Amikor már falai is omlani kezdtek, nem lehetett halasztani az új templom építését. 1756-ban Oracsek Ignác, a Grassalkovich család budai építésze tervezte meg az új templomot. Az építkezést azonban pénzhiány miatt 1758-ban megszakították, és egy évvel később folytatták csak, hogy aztán 1761-re elkészüljön a Szent Péter és Pál-templom. 1762-ben Barkóczy Ferenc hercegprímás szentelte fel a hatalmas (990 m²-es) barokk templomot, amelynek tornya hetven méter magas. Szent péter és pál templom. Az esztergomi Öregtemplom egyik legértékesebb berendezése az 1763-ban készült rokokó szószék, amely Bebo Károly budai szobrász műve. Rokokó orgonája 1789-ben került a templomba. A Prokopp János városi mérnök tervezte toronysisakja az 1800-as évek végén került a helyére, 1896-ban Vaszary Kolos hercegprímás Vaszary János egyik alkotását, a Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet adományozta a templomnak. 1900-ban lecserélték a korábbi barokk főoltárt, helyén márvány főoltárt emeltek, amelyet Kiss György alkotott meg. A templom kerítésének falában egy, a 18. századból származó Nepomuki Szent János-szobrot láthatunk.
A TEMPLOM TÖRTÉNETE Forrás: Briber József: Sopronhorpács krónikája Sopronhorpács hazánk nyugati szélén, a Répce-síkságon fekszik. A község leghíresebb építménye a román stílusú templom. Építése a XII. század utolsó negyedében kezdődött és a tatárjárás előtt fejeződött be. A kapu két oldalán levő fülkékben egy-egy oroszlánszobor, felettük a templom védőszentjeinek, Szent Péternek és Pálnak szobrai állnak. A 24 méter magas toronyban négy harang lakik. A legnagyobb, amely minden délben megszólal, az öt mázsa nyolcvannyolc kilós Szentháromság harang. Riucher mester készítette Budapesten 1926-ban. A harangtesten a felirat: Isten dicsősségére öntették a horpácsi és a lédeci hívek. Az úrnak 1926. Templom. -ik évében" Hangjával nemcsak a nándorfehérvári hősökre emlékeztet, hanem arra is, hogyan igyekezett az utókor a XV. századtól a XX. századig a körülményekhez képest a lehető legtöbbet megőrizni a pusztulások során csonkult műalkotásból. Eredet, átépítések Országos viszonylatban is kevés olyan román kori műemlékünk van, amely oly sok építészettörténeti problémát vet fel, mint a sopronhorpácsi római katolikus templom Bár az 1956-1960 évi helyreállítás során sok kérdés tisztázódott, újak is merültek fel, s így jelenleg is akadnak kérdőjelek.
századra tehető. Tehát több mint 750 éve épült, késő román kori stílusából pedig sok jegyet a mai napig megőrzött… Annak ellenére, hogy az évszázadok során többször is átalakították: a XIV. században gótikus stílusjegyekkel gazdagították, míg a XVII. században a reneszánsz jegyében építették át. A XVIII. században kettő, a XIX. században pedig három felújításon esett át. Többek közt ezeknek a renoválásoknak is köszönhető jelenlegi, kiemelkedően jó állapota. Az épület legkorábbi részei közé tartoznak hajójának oldalfalai, valamint szentéjének falai. A külső falakat később gótikus támpillérekkel támasztották meg. Esztergom-Belvárosi Szent Péter és Pál templom - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. A román kort idézi a szentély fogazatos díszítése vállmagasságban, a szentély északi oldalán látható – Szent Pétert és Pált ábrázoló – külső freskó, illetve a félkörívet jelző, román kori, déli oldalbejárat maradványa. A szentélyt máig bordás keresztboltozat fedi, viszont a hajó bordás boltozatát a XVII. században reneszánsz keresztboltozat váltotta. Mikor a templomot sekrestyével bővítették, a szentély déli oldalán lévő kőrácsos ablakot kívülről befalazták.
