- Amikor Munkácsy Mihály három festménye összetalálkozott a Déri Múzeumban, és fizikai valóságában megszületett a még művész által sem ismert trilógia, egyszersmind egy új találkozási pont, egy új kulturális zarándokhely is létrejött, amelyért önmagában is érdemes Debrecenbe látogatni – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, a trilógia mindenkihez szól, "a képek ezer részletének ezer szavával, amelyek egyetlen nagy horderejű műalkotássá álltak össze". Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt évtizedekben kulturális értelemben is megerősödött, erős Magyarország pedig nem létezik kulturális sokszínűség, gazdagság és erő nélkül. - A kultúrát nem lehet örökölni, az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék nem szerzi meg magának – írta Kodály. Munkácsy képek debrecenben hallottam. Munkácsy a továbbiakban akkor lesz a miénk, ha az egymást követő nemzedékek újra megismerik és újra értékének megfelelően tisztelik. Ehhez pedig szükség van arra, hogy egyben legyen látható a trilógia három önmagában is egyedülálló darabja.
Szeretnék elérni, hogy a kép 2014 után is, akár kanadai tulajdonként, de "örökre itt legyen Debrecenben". "Meggyőződésem, hogy meg fogjuk oldani ezt a problémát" - tette hozzá a polgármester. Kult: Üresen hagyták az elvitt Munkácsy-kép helyét, le is kordonozták | hvg.hu. Pákh Imre rendkívüli eseménynek nevezte, hogy a mai világban, amikor többnyire múzeumokat zárnak be, akkor Debrecenben felújítják a múzeumot és e patinás épület ad helyet a három képnek. Elismeréssel szólt a felújított Munkácsy Teremben elhelyezett alkotások megvilágításáról, amelyet ilyen szépen - ahogy fogalmazott - egyetlen korábbi kiállítási helyen sem tudtak megoldani. A műgyűjtő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a három képnek véglegesen Debrecenben kell maradnia, amiért ő maga - mint ígérte - mindent megtesz. Annak kapcsán, hogy a közelmúltban több helyre - így Pécsre, Budapestre, Bécsbe és Szegedre - szállították a képeket, kijelentette: "szívósak ezek a képek", nem ártott nekik az utaztatás. Emlékeztetett rá, hogy korábban Amerikában 70 helyen mutatták be az alkotásokat, amelyek többször megtették az utat Európa és Amerika között is.
Kósa Lajos, Debrecen korábbi polgármestere arra a kérdésre, hogy sikerül-e megegyezni Pákh Imrével a Golgota megvételéről, úgy válaszolt: "ebben egészen biztos vagyok". MUNKÁCSY MÁS/KÉP(P) – Művészbölcső – Kortárs művészek portálja. Fodor Éva Irén, a Déri Múzeum művészettörténésze azt mondta: a képet a beemelés után letekerik a hengerről és két napig pihentetik, hogy akklimatizálódjon, mivel a tavaly júliusi elszállítása óta nem volt kiemelve a ládából. Ezután úgynevezett vakkeretre feszítik, ekkor derül ki, kell-e restaurátori beavatkozás, majd a díszkeretbe helyezve felkerül arra a falra, amely tavaly óta üresen várta a múzeum Munkácsy-termében a kép visszatérését. A közönség várhatóan jövő hét keddtől láthatja ismét együtt a Munkácsy-trilógiát Debrecenben.
A tárlaton bemutatják a művész esernyőjét, bőrkesztyűjét, hajkeféjét, névjegykártyáját és esküvői meghívóját is. A kiállítás, amely a békéscsbai Munkácsy Mihály Múzeum és a Nemzeti Galéria közreműködésével jött létre, december végéig látható a Déri Múzeumban. MTI
Hozzátette: a Siratóasszonyok a keresztfánál című festmény kedden érkezett meg a Déri Múzeumba. A szállító cég és a múzeum munkatársai a helyszínen szembesültek azzal, hogy mintegy 2 centiméteres eltérés van az álaluk ismert adatokhoz képest. Emiatt az emeletre vezető lépcsőn nem lehetett felvinni a művet. A felmerült megoldási lehetőségeket el kellett vetniük a szakembereknek, mert a feljárat fölötti díszkeretet sérülés nélkül nem lehetett volna eltávolítani, ezért erre a múzeum - mint a nemzeti kulturális örökség őrzője - nem vállalkozott. Az ablakok méretei miatt az sem volt kivitelezhető, hogy a Kupolateremhez vezető lépcsővel szembeni ablakon át emeljék be a képet, mint tették azt korábban a Munkácsy-trilógia nagyobb, de hengerré tekert darabjaival. Egy világpremier emlékezete - Huszonöt éve látható Debrecenben a Munkácsy Trilógia. A vászon feszítőkeretről való eltávolításáról Szentkirályi Miklós - a Munkácsy-festmények egyik legismertebb restaurátora - úgy nyilatkozott, hogy ez a festmény sérülése nélkül nem lehetséges, továbbá kétséges, hogy azt újra a keretre lehet majd feszíteni.
Ez történt a Krisztus-képek első darabja esetében is, hiszen a Krisztus Pilátus előtt című alkotásra véletlenül talált rá a debreceni kapcsolatokkal bíró Forbáth Péter orvosprofeszor. A Torontóban élő szívsebész a város operaházi próbatermében bukkant Munkácsy legsikeresebb alkotására. Sz. Kürti Katalin művészettörténész és a Déri Múzeumot ekkor vezető Gazda László közreműködésével 1995 februárjában meg is érkezett Debrecenbe a Joseph Tanenbaum műgyűjtő tulajdonában lévő festmény. Bár a Golgotához képest jó állapotban volt, a 104 éves alkotás tisztításra szorult. A múzeum akkori igazgatója, Selmeczi László ezért Szentkirályi Miklós restaurátor és munkatársai segítségét kérte. A felújított festményt, valamint a másik két remekművet a nagyközönség 1995. augusztus 25-én láthatta együtt először. Ebben az élményben maga a festő sohasem részesülhetett. Az óriási érdeklődés mellett bemutatott művek csak 2001-ig voltak együtt láthatók, ekkor a kanadai tulajdonos, Joseph Tanenbaum hazájának ajándékozta a Krisztus Pilátus előtt-et.