Idézte Ratzinger 1969-es "inkvizíció-kritikáját" ( Das Neue Volk Gottes, 302–321), amelyet ő maga is megfogalmazhatott volna. De Küng már itt hozzáfűzi, hogy - egyesek szerint - Ratzinger bíboros, amikor a Hittani Kongregáció (a volt Szent Officium) prefektusa lett, "elárulta Frings bíboros örökségét. " Peter Seewald legutóbbi, 2021-es monográfiája ( Egy élet) egyes fejezeteiben részletesen beszámol Ratzinger római élményeiről, találkozásairól a zsinati ülések idején. Különösen is kiemeli a Santa Maria dell'Anima német kollégiumban Frings bíboros körül tartott összejöveteleket, teológiai megbeszéléseket (I, 355k). Itt készítették elő: Frings bíborosnak a Kinyilatkoztatásról szóló híres zsinati felszólalását. Index - Külföld - Szentté avatják a vatikáni zsinat pápáját. (Seewald I, 441-442). A zsinaton nagy viták folytak a Kinyilatkoztatás forrásairól. Ezt itt csak röviden említem P. Nemeshegyi Péter SJ magyar teológus egyik tanulmányát idézve. [1] A Szentírás és szenthagyomány viszonyára vonatkozólag a II. Vatikáni zsinat nem beszél két forrásról /mint a Trienti zsinat/, hanem azt hangoztatja, hogy egy a forrásuk, vagyis a jézusi Evangélium, és hogy szorosan összetartoznak.
(…) Az utóbbi évtizedekben magától végbement bibliai és patrisztikai magújulás ezekben az előterjesztési javaslatokban alig volt fellelhető. Ezek kissé merevnek tűntek, és túlságosan kötődtek a tanított teológiához, illetve a tudósok gondolkodásmódjához, és túl kevés közük volt a lelkipásztorkodáshoz; azt azonban meg kell hagyni, hogy alapjában véve megbízhatóan és gondosan voltak kidolgozva. " (Életutam, 125–126) Hogy milyen várakozással nézett a II. Vatikáni zsinat elé, arról Seewald német újságírónak egy interjúban vallott ( Só 58): "Azon a véleményen voltam, hogy a skolasztikus teológia abban a formájában, ahogyan megmerevedett, már nem eszköz a korral való párbeszédben a hit átadására. A hitnek ebből a páncélból ki kell lépnie, és új nyelven, a jelen helyzet iránti új nyitottsággal kell szólnia. Ugyanígy az egyházban nagyobb szabadságnak kell megnyilvánulnia. Mindebbe természetesen belejátszott egy fiatalember pátosza is. Boldoggá avatják Stefan Wyszynski bíborost. " Amikor eljött a zsinat kezdetének napja, Frings bíboros személyi titkárával együtt Rómába vitte Ratzinger professzort is mint teológiai tanácsadóját, és elérte azt, hogy az első ülésszak vége felé hivatalos zsinati teológusnak, azaz peritusnak nevezték ki.
Az egyház megújulása - A II. Vatikáni Zsinat by Máté Muhari
A zsinat 16 dokumentumot fogadott el, ezek között volt négy hittani konstitúció, kilenc rendelkezés és három nyilatkozat. A legfontosabb, alapokmánynak számító Lumen gentium című az egyházról szóló dogmatikai konstitúcióban az egyház önmaga és a világ számára fogalmazta meg saját lényegét. A vallásszabadságról szóló nyilatkozat, a Dignitatis humanae fenntartotta, hogy a katolikus egyházat tartja az egyetlen igaz vallásnak, de kimondta azt is, hogy ez nem áll ellentétben a vallásszabadság szükségességével, amelyhez az emberi méltósághoz való jogból eredően mindenkinek minden kényszertől mentesen joga van. A liturgia változására vonatkozó határozat lehetővé tette a nemzeti nyelv használatát a szentmisében és azt is, hogy a pap a gyülekezet felé fordulva misézzen, ne az oltár felé fordulva, háttal a hívőknek. A Dei verbum kezdetű konstitúcióban újra fogalmazták a Szentírás és a szenthagyomány viszonyát, választ adtak a kor sürgető vallási, hitbeli és teológiai kérdéseire. Jelentős előrelépést tett a zsinat az ökumenizmus terén, a nem katolikusok, a nem keresztények, a zsidóság és a nem hívők irányában, amikor a katolikus hívők számára azt a feladatot tűzte ki, hogy törekedjenek a mindennapokban is kialakítható ökumenikus egységre.