Az 1905 és 1943 közt élt Rejtő Jenő ( születési nevén: Reich Jenő) rövid, de kifejezetten kalandos életutat tudhatott magáénak. Tartalmas élete során annyi embert és annyi különböző karaktert ismerhetett meg, mint mások két élet alatt sem. Ez óriási segítség volt számára, regény-alakjai, szereplői megformálásában. Volt bokszoló és színész-tanuló Pesten, rakodómunkás Hamburgban, majd cukorka-árus Párizsban. Két év alatt (1928-1930) beutazta egész Európát (sőt elvetődött pár hónapra Afrikába is), majd hazatérve - nagyrészt élményeire, tapasztalataira támaszkodva - sikeres kabaré-szerző és regényíró lett belőle. 115 éve született Rejtő Jenő, a magyar szórakoztatóirodalom nagyágyúja - Ectopolis Magazin. Tíz éven át tartó termékeny és különleges alkotói korszaka (1931-1941) a második világháború miatt szakadt meg, amikor Rejtő munkaszolgálatra került, majd alig 37 évesen meghalt Oroszországban. Elismertsége csak lassan, sok évtizeddel halála után alakult ki, a 60-as években. Innentől mind gyakrabban jelentek meg regényei és vált munkássága a hazai irodalom szerves részévé. Blogunk a 25 legismertebb Rejtő-regénnyel foglalkozik, jelen poszt pedig ezek közül az 5 szerintünk legjobbat emeli ki.
Így volt ez a II. világháború után is, a hivatalos kultúrpolitika sokáig nem vett róla tudomást, könyvei csak 1960 után jelenhettek meg, akkor viszont Jókaival vetekedett népszerűsége, ami a mai napig sem csökkent. Regényei angol, bolgár, cseh, észt, finn, francia, német, olasz, örmény, román és szlovák nyelven is megjelentek. Műveiből több film készült: A fehér foltból Zsurzs Éva rendezte a Férjhez menni tilost, a Vesztegzárból Palásthy György a Meztelen diplomatát, Somló Tamás 1970-ben forgatta A halhatatlan légiós - akit csak Péhovardnak hívtak című filmet, 1996-ban készült el A három testőr Afrikában Bujtor István rendezésében. "Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot" - írta róla Hegedűs Géza. Rejtő Jenő élete kalandosabb, mint regényei - Fidelio.hu. 1994-ben Erzsébetváros (Budapest, VII. kerület) önkormányzata emléktáblát állított szülőháza falán, 2001 óta pedig internetes népi kezdeményezésre a Szövetség utcának ez a szakasza, illetve a Hevesi Sándor tér egy része Rejtő Jenő nevét viseli.
Regényeiből több film készült: A fehér folt ból Zsurzs Éva rendezte a Férjhez menni tilos -t, a Vesztegzárból Palásthy György a Meztelen diplomatá t, mindkettőt 1963-ban. Somló Tamás 1970-ben forgatta A halhatatlan légiós – akit csak Péhovardnak hívtak című filmet, ez az író életének eseményeit A láthatatlan légió s a Csontbrigád motívumaival ötvözte. 1996-ban készült el A három testőr Afrikában, Bujtor István rendezésében. Rejto jeno regenyei. A detektív, a cowboy és a légió alapötlete nyomán – jelentős átigazítással rendezte meg Madarász István A fekete múmia átk a című tévéfilm-változatot (2015). A Magyar Elektromok Könyvtárban különböző formátumokban megtalálható művei: A 14 karátos autó; Akik életet cseréltek; A boszorkánymester; Bradley Tamás visszaüt; Csontbrigád; A drótnélküli gyilkosság; Egy bolond száz bajt csinál; El a pokolból; Az elátkozott part; Az ellopott futár; Az ellopott század; Az előretolt helyőrség; Az elsikkasztott pénztáros; Az elveszett cirkáló; Ezen egy éjszaka; A fehér folt; A fekete kapitány; Gyilkos?!
