rendes szabadságot - a (8) bekezdés szerinti, működési körét érintő ok következményei orvoslása mellett, illetve a (9) bekezdés szerinti gazdasági érdeke sérelme nélkül - kiadhatta volna. (11) A 11. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a) a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el; b) a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik.
Ilyenkor érdemes egyúttal ütemezni az áthozat lehető legrövidebb időn belül történő kifuttatását. A tény és szám adatokkal, gazdasági eseményekkel, valós alapokon nyugvó számításokkal tud a munkáltató munkaügyi ellenőrzés során objektív módon érvelni, munkáltatói jogainak célszerűen érvényt szerezni. A munkaügyi ellenőrzések gyakorlatában, ha rendszeresen és a munkavállalók szignifikáns részénél megtörténik a szabadságok átvitele a következő évre, úgy kellő indok hiányában azt a hatóság úgy tekinti, hogy a munkáltató rendes üzletmenete részévé tette a szabadságok ki nem adását és ezzel valójában a munkaerő hiányát próbálja kezelni, ahelyett hogy a foglalkoztatottak létszámát bővítené. A szabadság tárgyévben történő ki nem adása kapcsán a munkáltató által előadott oknak meg kell felelnie a tényállás rendkívüliség követelményének. Tipikusan nem felel meg a tényállás rendkívüliség követelményének a szezonálisan visszatérő indok, az előre kalkulálható körülmények, események, illetve semmilyen a munkáltató érdekkörén belüli ok. Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó BDO Magyarország
Ha tehát - példának okáért - a munkavállaló munkaviszonya felmondás folytán a hónap 15. napján megszűnt, s a folyó évre ki nem vett szabadság arányos részeként három nap szabadságát pénzben megváltottak, a munkaviszony megszűnésének időpontja változatlanul a hó 15-e és nem 18-a.