Közös Himnusz-éneklés, Diák Oscart nyert filmek ingyenes vetítése, új operalemez, Ady Endre és Cseh Tamás emlékesetek, valamint kulturális és művészeti fesztivál is várja az érdeklődőket a Magyar Kultúra Napján Budapesten és a környező településeken. A Magyar Nemzeti Múzeumban egész napos programjai 11 órakor kezdődnek az Ige-idők – a reformáció 500 éve című kiállítás tanulmánykötetének bemutatójával. 13 órától a Múzeumkertben készült régi felvételekről és a kert történetéről tartanak rövid sétával egybekötött beszélgetést, 17 órától pedig a múzeumépületet felfedező sétára lehet jegyet váltani. A 100 perces vezetésen interaktív lehetőséget kínálnak, hogy zárás után fedezhessék a látogatók a múzeum évszázadainak titkait, bepillanthassanak a közönség elől elzárt terekbe. Ma van a magyar kultúra napja - Magyar Teátrum Online. Az Országos Széchényi Könyvtárban 16 órakor kezdődik az ünnepi program a "Fut velem egy rossz szekér…"- Ady 100 című kamarakiállítás megnyitójával. A könyvtár Ady-gyűjteményének relikviáiból látható itt válogatás, kéziratok, fotográfiák, tárgyi emlékek, dedikált kötetek, önéletrajzok, első megjelenések ismerhetők meg.
A verseny különlegessége a nyilvánosság: az érdeklődők a próbafolyamatot is végigkövethetik. A legjobb előadásról a közönség szavazatai döntenek. Budapesten a Fővárosi Nagycirkuszban díszelőadással, a Pesti Vigadóban pedig díjátadással ünneplik a magyar kultúra napját. Ma van a magyar kultúra napja | Demokrata. Beszédet mond Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Átadják a Csokonai Vitéz Mihály- és a Márai Sándor-díjat, a Minősített Közművelődési Intézmény Címet, a Könyvtári Minőségi Díjat, valamint a Minősített Könyvtár Címet. Szegeden a Besenyi Ferenc Művészeti Díjakat, Debrecenben Debrecen Kultúrájáért Alapítvány elismeréseit adják át. Ezen a helyszínen és Székesfehérváron kiállítások is nyílnak.
Díjátadókkal, irodalmi estekkel, könyvbemutatókkal, koszorúzással és képzőművészeti kiállításokkal is ünneplik a magyar kultúra napját országszerte, az eseményekről a közmédia is beszámol műsoraiban. Székesfehérvár Városportál - Ma van a magyar kultúra napja - 199 éves a Himnusz. Fotó: Wikimedia Commons Fotó: Wikimedia Commons A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. A kézirat és a Himnuszt megzenésítő Erkel-kotta egész nap látható lesz az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával és a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel ünnepelnek. A Fiumei úti sírkertben, ahol a magyar kultúra olyan személyiségeinek sírjai találhatók meg, mint Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós vagy Munkácsy Mihály, ingyenes sétákat rendeznek. A Hagyományok Házában a Fölszállott a páva című műsor legjobb képeiből látható fotókiállítás, és az idén 75 éves Gaál János bútorfestő jubileumi kiállítása is megnyílik a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő "a Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit. Ma van a magyar kultúra napa valley. A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába, a Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található. A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!