Salamon Béla ajánlotta be a Teréz körúti Színpadhoz, ahol háziszerző lett: Aki mer, az nyer című zenés darabját 150-szer adták elő Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével, Úrilány szobát keres című színművéből pedig film is készült. Felkapott szerző lett, a szakadatlan munka azonban felőrölte az idegeit, 1939-ben két hónapot szanatóriumban töltött. Időközben kitört a II. világháború, és zsidó származása miatt folyamatosan támadták. Az Egyedül vagyunk című nyilas lap 1942-ben lényegében feljelentette, és a nagykátai katonakórházból betegen vitték el egy büntetőszázadba. Az ukrajnai Jevdokovóban fagyott meg munkaszolgálatosként 1943. január 1-jén, állítólag halála előtt is bajtársait szórakoztatta emlékezetből idézett regényrészleteivel. Az nevet utoljára, aki először üt. Mindössze 38 éves volt. Mintegy 120 jelenete maradt fenn, ezek javát Tévedésből jelentik címmel adták ki 1988-ban. Bár darabjait játszották, regényei sikeresek voltak, volt olyan hónap, amikor 2000 pengőt keresett, bohém életmódja és kártyaszenvedélye miatt mégsem volt soha pénze.
Ezt követően tollhoz 1932-ben nyúlt és a kabaré műfajában próbálkozott sikerrel, Nádasi László biztatására. Közösen szerzett darabjuk – Gengszteridill, más címen Al Capone otthon – igazi siker lett. Sokat és aprólékosan dolgozott, rengeteg átírással, javítással, rendkívül komolyan vette az írást és egy átlagemberhez képest óriási összegeket keresett ekkoriban – amit persze gyorsan el is kártyázott, állandó pénzzavarban élt. A kabaré mellett más műfajokban is alkotott, operett-librettót, sőt, filmforgatókönyveket is írt, de műfordítóként is bemutatkozott. Mint írói álnevei, úgy karaktereinek palettája is igen széles. Legyen szó Fülig Jimmyről, Piszkos Fredről, Senki Alfonzról, Csülökről, Tuskó Hopkinsról, Gorcsev Ivánról vagy Vanek úrról. Rejtő bipoláris zavarban szenvedett, követhetetlen hangulatváltozásai megnehezítették saját és a körülötte élők életét: az egyik pillanatban kenyérre lehetett kenni, a következőben szinte fenyegetően viselkedett. A helyzeten az akkor legálisan kapható ajzószerek rendszeres fogyasztásával még rontani lehetett, amit Rejtő meg is tett.
Maradandóbb hatást regényei értek el. A NOVA kiadó Müller úr nevű vezetője kéziratra is fizetett, ezért Rejtő soronként adta írásait, ezzel fizetve pincérnek, trafikosnak, szabónak, mindazoknak, akiknek tartozott. Regényei átmenetek a kalandregény és paródiája között. Fordulatos, eleven cselekmény, ötletekben gazdag, játékos fantázia jellemzi őket, fő sajátosságuk a teljesen egyéni ízű humor. Mesélő fantáziája és komikus szemlélete gazdag és szuggesztív, a légiós és matrózregényeket művészetté nemesítette. Sokat merített Karinthyból s a pesti vagánynyelv és aszfalthumor leleményeiből, szójátékai, meglepő szerkezetei, nyelvi fantáziája révén eredeti stílust hozott létre. Írásai modern pikareszk regényeknek mondhatók, amelyekben színes figurák szerepelnek, akik érdekes és változatos környezetben, meglepő kalandokban vesznek részt. Nagy sikerű könyveit korábban G. Lavery, később P. Howard álnéven írta. Egy szerződésben kéthetente egy 120 oldalas regény megírását vállalta. "- Sir – vágott elébe határozottan Evelyn -, remélem nem fog engem holmi "illő jutalommal" megsérteni.