A korábban monolit filmrendezőképzés az ezredforduló után sokszereplős lesz, sorra nyílnak a különböző iskolák, de megjelennek a magyar film térképén a diplomájukat külföldön, nyugaton – jobbára Angliában vagy az Egyesült Államokban – megszerző hazai alkotók is: Verebes Zoltán (művésznevén: Pater Sparrow), Nagypál Orsi vagy a Mindenki ért (2016) Oscart nyerő Deák Kristóf mellett, illetve előtt Goda Krisztina tartozik ide. Pályája elején asszisztensként dolgozik (a Hol volt, hol nem volt ban [Gazdag Gyula, 1987] és a Hanussen ben [Szabó István, 1988]), majd ő lesz az egyik első alkotó, aki nívós nyugati iskolák elvégzése után – a londoni National Film and Television Schoolban rendezői, a Los Angeles-i University of Californián forgatókönyvírói diplomát szerez – nagyjátékfilmhez jut Magyarországon. A debütáló munka rögtön trendet indít, a romantikus vígjátékok népszerűségét hozza (Sas Tamás: S. O. S. szerelem, 2007; Orosz Dénes: Poligamy, 2009; Orosz Dénes: Coming Out, 2013; Herczeg Attila: Megdönteni Hajnal Tímeát, 2014; Nagypál Orsi: Nyitva, 2018), azaz a Csak szex és más semmi sikere visszavezeti a magyar populáris (hangos)filmet az ősforráshoz, ahhoz a műfajhoz, amely 1945 előtt a gyártás egyik támasza volt.
A Csak szex és más semmi érdekessége jelentős részben a figuraalkotásából ered – nemcsak a hősnő és a hős, de Péter vagy a Dórába plátói módon szerelmes, kebapos Ali is ügyesen skiccelt alak –, igaz, a mellékszereplők között találunk problematikusabbakat is (a macsó színidirektor vagy a promiszkuis Zsófi faék egyszerűségű: alig van mondatuk, amely ne a szexualitásról szólna). Ugyanakkor a film ízlésesen mutatja be Dóra lelki nyavalyáit és kedélyállapotának hullámvasútját (őrlődését szerelemhite és szerelemszkepszise között), a fordulatokat és a poénokat remek ritmusban adagolja, jól balanszíroz a hangulati regiszterek között: hol harsány és vaskos, hol intim és diszkrét. Igen hatásos – finom áthallásokat, párhuzamokat, sőt ütős gegeket megengedő – ötlet továbbá a Veszedelmes viszonyok rímeltetése Dóra és Tamás történetére. Teljes joggal honorálták forgatókönyvírói díjjal Goda Krisztina, Divinyi Réka és Heller Gábor munkáját a 2006-os, 37. Magyar Filmszemlén. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
A történet egyfelől a Bridget Jones-féle szinglifilmek alaphelyzetére épít, amelyben az egyedülálló nők a biológiai órájukkal versenyt futva próbálnak maguknak egy felelősségteljes férfit találni, másrészt az egymással civakodó, az ösztönös vonzódás és ellenszenv közt ingadozó férfi-nő páros a klasszikus screwball komédiákat is megidézi. A dramaturgia hibátlan precizitással épül fel, a műfaj szabályainak megfelelően a két főszereplő kap maga mellé egy-egy ellenpontként és rezonőrként funkcionáló barátot, barátnőt, miközben az epizodisták a magyar bohózat hagyományaihoz illeszkedve szórakoztatóan tipizált figurák. A hasonló zsánerdarabok közül a Csak szex és más semmit leginkább a színházi közeg mint háttér emeli ki: a színészek számára ez könnyedén belakható hazai pályát, a nézőknek pedig izgalmas kulisszát jelent. A színházi miliőnek is köszönhető, hogy a vulgárisabb poénok és a sikamlós szituációk ellenére is visszafogottabb és elegánsabb a film, mint a Bridget Jones-hoz vagy a Szex és New York-hoz hasonló előképei.
A romcom a legtömörebb – az Amerikai Filmintézet által megalkotott – definíciója (2008) szerint "olyan műfaj, amelyben a szerelem kifejlődése komikus szituációkhoz vezet". Egyszerre merít a vígjátéki és a melodrámai tradíciókból: konfliktusai gyakran félreértéseken alapulnak (mindez a vígjátékokhoz kapcsolja a filmeket), de hangsúlyosak benne az egyes szereplők pszichéjében megszülető konfrontációk is (melyek viszont inkább melodrámai elemek). A műfaj azt az utat mutatja be, amelyet a kezdetben érzelmileg nem kellőképp érett hős(ök)nek be kell járniuk ahhoz, hogy megérdemeljék egymást és kiérdemeljék a boldogságot: harcuk az elégséges tudás és szimpátia megtalálásáért folyik. A Csak szex és más semmi úgy tud izgalmas lenni, azaz meglepetésekkel szolgálni, hogy valóban példásan követi a műfaji konvenciókat. Különlegessége, hogy Goda Krisztina mer és tud gyengéd lenni a hőseihez, nem buksisimogató kedéllyel, és nem felülnézeti pozícióból szemléli őket, pedig a hazai zsánerfilmek alakjainak gyakran nem jár egyéb (a legjobban az ezredforduló remake-hullámán, a Hippolyt on, az Egy szoknya, egy nadrág on, az Egy bolond százat csinál on látszik ez).
marta_melyi 2015. június 29., 12:42 Nagyon tetszett, tulajdonképpen ez a film döbbentett rá, hogy én szeretek magyar filmet nézni. Talán eddig az Á okozta trauma:D miatt nem néztem, de most belevetem magam a nagyon király magyar filmek keresésébe. 3 hozzászólás Népszerű idézetek Valcsa 2015. június 26., 15:04 Máramarosi: És neked? Dóra: Nekem? Máramarosi: Hát hogy hány gyereked van. Dóra: Ja. Öt. Máramarosi: Komolyan? Ez fantasztikus! És? Fiúk, lányok? Dóra: Három fiú, három lány. Máramarosi: Nem azt mondtad, hogy öten vannak? Dóra: Nahát. Hazamegyek és megszámolom őket. Valcsa 2015. június 26., 16:27 Paskó: Azt akarom látni, hogy felfalod őt a szemeddel, érted? Hogy nem létezik senki más számodra, csak ő! Ő! Ő! Tamás: Jó, csak ezzel a szöveggel meg nem lehet elmondani. Paskó: Szarok a szövegre! Ez szerelem! Akkor is ordítania kell rólad, ha üzbégül beszélsz! (…) Paskó: Sárffy. Kinek az ötlete volt idehívni ezt a debreceni kandisznót? Dóra: A tiéd. Paskó: Hát én is egy jó nagy barom vagyok… Valcsa 2015. június 26., 15:17 Tamás: Szatmári Tamás.