Erki Edit; Szépirodalmi, Bp., 1966 (Bölöni György művei) Képek között; vál., szerk. Erki Edit; Szépirodalmi, Bp., 1967 (Bölöni György művei) Friss szemmel; Szépirodalmi, Bp., 1968 (Bölöni György művei) Az igazi Ady; 4. kiad. ; Magyar Helikon–Szépirodalmi, Bp., 1974 Egy forradalmi nemzedék; vál. Mátis Lívia; Szépirodalmi, Bp., 1982 Párizstól Pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója, 1906-1912; vál., jegyz., előszó Nagy Csaba; Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2005 Emlékezete [ szerkesztés] Emléktáblát avattak tiszteletére Budapest II. kerületében. A táblát eltávolították. Szövege ez volt: E HÁZBAN LAKOTT / BÖLÖNI GYÖRGY / 1882–1959 / KOSSUTH-DÍJAS ÍRÓ. ADY ENDRE HARCOS- / TÁRSA, BARÁTJA, MŰ-VEINEK NÉPSZERŰSÍ- / TŐJE. A KÁROLYI-KORMÁNY ÉS A MAGYAR- / ORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KÖVETE. / A NÉMET MEGSZÁLLÁS IDEJÉN A FRANCIAOR- / SZÁGI, MAGYAR FÜGGETLENSÉGI MOZGALOM / EGYIK KOMMUNISTA VEZETŐJE. / A FELSZABADULÁS UTÁN FŐ-LEG IRODALMI / ÉS KULTÚRPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGET / FOLYTAT, AZ IRO-DALMI TANÁCS ÉS A PEN / CLUB INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE.
Ady Endre (1877–1919) a 20. század legelején új költői magatartással, újfajta témákkal, újszerű alkotási móddal és másfajta verseléssel robbant be a magyar irodalomba. Új versek című kötetével – nem előzmények nélkül ugyan – gyökeresen átalakította a magyar lírát. Indokolt, gőgös zsenitudatával önmagát különbnek látta mindenkinél. Büszkén hirdette, hogy kiválasztott lélek, kivételes költő; ő az igazi magyar, Góg és Magóg fia, akinek "fülébe még ősmagyar dal rivall". Élt benne egyfajta tragikus messiási küldetés-tudat: neki kell megváltania elárvult, pusztulásra ítélt, kultúrától elzárt népét. Ady Endre Érmindszenten (ma Romániában található) született 1877-ben nemesi származású, de paraszti körülmények között élő családban. Középiskoláit az erdélyi Nagykárolyban és Zilahon végezte: jó tanuló volt, jeles eredménnyel érettségizett. Jogi egyetemi tanulmányait hamarosan abbahagyta: újságíró lett Debrecenben, majd Nagyváradon. Itt ismerkedett meg azzal a Franciaországban élő magyar asszonnyal, Diósy Ödönné Brüll Adéllal, aki oly nagy hatással volt a költőre és művészetére.
Bölöni György Tihanyi Lajos festménye (1912) Élete Született 1882. október 30. Szilágysomlyó Elhunyt 1959. szeptember 11. (76 évesen) Budapest Sírhely Fiumei Úti Sírkert Nemzetiség magyar Szülei Bölöni Sándor és Krausz Szidónia Házastársa Marchisiu Otília Pályafutása Első műve Az igazi Ady ( 1934) Kitüntetései Kossuth-díj (1955) Irodalmi díjai Baumgarten-díj ( 1948), Kossuth-díj ( 1955) A Wikimédia Commons tartalmaz Bölöni György témájú médiaállományokat. Bölöni György Sámuel ( Szilágysomlyó, 1882. – Budapest, 1959. ) magyar író, újságíró. Élete [ szerkesztés] Régi partiumi nemesi családból származott, szülei Bölöni Sándor és Krausz Szidónia, egyik dédnagybátyja Kölcsey Ferenc volt. A középiskolát Zilahon végezte, 1900 -tól Budapesten jogot tanult. 1902 -től a Magyarország című újság párizsi tudósítója lett, itt kötött barátságot Ady Endrével. Ugyanitt ismerkedett meg Marchișiu (Márkus) Otíliával, Marchișiu György és Vultur Julianna lányával (Itóka), akit 1913. január 20-án Budapesten feleségül is vett.