Kevés adat áll arra rendelkezésre, hogy mekkora egy évekre átlagolt karbantartási költség. Azonban az ingatlan értékének 1%-a éves ráfordításként egy köztudatban jól keringő szám. 2. A hitel költsége A hitel költségét könnyű megérteni. A legtöbb ember ingatlana vásárlásához valamilyen lakáshitelhez fordul. A hitel költsége a hitel éves kamata, illetve a hitel felvételével kapcsolatos banki díjak. Feltételezve, hogy az ingatlan értékének körülbelül 80%-a hitel, illetve a jelenlegi banki ajánlatokat megtekintve azt mondhatjuk, hogy a hitelköltség nagyjából a hitel értékének 3, 5%-a évente. 3. Az alternatív költség Az alternatív költséget kicsit nehezebb lesz megérteni. Az alternatív költség az ingatlan azon részén keletkezik amit önerőből vásároltunk. Az önerő, amit a vevő letesz egy befektetésnek fogható fel az ingatlanpiacon. Ingatlan vásárlás vagy bérlés - Melyik éri meg? Videó (2022). Ugyanakkor dönthetett volna a vevő úgy is, hogy pénzét más befektetési lehetőségek helyezi. A lehetséges teljesítménybeli különbség a befektetések között, ami létrehozza az alternatív költséget.
Ingatlan vásárlásakor a vételár mellett további költségek merülnek fel: ingatlanközvetítői díj a vételár 3%-a + 20% Áfa ingatlan-átruházási adó a vételár 3, 5%-a ingatlan-nyilvántartásba vétel díja a vételár 1, 1%-a ügyvédi/közjegyzői díjak megállapodás szerint, kb a vételár 1% – 3%-a + 20% Áfa hitelesítési díj kb. 300-300 Euró + 20% Áfa Ausztria jogrendszerével és osztrák joggal kapocsolatos információk
Konklúzió Most pedig összegezzük az eddig elhangzottakat. E gy ingatlan birtoklásának vissza nem szerezhető költsége az ingaltan értékének 5%-a évente körülbelül. Ebbe beletartozik a karbantartás (1%), a hitel és alternatív költség (3, 5%), illetve egyszeri illetékek és díjak. Ez az 5%-os vissza nem szerezhető költség amit alapul kell vennünk, hogy egy ingatlant jobban megéri-e pénzügyileg bérelni vagy vásárolni. Ingatlan vétel ügyvédi költség kalkulátor. Ha bérlet éves díja az ingatlan értékének 5%-a alatt van, akkor bérelni érdemesebb lehet. Vegyünk egy példát. Ha van egy 20 millió forintot érő ingatlan, akkor a vétel helyes döntés lehet, ha a bérlése többe kerülne, mint évi 1 millió forint, azaz havi 84, 000 forint. Itt felmerülhet a kérdés sokakban, hogy miként kell számolni a vissza nem térítendő támogatásokkal, például a CSOK-kal. Ilyenkor az 5%-os szabályt úgy kell alkalmazni, hogy a támogatás mértékét le kell vonni az ingatlan értékéből, és annak kell az 5%-át venni. Érdemes megjegyezni, hogy a vissza nem térülő támogatások járhatnak jelentős extra költségekkel, így lehet hogy magasabb százalékot kell használni, mint az 5%.
Hogy kiszámoljuk az alternatív költség mértékét, ahhoz ki kell számolnunk egy más befektetési lehetőség teljesítményét, illetve a vásárolt ingatlan értékének várható növekedését is. A Credit Suisse éves elemzéseit felhasználva megtekinthetjük az ingatlanok inflációval korrigált értéknövekedését globálisan, 1900-tól kezdve, ami nem más mint 1. 3% évente átlagosan. Ugyanebben a riportban találjuk szintén a részvények értékének növekedését globálisan, inflációval korrigálva, 1900-tól kezdve, ami nem más mint 5. 2%. Érdemes kiemelni, hogy mennyi pénzügyileg is fontos eseményt felölel ez az időszak, beleértve a háborúkat, illetve Oroszország és Kína tőzsdéinek lenullázását is. A különbség a két befektetés között történelmileg 3, 9% évente átlagosan. Ügyvéd, ügyvédi iroda / Ingatlan Adás-Vétel. A továbbiakban ezt a számot használhatnánk alternatív költségnek. Azonban hogy könnyítsük a számításainkat, lecsökkentjük az alternatív költséget 3, 5%-ra, a részvények kárára. Ezt azért tesszük, mert így az alternatív költség és hitel költség meg fog egyezni.