A vesszők változó hosszúságúak, amelyet javasolt 20-50 cm-es hossznál visszavágni. Ültetéskor pedig vágjuk vissza 15-20 cm hosszúra. A málna metszése az elsődleges kerti munkák közé tartozik: rögtön tél végén kell megkezdeni. A munkálatokat a vegetációs időszakban, fagymentes időben végezzük, és az első sarjak már 0 fok környékén hajtásnak indulnak. Az egyszer termő málna metszése A nyári málna letermett gyümölcstermő vesszőit távolítsuk el tőből a talajszintig, egyrészt újabb termést már nem hoz, másrészt könnyen elszaporodhatnak rajta a következő évi termővesszőket károsító kórokozók és kártevő k. Az új, nyár során kihajtott vesszőket ne metsszük, futassuk fel karóra, vagy vízszintesen kifeszített 1-2 huzalra. Az áttelelést követően a következő évben ezeken a vesszőkön fognak a termések kifejlődni. Málna metszése tavasszal. A kétszer termő/folyton termő málna metszése A folyton termő fajtáról tudni kell, hogy az első évben ősszel a vessző csúcsán hoz termést, a második idényben pedig a vesszők oldalán az alsó 2/3-on tavasszal.
A málnát tiszta alkohol édesítésére is használják. A gyümölcs szüret után már nem érik tovább, így a nem klimakterikus gyümölcsök közé tartozik. A málna gyümölcse bor készítésére is alkalmas. A málnabogyókat összezúzzák, előerjesztik, majd kipréselik. A málna ültetése. A visszamaradt cefrét vízzel leforrázzák és újra kipréselik. A préselésekből nyert levet összekeverik. Cukorból és málnaléből szirupot főznek, amit hozzáadnak a kipréselt málnaléhez. ( Wikipédia) A málna metszése - Az egyszertermő és a folytontermő málna A málna fajtái között két fő típust különböztetünk meg: egyszertermő, valamint folytontermő. A sötét málnák (bíbor, fekete) az egyszertermők, a piros málnák az egyszer-, és folytontermők, míg a sárga színűek a folytontermők táborába tartoznak. Mindig közös, hogy a málna vesszői maximum két évig életképesek, az első évben kihajtanak a málna tövéről, a következő évben is élnek, azonban még egyszer már nem telelnek át. Az egyszertermő málna csak azokon a vesszőkön hoz gyümölcsöt, amiket előző nyáron fejlesztett és megerősödtek áttelelés után.
A málna metszése - A málna történelme és előfordulása Már az ókorban is gyógynövényként volt ismert. A középkorban elsősorban kolostorokban foglalkoztak vele. Carolus Clusius már 1601-ben különbséget tett vörös és sárga fajták között. Európában majdnem mindenütt megtalálható, de a mediterrán országokban a hegyekbe húzódott vissza. Nem él Portugáliában, Izlandon, és Skandinávia északi részén. Amerikában őshonos fajtája a fekete málna. A málna pionír élőlényként megjelenik fátlanított terepen. Félárnyékos fekvésű, nitrátgazdag talajban tenyészik, például magas páratartalmú és hűvös nyári hőmérsékletű tisztásokon és erdőszéleken. Málna metszése - Agrárkapu. A málna nem tűri a talajvizet, mert érzékeny a gyökerek megbetegedéseire. Hirdetés A málna metszése - A málna felhasználása Gyümölcse miatt kedvelt kerti növény. A magas vitamintartalma miatt egészséges gyümölcsöt gyakran nyersen fogyasztják, illetve lekvárként, kompótként, zseléként vagy szörpként kerül a konyhákban felhasználásra. A méhészetben a málna – köszönhetően nektárja magas (36-70%-os) cukortartalmának, továbbá magas cukorértékének (0, 18–3, 80 mg cukor naponta virágonként) – a méhek számára egy megbecsült melléktápanyagforrás.
Az ezutáni években a metszés már csak arra irányul, hogy a bokor ne sűrűsödjön el. A legöregebb vesszőket folyamatosan ritkítsuk és annyi új tővesszőt hagyjunk meg évente, amennyi öreg részt eltávolítottunk. Kerüljük a fekete ribiszke túlzott metszését. A piros és a fehér ribiszke termőrészei hosszabb életűek. A telepítés utáni első beavatkozás a hajtásválogatás, amikor a legerősebb, legjobb 4-5 hajtást hagyjuk csak meg. Bogyós növények metszése - Metszés Málna Ribizli Köszméte. A továbbiakban folyamatosan évente 4-5 újabb tővessző meghagyásával a fekete ribiszkéhez hasonlóan alakítjuk ki a bokrot. Termőkorban a metszés csak ritkításból áll. Óvjuk a több éves termőrészeket, mert ezek hozzák a termést, ellentétben a fekete ribiszkével. Néhány év után azonban ezek a termőrészek felkopaszodnak, elöregszenek, így esetenkénti cseréjük indokolttá válik. Ilyenkor tőből távolítsuk el ezeket és az új tővesszőkből hagyjunk meg ugyanannyit pótlásukra. A felújításst több éven át fokozatosan végezzük. A köszméte bokor alakító metszése a piros ribiszkével megeggyezik.
A sekély gyökeresedés miatt a kapálást is óvatosan végezzük, odafigyelve a növényeink gyökerére. Lehetőség szerint gyomláljunk, ha az megoldható. Egyszer és kétszertermők Időjárásfüggő, de manapság a kétszertermőknél figyelhető meg, hogy szinte folyamatosan szüretelhető kisebb kihagyásokkal. Az ilyen fajtáknál a tápanyagok utánpótlására is fordítsunk gondot, hogy a növények ne merüljenek ki. Az egyszertermők viszont azért lehet jó választás, mert általában bőtermőbbek egyidőben, mert nincs elhúzódó szüretelésük. Fajták kérdésében nézzünk körbe a kertészetekben és vásárlás előtt nem árt utánuk is olvasni, mert ahány fajta, annyi lehetőség rejlik bennük. A kétszertermék a tavaszi termés után főleg augusztus végétől teremnek újra, ha az időjárás is úgy gondolja és nem tolja egybe a két időszakot. Az egyszertermőknél viszont csak a kora nyár eleji terméssel tudunk kalkulálni a kertben, így érdemes utána a sorban más gyümölcsöt is választani, hogy mindig legyen mit csipegetni a kertből.
A málna nagyon hálás növény, ha megfelelően ápoljuk és bő termésmennyiségről gondoskodik már késő tavasztól. A bogyós gyümölcsök között a málna az, amivel minden évben foglalkozni kell a gyomláláson kívül is. A málna igénytelen növény? Sokan azért ültetik, mert azt gondolják, hogy a málna egy igénytelen növény és nem kell vele foglalkozni, akkor is terem. Teremni némiképp terem, de nem bőségesen és a fajtájára jellemzően, ha nem kapja meg a megfelelő törődést. Ráadásul a metszése is gondos odafigyelést igényel. A tápanyag-utánpótlást meghálálja ugyanúgy, mint a legtöbb növény, főleg egész nyáron termő fajtánk van. A metszéskor vagy ősszel, vagy kora tavasszal a letermett hajtásokat mindig vissza kell vágni, egy egyben ritkítja és szellősebbé is teszi a növényt. A ritkítással és szellőssé tétellel viszont több dolgot is teszünk: könnyebben felszárad az eső és öntözés után, vagyis a betegségeknek is gátat szabunk, illetve a napsütés is rendesen éri a terméseket, így jobb lesz az érés és színesedés is.