A szentségház tulajdonképpen egy gótikus stílusú tornyot utánoz és homokkőből faragták. Alul egy gyámkőre támaszkodik, amely mellképben egy koronázott király alakját mutatja. Ezen áll a ráccsal ellátott szentségház, szögletein féloszlopokkal. Fölötte a homlokzat egy csúcsmű, melynek mezőjében, mint a gótikus ablakokban, háromlevelű lóhereékítmény látható, oldalt kis fiálék, melyek keresztvirággal záródnak, szintén a gótikus fiatornyocskákat utánzova. Péter pál templom miserend. A csúcsmű fölötti emelet hármas levélívű ablakokra hasonlít, melyek fölött egy nyolcoldalú tornyocska van, s végül az egész építményt egy kiszélesedő keresztvirág zárja. A szentségház néhány díszítménye ugyan megrongálódott, azonban még így is egyik legszebb remeke a gótikus stítlusnak ebben a műfajban messze földön. Formaelemzése arra enged következtetni, hogy alkotói közvetlen kapcsolatban álltak a pozonyi klarisszák és ferencesek templomtornyának kivitelezőivel. A szentély újonnan fölfedezett értékei közé tartoznak a freskók. A freskók teljes művészettörténeti elemzése és restaurálása még várat magára, annyi azonban máris bizonyos, hogy a 14. század után készültek.
5. A tatárok betörése és elvonulása (1241) után a gótika jegyében építették újjá a templomot. A régi helyére új apszis, föléje bordás boltozat, déli és keleti oldalára gótikus ablak, északi oldalára szentségfülke került (45 x 48 x 36 cm, 1960 óta újra használatban). Szemben a déli oldalra kétrészes, csúcsíves ülőfülke (sedilia), a mellékhajóvégébe sekrestye, az északi oldalra kicsi kápolna épült. A templom ezzel az alakjával közel 300 évig állt. 6. A 16. századtól kezdve 1714-ig a középkori templom romossá vált. Szent Péter Pál plébániatemplom | visitobuda. A törökök tették tönkre 1529-ben, amikor Szulejmán 250 000 fős sereggel Bécs ellen vonult és 1532-ben Kőszeg ostromakor. Még a falak felső része is elpusztult. 100 évig állt így a templom. Hogy istentiszteletet tarthassanak, a mellékhajót kezdik rendbe hozni, a többi romos marad. A lerombolt nemeskéri klastrom romjaiból is hordanak ide követ (1631). A két hajó közti árkádokat elfalazzák. Délről kis gótikus ablakok kerülnek a falba. Kialakul, az un. "kistemplom". 1591-ben a templom protestáns kézre kerül és így marad 1644-ig.
Síkmennyezeti ekkor a hajó, apszisát negyed gömb kupola fedhette. Pár évig maradt így. 4. Kb. 1230-1241 közötti években még teljesen román stílusban, történik az átalakítás, amely valószínű az alapító család vagyonosodásával függ össze. (Az Osl család 1230-ban földterületeket is adományozott egyházi célra. ) Tulajdonképpen ez a templom hagyta ránk a legtöbb értékes román részletet. A főkapuzat is ekkor épül. A diadalív ugyancsak, bár oszlopfőinek faragása elüt a főkapuzat oszlopfőitől, nem ugyanaz a személy készíthette. A déli oldalra mellékhajó került, melyet árkádívvel kapcsoltak a főhajóhoz, keleti végén félköríves apszissal zárták le, nyugati végére tornyot emeltek. Péter pál templom szentendre. Kegyúri karzat is épült a templom nyugati végében, melynek lépcsője az északi falon belül vezetett fel. E lépcső már a középkor folyamán el van falazva, aljában vezeklőfülkét hagytak. A csigalépcső is ekkor épült nagyjából a mai helyén, de talán csak a torony megközelítését szolgálta. A tatárok ezt a templomot felégették, de főkapuzat, a diadalív és a falak részben megmaradtak.