Az egész verset átfogó disszonancia oka talán abban rejlik, hogy a lírai én kételkedik a szerelem beteljesülésében, bizonytalan a kapcsolat jövőjét illetően. (A vers-ékszer metafora irodalmi toposz, Baudelaire költészetében épp úgy megtalálható, mint a nyugatosoknál, ill. József Attila korai verseiben is többször előfordul. ) József Attila néhány provokatív hangú költeménye erős indulatokat keltett. A költő 1929-ben új kötettel jelentkezett, Szegeden látott napvilágot a "Nincsen apám, se anyám". Ebben a kötetben jelent meg az 1925-ben írt, egyik legismertebb műve, a "Tiszta szívvel". Ignotus, a "Nyugat" kritikusa "gyönyörű szépnek" találta, Horger Antal, a szegedi egyetem nyelvészprofesszora felháborítónak, botrányosnak ítélte. versszak meghökkentő felsorolást tartalmaz Erőteljes felütését a létige jelen idejű tagadó alakjának verskezdő pozícióba emelése eredményezi, a továbbiakban pedig 7szer szerepel a se tagadószó, kiemelt helyzetben. A tagadószerkezetek kétféleképpen értelmezhetőek: 1.
A vers beszélője önmagát az igazság, a szépség és a tisztaság letéteményeseként tekinti. Ez csak úgy lehetséges, ha tettei nem önszántából fakadnak, hanem az ellehetetlenülő léthelyzetből kényszeresen következnek. A "halált hozó fű terem" sor eszerint a személyes kudarcából fakadó (népi átokmondásokkal rokonságot tartó) keserű ráolvasás. A zárlat értelmezhető fenyegetésnek, de felidézhet az olvasóban a lírai én versbéli sorsa iránti szánalmat, vele való együttérzést is. József Attila költészete példa és mérték lett, s ez a hatás máig élő. Ady a 19 századi világkép megrendülését élte át a 20. sz küszöbén, József Attila már az Ady tapasztalataival is dúsított 20. századi világképét, amelyben a társadalom és az egyén sorsa még kiélezettebben vetődik fel. Nemcsak saját korának, hanem az utána következő korszakoknak, az egész 20 századnak az alapkérdéseit tudta költészetének fő mozgatójává tenni, méghozzá a korban lehetséges poétikai eljárások szintézisének megteremtésével. József Attila első költői korszaka 2
Böszörményi Gyula 1964-ben született Miskolcon. Gyerekkora óta izomsorvadásos betegségben szenvedett, ennek következtében súlyos mozgássérült lett, és kerekesszékbe kényszerült. A nyolcvanas évektől cikkei, novellái jelentek meg az Élet és Irodalomban, az Ifjúsági Magazinban és más folyóiratokban. A 2002-ben megjelent Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert. Ezt további négy Álomfogó-regény követte, és még több, ugyanebben a világban játszódó regényt írt. A sorozat második kötete (Gergő és a bűbájketrec) 2003-ban Magyarországon az év sikerkönyve lett. Ugyanebben az évben a Gergő-regények megkapták az Év Gyermekkönyve díjat és a Körtemuzsika-díjat is. Böszörményi Gyula több más sikeres regénysorozat szerzője volt, köztük az Ambrózy báró eseteinek. Böszörményi Gyula az ifjúsági irodalom mellett a sci-fi és a fantasy műfajában is alkotott, amelyekben különleges mitológiai, népmesei elemeket használt. Esszékötetei is ismertek, valamint színpadi, rádiós és televíziós munkái.