Az oktatási intézmény elköltöztetéséről azért nem tárgyalhatott, mert ez nem az ő hatásköre. Mátyás király szülőháza jelenleg nem látogatható. A miniszter kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta: a tárca finanszírozásával épül fel a Kolozsvári Zeneakadémia új épülete, mely Románia legkorszerűbb koncerttermét is magában foglalja majd. Arra is kitért, hogy a tárca nekilátott a romániai építési szabályozások újrafogalmazásának, hiszen a legtöbb szabályozás a kilencvenes években készült és elavult. Nyitókép: Wikipédia/Istvánka
Mátyás király lovasszobra a talapzatával együtt 13 méter magas! A neves korszakra visszaemlékező közönség később nevet adott a jelképes mellékszobor alakoknak, történeti személyekké változtatva. Így a szoboralakokat: Magyar Balázsnak, Kinizsi Pálnak, Zápolya István nádornak és Báthory István erdélyi vajdának tartják számon. Kapcsolódó cikkeink: Mátyás, az igazságos Mátyás király udvarában Miért pont Mátyás lett a király? Mátyásnak köszönhető, hogy szülőháza még áll Kolozsváron Mikor válhatott valaki Magyarország törvényes királyává? Hogyan lett Hunyadi Mátyásból Corvin Mátyás? Mátyás király udvarában Ha befagy a Duna…
A tárcavezető már tárgyalt a műemlék épületben működő kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem (UAD) rektorával és rektorhelyettesével. Cseke Attila azt szeretné, hogy a restaurálás befejezése után a műemléket nyissák meg a nagyközönség előtt, mivel turisztikai potenciált jelent, de az épületben maradna a képzőművészeti egyetem is. "Nemcsak dicséretes bejelentésnek, hanem nagyon jó lépésnek tartom, hogy a fejlesztési minisztérium fel szeretné vállalni a Mátyás király szülőházának teljes felújítását. Példamutató és hiánypótló kezdeményezés! Az a tény, hogy a munkálatokat a szaktárca finanszírozza, azt is jelenti, hogy a beruházás értéke a rendelkezésére áll, azaz nem kell rá pályázni. Az viszont, hogy a közbeszerzési versenytárgyalást melyik cég nyeri meg, az már kérdéseket vethet fel" – nyilatkozta a Szabadságnak Maksay Ádám műemlékvédő szakember. Mint mondta, előfordult olyan eset, hogy egy műemlék templom felújítását út- és hídépítő cég nyerte meg, amelynek sikerült a feladatfüzetben előírt szakembergárdát biztosítani, s így teljesítette a kiírás feltételeit.
Itt született meg aztán a majdani uralkodó, s végül megkeresztelve is itt lett, mert Erzsébet huzamosabb ideig vendégeskedett ebben a házban. Méhfi Jakab után a veje, Kolb István, és felesége Orsolya tulajdonába került a ház, akiket, (későbbi utódaikat is) 1467. szeptember 28-án Mátyás király minden házhoz és birtokhoz tartozó adó alól felmentett. A kiváltságot később II. Rákóczi György is megerősítette, ez tette lehetővé, hogy a ház jó állapotban fennmaradjon. A házat több ízben módosították, az épp aktuális építészeti divatnak megfelelően. Az alagsorban, az ajtó- és ablakkereteken gótikus stílusjegyek ismerhetők fel. A 16. század első felében megjelennek az első reneszánsz elemek – néhány reneszánsz ablakkeret a homlokzaton, a főbejárat körül, továbbá a boltíveket is nagyrészt kicserélték valamint bővítették egy keleti szárnnyal, a két szárnyat összekötő átjáró szemöldök kövén az 1578-as évszám található. 1740 körül az akkori örökösök eladták a házat a városnak. Az 1830-as években itt szállásolták el a városon átszállított súlyosabb börtönbüntetésre ítélt foglyokat.
Mátyás azonban, lobbanékony természete ellenére meglepően elnéző volt. Később a király megerősítette a város régi kiváltságait, illetve újakat adott. A maga nemében egyedülálló módon külön kiváltságban részesítette a szülőházat: 1467-ben minden adó alól felmentette. E z a kiváltság volt az, amely századokon át megőrizte a falakat, amelyek közt a király született. A későbbiekben ugyanis a mindenkori tulajdonosok meglehetősen sok bonyodalmat okoztak a városban, hiszen újra és újra érvényesítették a királytól kapott jogot. Kolozsvár végül 1740-ben megvásárolta a házat, de nem azért, mert Mátyás született benne, hanem mert esetleges új idegen tulajdonosa, a mentesség révén, anyagi kárt okozott volna a városnak. Előbb kórháznak rendezték be, majd az 1830-as évektől börtön lett. Később részben kórházként, részben börtönként használták. 1887-es látogatása során I. Ferenc József meg is jegyezte, hogy a kolozsváriak nem igazán mutatnak kegyeletet iránta. Ez volt az a pillanat, amely lényegi változást hozott Mátyás kolozsvári kultuszában.