Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Jókai Mór Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Később mégis üdvözölte a trónfosztást és fellelkesítették a tavaszi hadjárat sikerei, Pest visszafoglalása után a kormánnyal együtt Aradra, majd Szegedre menekült.
Szokták a kiábrándultság regényének is nevezni: egyrészt magánéleti válság, másrészt a fejlődésbe vetett hit és bizalom rendül meg benne. Előzmények: Az író az 1870-es évek elején nagy érzelmi válságon ment át: beleszeretett gyámleányába, a 18 esztendős Lukanics Ottiliába, s már válásra is gondolt. A konfliktust végül is a leány korai halála oldotta meg. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy e műve az illúziókkal való leszámolásnak, a kiábrándulásnak egy jellemző darabja legyen. Rövid történet: A bonyodalom kezdete a vörös félholddal megjelölt zsák kincseinek megtalálása. A cselekmény két szálon bontakozik ki. Vörösmarty Mihály élete - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Részben Timár üzleti vállalkozásai, részben magánéletének fordulatai szövik a regény szövetét. Mindkét szálon láthatólag sikeres ember képe bontakozik ki előttünk, valóságos "arany ember" a kívülállók szemében a főhős. "De akihez hozzáér, az mind szerencsétlenné lesz, átok és szenvedés terem az öt ujjának helyén. " Életében a fordulópontot az jelenti, amikor Athalie szavainak hatására ("Tímea önt nem szereti. ")
Magányos, félrehúzódó gyereknek tartják, hatalmas fantáziával megáldva. 1835-ben Pozsonyba kerül két tanévre, Zsigmonda Sámuel evangélikus líceumi tanárhoz; a tanulásban továbbra is jeleskedik. Mikor azonban 1837-ben hazatér, édesapját halálos betegen találja, majd el is veszíti. A még csak 12 éves kisfiút mélyen sújtja ez a csapás: ő is megbetegszik, életét is alig tudják megmenteni. Miután felépül, ismét Komáromban tanul, majd 1841-ben Pápára megy; itt köt barátságot többek között Petőfi Sándorral is, majd leérettségizik. Jókai Mór | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. Ezalatt több lírai költeménye is kisebb-nagyobb elismerésnek örvend. 1842-ben Kecskemétre utazik jogot tanulni. Itt írja a Zsidó fiú című művét (1843), melyet egy pályázaton a Magyar Tudományos Akadémia dicséretben részesít. 1846-ban a Hétköznapok című regényével arat sikert, ennek hatására dönt az írói hivatás mellett. Az 1848-49-es forradalom egyik vezéralakja lesz. Március 15-én a Bánk bán színházi előadásán szerelme, Laborfalvi Róza alakítja Gertrúd királynét. A színésznő nyolc évvel idősebb Jókainál, és már volt egy törvénytelen gyermeke, így a kapcsolatukat nem támogatta mindenki.
Politikai cikkeket e korszakban már nem írt, de több háborúellenes felhívását ismerjük. Ilyen az Interparlamentáris Unió brüsszeli kongresszusán mondott beszéde (1895) és a Magyar Békeegyesület elnökeként a világ történelemtanáraihoz intézett, a sovinizmustól óvó intelme. 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vett el feleségül. Ez a közvéleményben felháborodást keltett ellene, a közönség szeretete elfordult tőle. Regényeit haláláig töretlen szorgalommal írta, átlagos színvonaluk sokat hanyatlott. ~ több mint egy évszázadon át a legtöbbet olvasott magyar író volt, népszerűségét ma sem vesztette el. Jókai Mór Életrajz Röviden – Kötelező Olvasmányok Röviden - G-PortÁL. Műveit számos idegen nyelvre lefordították. Kb. kétszáz kötetes életművet hagyott hátra. A legnagyobbat a regényben alkotta, bár kitűnő novellákat is írt. Művei nem hibátlanok, sok bennük a meglepetések halmaza, főhősei csak néhány vonásra redukált lelki életet élnek, regényköltészete eloszlatás helyett inkább fokozta a nemzeti illúziókat. Azonban szemléletes tájleírásai, nyelvi gazdagsága, magyaros mondatfűzése, kitűnő zsánerfiguráinak nagy száma, népi eredetű humora és legfőképp páratlan mesemondó készsége miatt helye irodalmunk legnagyobbjai közt van.
1843-ban írt ugyan egy tragédiát: A zsidó fiú címmel, de első regényének, a Hétköznapok (1846) sikere után döntött véglegesen az írói pálya mellett. Pesten tagja volt a Tízek Társaságának. 1847-ben pedig az Életképek szerkesztője lett. 1848. március 15-ének egyik főszereplője volt. Ő fogalmazta meg és olvasta fel a híres tizenkét pontot, részt vett a sajtószabadság kivívásában. Augusztus 29-én feleségül vette Laborfalvi Rózát. A házasság felháborította az író édesanyját, és kitagadta fiát. Jókai szakított legjobb barátjával, Petőfivel is, mert a költő ellenezte a házasságot. Jókai részt vett az 1948-49-es szabadságharcban. Elkísérte Kossuthot alföldi toborzókörútjára. 1848 őszén írt cikkei szilárd köztársaságpártinak mutatják. Feleségével együtt követte a kormányt Debrecenbe, itt a kiegyezésre hajló békepárt híve lett. Az Esti Lapokban megjelenő írásai már a béketárgyalásokat támogatták. Később mégis üdvözölte a trónfosztást és fellelkesítették a tavaszi hadjárat sikerei, Pest visszafoglalása után a kormánnyal együtt Aradra, majd Szegedre menekült.