Főoldal Orvos Dr. Lukács Krisztina Terhességi cukorbetegség Gesztációs diabétesz A gesztációs diabétesz a szénhidrát-anyagcsere olyan zavara, amikor a cukorbetegség a terhesség idején alakul ki, vagy annak során kerül felismerésre. A várandósság cukorbetegségre hajlamosító hatása jól ismert, népi diabéteszek kezelése a terhesség alatt a hormonális változások és az inzulinérzékenység csökkenése miatt az inzulinszükséglet akár szeresére is emelkedhet. Ha az anyai szervezet ezt a fokozott inzulinigényt nem tudja kielégíteni, akkor felborul a szénhidrát-anyagcsere és a vércukorszint megemelkedik. Ennek elsődleges okai a kedvezőtlen életmódbeli változások, azaz a túltáplálkozás és csökkent fizikai aktivitás miatt a túlsúlyos nők számának emelkedése, illetve a gyermekvállalás idejének későbbi életkorra tolódása. Mikor beszélünk cukorbetegségről - Vércukorérték: mikortól számít kórosnak? - HáziPatika. Veszélyeztetettnek tekintjük a 35 éven felüli, a túlsúlyos és a többedszer szülő várandósokat, valamint azokat a nőket, akiknek a családjában cukorbetegség fordult elő, vagy akik előző terhességük során grammnál nagyobb újszülöttet mikor beszélünk cukorbetegségről a világra.
A munkahelyi baleset körülírása meglehetősen bonyolult, ráadásul nem mindegy, hogy munkahelyi vagy üzemi balesetről beszélünk, jóllehet sokan szinonimaként használják a két kifejezést. Ez igen súlyos tévedés! Munkahelyi baleset tehát az a baleset, amelyet a munkavállaló a munkaviszonyával kapcsolatban szenved el, legyen szó konkrét munkavégzésről vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenységekről. Nézzük részletesebben, hogy ez a nem túl egyszerű megfogalmazás mit is jelent. Díjmentes konzultáció kérése Nem csak akkor beszélhetünk munkahelyi balesetről, ha valakinek eltörik valamely testrésze, netán egy gép levágja a munkavállaló ujját vagy lábát. Munkahelyi baleset - Adózóna.hu. Az ilyen borzalmas esetek mellett kártérítés követelhető olyan, banálisnak tűnő szerencsétlenségek után is, amikor csak a munkavállaló ruházata, netán egy használati tárgya sérül meg. Feketemunkára nem érvényes Feketén végzett munka esetén nem nyújtható be munkahelyi baleseti kárigény, hiszen a sérült nem a munkahelyén dolgozott – mivel nincs bejelentve az adott helyre.
ott, ahol biztosítani kellett volna leesés ellen védőkorlátot, és a munkavállaló leesik valahonnan a rosszulléte miatt, akkor a külső hatásnak van jelentősége. sérült akaratától függetlenül: Ha szándékosan elvágja a kezét, azért, hogy betegállományba kerüljön, akkor az nem független a sérülttől. A sérült akaratától függetlenség arra vonatkozik, hogy a sérültnek nem irányul arra a szándéka, hogy kárt tegyen magában, azonban ebben az esetben nincs jelentősége a sérült közrehatásának (pl. szabályellenes munkavégzés, figyelmetlenség) hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be: ha a munkavállaló veszélyes anyagot használ a munkája során, és annak hatására hosszú idő után egészségkárosodása alakul ki, ott nem beszélhetünk arról, hogy hirtelen alakult ki, ezért az nem baleset, hanem foglalkozási megbetegedés, de ha a veszélyes anyag hatására hirtelen alakul ki rosszullét, mérgezés, akkor az baleset lesz. Ahhoz, hogy a baleset munkabaleset is legyen, ahhoz további feltételeknek is meg kell felelni.
Abban az esetben, ha gyalog, saját gépjárművel, illetve tömegközlekedési eszközzel közlekedve éri a baleset, nem minősíthető munkabalesetnek. Üzemi balesetről abban az esetben beszélhetünk, ha a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának az elbírálása céljából elrendelt, ill. a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Szintén nem üzemi baleset a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó munka, az engedély nélkül végzett munka, az engedély nélküli járműhasználat vagy a munkahelyi rendbontás során bekövetkezett baleset [Ebtv. § (1) bekezdés b) pont]. Az úti baleset tekintetében pedig nem üzemi baleset a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt baleset [Ebtv. § (1) bekezdés c) pont]. Abban az esetben pedig, ha a munkavállaló sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, úgy az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem támaszthat jogosultságot [Ebtv.