A Magyar Ügyvédi Kamara az új KATA törvényt jogi szempontból aggályosnak, vállalkozások százezreit ellehetetlenítőnek tartja, ezért tisztelettel kéri Köztársasági Elnök Asszonyt, hogy azt – jelen formájában – ne írja alá. Az év közbeni változást generáló törvény - amely az ügyvédi hivatást gyakorlókat és az általuk képviselt állampolgárok, mikro-, kis- és középvállalkozások százezreit érint - érdemi szakmai konzultáció nélkül született meg, így sérti a jogbiztonság követelményét. Az elfogadott törvény az adózók és a jogkeresők terheit – a felkészülést megnehezítő tevő határidővel - ugrásszerűen növeli, a pártfogó ügyvédi és a kirendelt védői munka pénzügyi feltételeinek ellehetetlenítésével veszélyezteti a joghoz való hozzáférést. Ahogy eddig mindig, úgy a Magyar Ügyvédi Kamara most is nyitott a szakmai konzultációra annak érdekében, hogy a jogszabály a jogos szakmai és társadalmi elvárások mentén mielőbb módosításra kerüljön. Budapest, 2022. július 13. Dr. Bánáti János elnök Kiadó: Budapesti Ügyvédi Kamara ------------------------------------------------------------------- Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Több szervezet, így két párt és a Magyar Ügyvédi Kamara is azt kéri Novák Katalin köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a parlamentben kedden megszavazott katatörvényt. A Magyar Ügyvédi Kamara közlése szerint az új törvényt jogi szempontból aggályosnak, vállalkozások százezreit ellehetetlenítőnek tartják, ezért kérik arra Novákot, hogy a törvényt jelenlegi formájában ne írja alá. "Az elfogadott törvény az adózók és a jogkeresők terheit – a felkészülést megnehezítő tevő határidővel – ugrásszerűen növeli, a pártfogó ügyvédi és a kirendelt védői munka pénzügyi feltételeinek ellehetetlenítésével veszélyezteti a joghoz való hozzáférést" – írják. A Jobbik szerda délelőtt sajtótájékoztatón fordult Novák Katalinhoz, azt követelve, hogy ne írja alá a törvényt. A Sándor-palota elé szervezett sajtóeseményen Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik elnökhelyettese azt mondta, ha Novák Katalin nem küldi vissza megfontolásra a parlamentnek az előző nap elfogadott módosítást, az Alkotmánybíróságon támadják meg az új szabályozást.
Az év közbeni változást generáló törvény - amely az ügyvédi hivatást gyakorlókat és az általuk képviselt állampolgárok, mikro-, kis- és középvállalkozások százezreit érint - érdemi szakmai konzultáció nélkül született meg, így sérti a jogbiztonság követelményét - olvasható Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által jegyzett közleményben. Az elfogadott törvény az adózók és a jogkeresők terheit – a felkészülést megnehezítő határidővel, (szeptember elsejétől már váltani kell, illetve bejelentkezni - a szerk. ) - ugrásszerűen növeli, a pártfogó ügyvédi és a kirendelt védői munka pénzügyi feltételeinek ellehetetlenítésével veszélyezteti a joghoz való hozzáférést. Ahogy eddig mindig, úgy a Magyar Ügyvédi Kamara most is nyitott a szakmai konzultációra annak érdekében, hogy a jogszabály a jogos szakmai és társadalmi elvárások mentén mielőbb módosításra kerüljön - írja a kamara elnöke. A Semjén Zsolt által hátfőn benyújtott kata-módosítást a kormánypárti többségű parlament már kedden elfogadta, az ellen mintegy ezer fő spontán tiltakozott a Kossuth téren, majd a Margit hídnál, amelyen a közlekedést estig blokkolták a kata átírásával rosszabbul járók.
