Problémát okozhat továbbá a szervezetben tartósan fennálló – jellemzően a gyomor-bél traktusban kialakult – vérzés, illetve a vas hasznosulását akadályozó bélbetegségek. Nagyon ritka esetben akár bélférgesség is meghúzódhat a vashiány mögött. Ha már a vashiánynál tartunk, meg kell említenünk a női lét kihívásait is. Mi a teendő májproblémák esetén? ⋆ mínuszos.hu. A várandósság és a szülés gyakori velejárója a vashiányos vérszegénység, amelyet a jelentősen megnövekedett igénnyel, illetve a szüléssel járó vérveszteséggel magyarázhatunk. Azonban nemcsak a kismamákat, hanem az összes nőt nagyobb eséllyel érinti a vérszegénység, mint a férfiakat, mégpedig a havi vérzés miatt. Nem csoda, hogy a nőknek naponta átlagosan 18 milligramm vasra van szükségük, szemben a férfiak 8 milligrammos napi igényével. B12-vitamin-hiány A B12-vitamin komoly szerepet játszik a vörösvérsejtek képzésében, hiányának súlyos vérszegénység lehet a következménye. A problémára a vérszegénységre jellemző általános tünetek – fáradékonyság, sápadtság – mellett fogyás, hasmenés, egyensúlyzavar, zsibbadás és szellemi leépülés is jelentkezhet, de nem ritka az úgynevezett tükörnyelv kialakulása sem.
A leukémia és a gyermek leukémia régen egyet jelentett a halállal, viszont ma már az orvostudomány fejlődésének köszönhetően az esetek 75-80%-ában a beteg teljesen kigyógyítható ebből a daganatos betegségből. A legfontosabb, hogy időben felismerjük a tüneteket és megkezdjük a kezeléseket. Így fontos, hogy a nem feltétlenül csak leukémiára jellemző tünetek jelentkezése esetén ne essünk egyből pánikba, viszont mihamarabb keressük fel orvosunkat!
A problémára a vérszegénységre jellemző általános tünetek – fáradékonyság, sápadtság – mellett fogyás, hasmenés, egyensúlyzavar, zsibbadás és szellemi leépülés is jelentkezhet, de nem ritka az úgynevezett tükörnyelv kialakulása sem. A hiánybetegség jellegzetes kiváltó okai közé tartozik a vegetáriánus vagy vegán étrend követése, valamint a Crohn-betegség is. Szívbetegségek okozta fulladás, nehézlégzés. A folsav elégtelen bevitele is előbb-utóbb vérszegénységhez vezet. A problémát bizonyos állapotok – például terhesség – miatt megnövekedett folsavigény, a túl kevés gyümölcs és zöldség fogyasztása, a felszívódást akadályozó gyógyszerek szedése, de akár egyes bőrbetegségek is kiválthatják. A vörösvérsejtek élettartamát jelentősen csökkenthetik bizonyos krónikus betegségek, így például egyes fertőzések és gyulladások, a daganatos megbetegedések és májproblémák is együtt járnak valamilyen szintű vérszegénységgel. Emellett néhány örökletes betegség, mint a szferocitózis is egyenes utat jelent a vérszegénységhez. Ahogy láthattuk, a vérszegénység jellemzően valamilyen hiánybetegség következménye, a megoldást tehát a kiváltó ok megszüntetése jelenti.
Gyermekek és tinédzserek körében például a gyors növekedés miatt ideiglenesen megemelkedhet a vas iránti igény, tehát ilyenkor az is vashiányos vérszegénységhez vezethet, ha nem követjük nyomon a szükségletek változásait. Problémát okozhat továbbá a szervezetben tartósan fennálló - jellemzően a gyomor-bél traktusban kialakult - vérzés, illetve a vas hasznosulását akadályozó bélbetegségek. Nagyon ritka esetben akár bélférgesség is meghúzódhat a vashiány mögött. Ha már a vashiánynál tartunk, meg kell említenünk a női lét kihívásait is. A várandósság és a szülés gyakori velejárója a vashiányos vérszegénység, amelyet a jelentősen megnövekedett igénnyel, illetve a szüléssel járó vérveszteséggel magyarázhatunk. Azonban nemcsak a kismamákat, hanem az összes nőt nagyobb eséllyel érinti a vérszegénység, mint a férfiakat, mégpedig a havi vérzés miatt. Nem csoda, hogy a nőknek naponta átlagosan 18 milligramm vasra van szükségük, szemben a férfiak 8 milligrammos napi igényével. B12-vitamin-hiány A B12-vitamin komoly szerepet játszik a vörösvérsejtek képzésében, hiányának súlyos vérszegénység lehet a következménye.
