Rákóczi Ferenc elfogadta a Brezánba érkező felső-Tisza-vidéki lázadó nép követeinek ajánlatát, s a mozgalom élére állt. 1703 tavaszán kiadta a brezáni kiáltványt, melyben a nemesekhez szólt, ám azok nem voltak hajlandóak együttműködni a parasztsággal, mert a nemesség a mozgalomban parasztlázadást látott, s szétverték a felkelőket. Rákóczi azonban intézkedéseivel enyhíteni próbálta az ellentéteket. A Rákóczi Szabadságharc 1703-1711 - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Kiadta a vetési pátens t, melyben a hadba lépő katonáknak és családtagjaiknak az állami és földesúri szolgáltatások alól mentességet ígért. A gyalui pátens ben pedig tiltotta a nemesség, a kastélyok elleni fellépéseket, és erősítette a fegyelmet a hadirendtartás kiadásával. Ezek hatására a nemesség zöme csatlakozott a mozgalomhoz. A kuruc csapatok gyorsan elfoglalták a Felvidéket, a Tiszántúlt és a Duna-Tisza-közét. A szabadságharc sorsa azonban nem itthon, hanem 1704 nyarán Höchstadtnál dőlt el, ahol a francia csapatok vereséget szenvedtek az osztrák és angol csapatoktól. Így a szabadságharc célja már csak a rendi jogok biztosítása lehetett, a függetlenség nem.
Kikiáltották a Habsburg-ház trónfosztását, és kimondták a nemesekre is kiterjedő adózást. A küzdelem azonban túljutott a csúcspontján. Az 1708-as trencséni kuruc csatavesztés után az egyre növekvő császári hadak újabb és újabb területeket foglaltak el. A sárospatakii országgyűlés hiába ígért hajdúszabadságot a jobbágykatonáknak, a kuruc hadak bomlásnak indultak. 1710-re a szabadságharc a kiindulási területére szorult vissza. A fejedelem az orosz cárral, I. Péterrel akart szövetséget kötni, ezért 1711 februárjában Lengyelországba utazott. Rákóczi szabadságharc tétel. A főhatalmat Rákóczi távollétében Károlyi Sándor kapta, őt kereste meg Pálffy János császári főgenerális. Tárgyalásaik április végére a szatmári békéhez vezettek. A béke a harcban részt vevőknek amnesztiát ígért. A rendek visszanyerték kiváltságaikat, a protestánsok a vallásszabadságot. A birodalom egysége is sértetlen maradt, nem állították vissza a szabad királyválasztás és az ellenállás jogát. Rákóczi, bár kegyelmet kapott, nem fogadta el azt. Nem volt hajlandó felesküdni a császárra, emellett ragaszkodott erdélyi fejedelmi címéhez is.
Előzmények – törökök kiűzése Az 1680-as évek végére Európa hatalmai közös elhatározásra a jutottak a török kiűzését illetően, belátták, hogy szükséges egy egyesült európai hadsereg, mely képes lehet egy ilyen horderejű támadásra. A kiűzés sürgősségét bizonyította, h. 1683-ban Kara Musztafa vezetésével a Bécs ostromára indult, kb. 100 ezer főnyi sereggel nagy túlerőben voltak a várvédőkkel szemben és körülzárták a várat. I. Lipót azonban szövetségeseket szerzett Sobieski János (lengyel király) és Lotharingiai Károly herceg személyében. Az ő segítségükkel a császári sereg ellentámadásba ment át és még Esztergomot is visszafoglalták. A Rákóczi-szabadságharc nemzetközi háttere és főbb eseményei érettségi tétel - Érettségi.eu. 1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére megalakul a Szent Liga törökellenes koalíció, melynek tagjai: Velence, Lengyelország, Habsburg birodalom oroszok: Nagy Péter 1686-tól: Fekete-tenger partján van problémája A felszabadító háborúk 3 hadszíntéren folytak: Magyarország: volt a legfontosabb hadszíntér. 1685-ben Érsekújvárt visszafoglalja Lotharingiai Károly és Bádeni Lajos Kelet-Lengyelország: Sobieski János vezetésével Velence: görög-dalmát partoknál hadiflottájával támad 1686 – júliusától-szeptemberéig folyt a véres küzdelem Buda bevételéért óriási keresztény sereg (délről Miksa Emánuel bajor választófejedelem, északról Lotharingiai Károly vezetésével) támad a török ellen szept.
11 órakor ünnepélyes keretek között megnyílik a "Pro patria et libertate" II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704-2019 című vándorkiállítás. A nap folyamán lehetőség lesz megismerkedni a kuruc kor fegyvereivel, a gyerekek kézműves foglalkozásokon játékkatonát festhetnek, pajzsot készíthetnek, délután bábelőadást láthatnak Huszt várának elfoglalásáról, valamint hagyományőrző bemutatókkal és Rákóczi-kisfilmekkel is várják a közönséget. A vesztes csata következménye, hogy szétszéled a kuruc hadsereg. A Rákócziak egyik legjelentősebb birtok központja Sárospatak volt. Itt hívott össze országgyűlés a Trencséni vereség után Rákóczi. A szétszéledt haderőt megpróbálja mozgósítani a hajdúszabadság újabb ígéretével. A háború szenvedései, a kivetett adók valamint a tomboló pestis miatt azonban nem lett sikeres a taktikája. Ausztria újabb győzelme a franciák felett. Érdekessége, hogy a csatában magyar huszárok is harcoltak egymás ellen. Bővebben a csatáról és a francia-magyar kapcsolatról II.