A gazdasági kamaráknál (kereskedelmi és iparkamara, agrárkamara) a tagság önkéntes, a szakmai vagy hivatásrendi kamaráknál (ügyvédi, orvosi, építész, gyógyszerész stb. ) kötelező. Az ügyvédi törvény értelmében ügyvédi tevékenységet csak az végezhet, aki a székhelye szerint illetékes megyei, illetve a fővárosi kamara tagja. Az országos szervet, aMagyar Ügyvédi Kamarát a területi szervek alkotják. A kamarákra a törvény szakmai irányítási és érdek-képviseleti közfeladatokat testál: gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, elősegíti kötelezettségeik teljesítését, szervezi szakmai továbbképzésüket, dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről, vezeti a névjegyzékeket. Az összesen 9-10 ezer magyarországi ügyvédet érintő kötelező tagság intézményéről Bánáti János, a BÜK elnöke a Narancsnak kifejtette: "Minden szakma folytatásához szükség van hatósági engedélyekre, az előírások, szakmai szabályok betartását pedig állami szervek ellenőrzik. Az ügyvédi hivatás sajátossága, hogy az igazságszolgáltatáshoz való kapcsolódása folytán ez elképzelhetetlen, hiszen így az államtól való függetlenség kerülne veszélybe.
A kamarai vizsgálat megszüntetése után a fővárosi testület elnöksége is közleményben szögezte le (amelyet egy szavazat híján egyhangúlag fogadott el): "A leghatározottabban elhatárolódik minden faji, vallási és politikai diszkriminációtól, és nem vállal erkölcsi közösséget az ilyen nézeteket hangoztató tagjával. " A szakma is megtette tehát a maximumot: kimondta, hogy itt valami büdös, és elfordította a fejét. Igaz ez akkor, ha elfogadjuk: a BÜK elnöksége a budapesti ügyvédség legitim képviselője. A kérdés általánosságban is feltehető: az egyes kamarák, illetve azok vezetőségei mennyiben képviselik tagságukat. A kamarák jogállásukat tekintve köztestületek, azaz olyan közfeladatokat (részben korábban állami funkciókat) látnak el, melyeket az állam átadott nekik. Egyfajta kvázihatóságok tehát, azzal a lényeges különbséggel, hogy a civil szervezetekhez hasonlóan önszerveződőek, önigazgatóak; egy adott szakma maga állítja fel a rá vonatkozó szabályok egy részét, és maga ellenőrzi ezek betartását.
A Jobbik elnökhelyettese arról is beszélt, hogy a NAV eddig is kiszűrhette volna a katával trükközőket, a mostani, szigorúbb ellenőrzés helyetti módosítással viszont a végfelhasználók élete drágul meg, hiszen az e adónemből kiesők áraikban tovább fogják hárítani a megnövekedett közterheiket. Annak lehetőségét is felvetette, hogy a katából kieső vállalkozók a szürke- vagy a feketegazdaságban tevékenykednek majd tovább. A DK már kedden, a törvényt megelőző parlamenti vitán szintén felvetette, hogy az Alkotmánybíróságra vinnék az ügyet. Hasonló lépést lengetett be a Mi Hazánk is, amely szintén kész az Alkotmánybíróságra menni a katatörvény ügyével, amennyiben Novák Katalin aláírja azt. A párt szerint a katatörvény módosításával a Fidesz "több százezer magyar család napi megélhetését sodorta veszélybe, miközben számos olyan globális nagyvállalatot nem sújt különadóval, amelyek az elmúlt évek kríziseinek a haszonélvezői voltak, ahogy a kaszinókat és a saját oligarcháit sem adóztatja meg". Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője levélben fordult Novákhoz, arra kérve a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvénymódosítást.
Jogi eszközök híján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének be kellett érnie azzal, hogy nyilatkozatban tegye világossá: egyik tagjának véleménye köszönő viszonyban sincs a kamarai állásponttal. Hogy ez mennyiben tekinthető egyben az ügyvédtársadalom véleményének is, az e szervezet speciális helyzetéből következik. T avaly novemberben Grespik László egy szkinhedkoncert nyomán közösség elleni izgatással vádolt férfi védőjeként megkérdezte a bírótól, vajon nem zsidó származású vagy vallású-e. Állítása szerint erre azért volt szükség, mert neki hivatalból vizsgálnia kell az esetleges bírói elfogultságot. Grespik ezzel hosszú idő után megint nyilvánosságot kapott, sőt, miután a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke megállapította: nem indítható ellene fegyelmi eljárás, arra is fölényesen rámutatott, hogy eljárása jogilag kikezdhetetlen. A BÜK elnöke a fővárosi főügyész, az ombudsman általános helyettese, valamint magánszemélyek kezdeményezésére rendelte el az előzetes vizsgálatot annak megállapítására, hogy indítható-e fegyelmi eljárás az ügyvéd ellen.