A máj az egyik legfontosabb szervünk, amely központi szerepet játszik szervezetünk normál működésében. Feladatai közé tartozik többek között a méregtelenítés, az emésztés támogatása, és részt vesz az anyagcsere-folyamatokban. Amennyiben valamilyen zavar vagy betegség áll fenn a működésében, úgy az azonnal nyomot hagyhat egészségünkön. A jó hír, hogy a májbetegségek tipikus tünetekkel járnak együtt, így ha felmerül a gyanú, hogy valami gond van, nem nehéz beazonosítani a probléma okát. De vajon miért játszik olyan jelentős szerepet a májunk, és milyen tünetek jelzik, ha valami gond van? Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb információkat. Miért olyan fontos szerv a máj? Májunk egyértelműen a központi szerveink közé tartozik. Több fontos feladattal is meg kell birkóznia nap mint nap. Szerepet játszik a méregtelenítésben, támogatja az emésztést és a zsíranyagcserét, részt vesz a normál vércukorszint fenntartásában és az aminosav, hormonok és vitaminok anyagcseréjében, valamint lebontja a toxikus anyagokat.
Mivel a daganat főleg a zsírmentes testtömegben zajló anyagcsere-folyamatokat befolyásolja, elsősorban a zsírmentes testtömeg (LBM) csökkenését okozza. A testzsír arányának mérése már pontosabb információkat nyújt. Ezenfelül a fogyást a daganat által termelt anyagok is elindíthatják azáltal, hogy hatásukra megváltozik az ízérzékelés, émelygés, étvágytalanság, ételundor jelentkezik. Nem egyformán éhesek A súlyveszteség elsősorban nem az egyéntől, mégcsak nem is a tumor méretétől vagy elhelyezkedésétől, hanem főképp a rák típusától függ. Egész pici tumorok is okozhatnak riasztó mértékű fogyást. A leukémia, a különböző szarkómák, illetve az emlőrákok többsége csak ritkán okoz nagymérvű súlyveszteséget. Az alultápláltság igen kifejezett a fej-nyaki (a kulcscsont és a koponyaalap között elhelyezkedő szervekből kiinduló) tumoros betegeknél. Különösen jellemző a fogyás azon betegekre, akiknek a tápcsatornában lévő rosszindulatú daganattal kell megküzdeniük. Az emésztőrendszeri (gasztrointesztinális) daganatos betegek 15-40 százaléka tapasztal viszonylag korán olyan erőteljes fogyást, ami már kóros tápanyaghiánnyal jár együtt.
A folyamatok a gyors, habzsoló, ám kevéssé gazdaságos, kevés oxigént használó (anaerob) reakciók irányába tolódnak el. Izomlázhoz hasonlóan sok tejsav keletkezik, csökken a szövetek inzulin-érzékenysége. Fokozott a fehérjék lebontása, csökken az izomfehérjék képződése, közben bizonyos aminosavak hiánya mutatkozik. A zsíranyagcsere megváltozása a zsírraktárakból több zsírt szabadít fel, hogy aztán ezt pazarló módon használja energiagyártásra. Ezzel a daganat legfőképpen az izmok, illetve valamivel kevésbé a zsírszövetek működésébe szól bele. Pont azok a szövetek csappannak meg, amelyekben a szervezet számára hasznos energiatermelés zajlik. Ha a táplálkozás nem fedezi a daganat okozta többlet energia- és igényt, bizony a test a tartalékokból fedezi, ami azonban hosszú távon nem tartható fenn, s a szervezet elkezd fogyni, leépülni. A daganatos beteg táplálására különösen figyelni kell A BMI figyelemmel kísérése kétségtelenül a legegyszerűbb módszer, mellyel maga a beteg is követheti tápláltsági állapotát, de arról nem ad felvilágosítást, milyen jellegű fogyás zajlik testében.